Sejtbiológia 1. középiskola

Card Set Information

Author:
Anonymous
ID:
195007
Filename:
Sejtbiológia 1. középiskola
Updated:
2013-01-24 14:35:20
Tags:
sejtbiológia alapfogalmak
Folders:

Description:
sejtbiológia alapfogalmak
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user Anonymous on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Biogén elemek fogalma:
    Az élő anyag felépítésében, működésében esszenciális módon részt vevő elemek
  2. Elsődleges biogén elemek:
    C H O N S P
  3. Másodlagos biogén elemek:
    K Na Ca Mg Fe Cl ionok
  4. Hány %-ban építik fel az élő anyagot elsődleges biogén elemek?
    98%
  5. Hány %-ban építik fel az anyagot a másodlagos biogén elemek?
    kb. 2%
  6. Miért fontos biogén elem a fluor?
    A fogzománc alkotórésze
  7. Miért fontos biogén elem a jód?
    Pajzsmirigy működése (tiroxin)
  8. Miért fontos biogén elem a kobalt?
    B12-vitamin
  9. Miért fontos biogén elem a vas minden élólény számára?
    A terminális oxidáció légzési enzimjeinek nélkülözhetetlen alkotóeleme
  10. Miért fontos biogén elem a Ca? (3 szerep)
    Izomműködés, csontképzés, véralvadás
  11. Miért fontos biogén elem a Mg a növényeknél?
    Klorofill alkotóeleme
  12. Miért fontos biogén elem a réz a puhatestűeknek?
    Hemocianin alkotórésze
  13. Miért fontos biogén elem a molibdén és a króm?
    Enzimek felépítésében fontosak
  14. Miben különleges a víz a többi vegyülethez képest?
    Mindhárom halmazállapotban megtalálható a földi élet körülményei között.
  15. Miben játszik szerepet a víz nagy fajhője/hőkapacitása?
    Óceáni éghajlat kialakítása, sejtek belső hőingadozásának mérséklése
  16. Növényi szerv, ahol jellemző a kristályos CaCO3
    Füge lomblevele
  17. Hogyan mutatjuk ki a CaCO3-t?
    HCl --> pezsgés
  18. Hidratáció fogalma:
    Disszociált ionok körül hidrátburok alakul ki
  19. Mely elemek vesznek részt a neutrális zsírok felépítésében?
    C H O
  20. Mely vegyületcsoportba tartoznak a neutrális zsírok?
    Észterek
  21. Milyen kémiai reakcióval állíthatók elő a neutrális zsírok?
    Kondenzáció
  22. Milyen kémiai reakcióval bonthatók le a neutrális zsírok?
    Hidrolízis
  23. Neutrális zsírok szerepe
    Vitaminraktár, mechanikai védelem, hővédelem, tartalék tápanyag
  24. Karotinoidok alapvegyülete?
    Izoprén
  25. Mivel mutathatók ki a karotinoidok?
    Antimon-triklorid (SbCl3) kloroformos oldata megkékül
  26. Mivel mutathatók ki a neutrális zsírok és a foszfatidok?
    Sudan III megvörösödik
  27. Koaguláció fogalma
    Kolloid rendszer durva diszperz rendszerré változik
  28. Szol állapot fogalma
    Kolloid részcskék hidrátburkukkal elmozdulhatnak
  29. Gél állapot fogalma
    Kolloid részecskek hidrátburkukkal összekapcsolódnak, nem tudnak egymás mellett elmozdulni
  30. Emulgeálás fogalma
    Folyadékban folyadék eloszlatása
  31. Szuszpendálás fogalma
    Folyadékban szilárd anyag eloszlatása
  32. Plazmolízis fogalma
    Növényi sejteket hipertóniás oldatba helyezve a sejtből víz áramlik ki és a sejthártya elválik a sejtfaltól.
  33. Adszorpció fogalma
    Felületen való megkötés
  34. Abszorpció fogalma
    Anyagban való megkötés
  35. Fiziológiás oldat fogalma
    A sejt ozmotikus nyomásával megegyező ozmotikus nyomású oldat (emberi szervezetben 0.9 m/m% NaCl)
  36. Hemolízis fogalma
    A vörösvértesteket megfelelően híg oldatba helyzve azok vizet vesznek fel, és kipukkadnak
  37. Ozmózisnyomás fogalma
    Az a nyomás, amelyet az oldatra kell kifejteni, hogy dinamikus egyensúly jöjjön létre
  38. Ozmózis fogalma
    Oldószer diffúziója féligáteresztő hártyán a nagyobb koncentrációjú oldat felől a kisebb koncentrációjú irányába
  39. Diszpergálás fogalma
    Anyagnak kisebb méretű részecskékre történő darabolása
  40. Hőkapacitás fogalma
    Az a hőmennyiség, amely ahhoz kell, hogy az anyag hőmérséklete 1 fokkal nőjön
  41. Mit mutatunk ki a Nessler-reagenssel?
    Ammóniát
  42. Szénhidrátok fogalma
    Polihidroxi-oxovegyületek, ill. olyan vegyületek, amelyek hidrolízisével ilyen vegyületek keletkeznek
  43. Milyen funkciós csoportok taláhatók meg a szénhidrátokban?
    Aldehid, keton, alkoholos OH
  44. Milyen kémiai reakcióval állíthatók elő az összetett szénhidrátok?
    Polikondenzáció
  45. Milyen kötés kapcsolja össze a diszacharidokban a cukoregységeket?
    Észter
  46. Ezüsttükörpróba reagensei
    NH4OH, AgNO3
  47. Glükóz melyik összetevőjét mutatjuk ki az ezüsttükörpróbával?
    Aldehidcsoport
  48. Mit tapasztalunk pozitív ezüsttükörpróba esetén?
    Ezüstkiválást
  49. Fehling-próba menete
    Anyag, Fehling I,II, melegítés
  50. Negatív Fehling-próba színe?
    Kék
  51. Pozitív Fehling-próba színe?
    Piros
  52. Példa Fehling + anyagokra emberi szervezetből
    Vérplazma, vérszérum, szűrlet
  53. Példa Fehling - anyagokra emberi szervezetből
    Vizelet, nyirok, agyfolyadék, könny
  54. Lugol-oldat színe
    Barna
  55. Jód-keményítő színreakció magyarázata
    A I beépül a keményítő spiráljába
  56. Milyen elemeket tartalmaz minden fehérje?
    C H O N
  57. Fehérjék funkciós csoportjai
    Karboxil, amino
  58. Példák összetett fehérjére
    Hemoglobin, kazein, mucin, opszin, mioglobin, fibrinogén, A-vércsoportantigén
  59. Esszenciális aminosav definíciója, példa, előfordulása
    A szervezet nem tudja magától előállítani Emberi szervezet számára 9 aminosav esszenciális: metionin, treonin, lizin, izoleucin, valin, leucin, fenilalanin, triptofán, hisztidin. Előfordulásuk: hús, tej, tojás, dió, stb.
  60. Fehérjék másodlagos szerkezete, benne az oldalláncok mindig kifelé mutatnak
    Alfa-hélix
  61. Fehérjék masodlagos szerkezete, benne az egymást követő amidok ellentétes irányban váltakoznak
    Béta-redő
  62. Denaturáció definíciója, denaturáció és koaguláció közti különbség
    Denaturáció: környezeti hatásokra a fehérjék elvesztik térszerkezetüket, ezáltal biológiailag inaktívvá válnak. Denaturálódni csak a fehérjék tudnak, koagulálódni bármely kolloid rendszer.
  63. Tripszin:
    A bélnedv fehérjéje
  64. Kalcitonin:
    A pajzsmirigy fehérjéje
  65. Opszin:
    Ideghártya fehérjéje
  66. Xantoprotein próbát adják:
    Gyűrűs oldalláncú fehérjék
  67. Példa kéntartalmú aminosavra:
    Cisztein
  68. Biuret-próba:
    Fehérjéből oldat, KOH, CuSO4, oldat színe lilára változik
  69. Mit mutat ki a biuret-próba?
    Peptidkötést
  70. Xantoprotein-reakció alapja:
    A feherjeben lévő aromás oldalláncok nitrálódnak, sárga szín
  71. Miért kell tejet itatni Hg-mérgezés esetén?
    A fehérje megköti a Hg-t, és ebben a formában a Hg nem szívódik fel
  72. Fehérjeoldat+ammónium-szulfát reakciója
    Tiszta oldat zavarossá válik, vegyület reverzibilisen kicsapja a fehérjéket vízelvonással.
  73. Mivel lehet irreverzíbilisen kicsapni fehérjét?
    Melegítés, mechanikai hatas, formalinoldat, fenololdat, HgNO3-oldat
  74. Milyen szénhidrátok fordulnak elő a nukleinvegyületekben?
    Ribóz, dezoxiribóz
  75. Szerves bázisok a nukleinvegyületekben
    Adenin, guanin, citozin, timin, uracil
  76. Nukleozid:
    Pentóz, szerves bázis
  77. Szerves bázis kapcsolódása a pentózhoz nukleozidban
    C-N kötés, pentóz első C-atomját észteresíti
  78. Makroerg kötés
    Több mint 25 kJ/mol energiájú kémiai kötés
  79. Milyen kötéssel kapcsolódik a nukleotidban a foszforsav a szénhidráthoz?
    Észter
  80. Szállítómolekula a felépítő folyamatokban
    NADP+
  81. Szállítómolekula a lebontó folyamatokban
    NAD+
  82. Aldóz-ketóz elkülönítés módszerei
    Molich-próba, Szelivanov-reakció
  83. Molich-próba:
    Ketóz, alárétegezve cc. H2SO4, vörösbarna gyűrű a két folyadék határán
  84. Szelivanov-próba:
    Ketóz, sósavas rezorcin, vöröses szín a ketózt tartalmazó oldatban
  85. Makromolekula fogalma:
    Olyan -általában kolloid méretű- polimer, amelynek molekulatömege nagyobb, mint 10000
  86. Répacukor tulajdonságai:
    Alfa-glükóz + béta-fruktóz 1-2-es kötéssel kapcsolódik, nem redukáló diszacharid
  87. Poliszacharidok monomerje:
    Glükóz
  88. Cellulóz molekuláját alkotja:
    Több ezer béta-glükóz
  89. Keményítő szerkezete:
    Amilóz, amilopektin, amiláz
  90. Glikogén jellemzői:
    Keményítő amilopektinjéhez hasonlít, sűrűn tartalmaz 1-6-os elágazásokat, harántcsíkolt izomszövetben és májban tárolódik
  91. Aminosav fogalma:
    Amino- és karboxilcsoportot tartalmazó molekulák
  92. Alfa-aminosav fogalma:
    A lánc alfa-szénatomjához kapcsolódik az aminocsoport
  93. Polipeptid fogalma:
    Sok aminosavat tartalmazó molekula
  94. Fehérje fogalma:
    Jellegzetes térszerkezettel rendekező, sajátos működésű polimer makromolekula
  95. Fehérjék csoportosítása feladatuk szerint:
    Szállító, szerkezeti, védekező, tároló, összhúzékony, enzim, hormon, szabályozó
  96. Stresszfehérjék szerepe:
    Védő szerep a legkülönbözőbb betegségekben, kedvezőtlen hatására több lesz a sejtben, hibás szerkezetű fehérjéknek segítenek megtalálni a helyes szerkezetet, hősokk által aktivált stresszfehérjéknek szerepük lehetett a láz fennmaradásának az evolúció során
  97. Hemoglobin, mioglobin összehasonlítása /szerkezet, oxigén megkötése, funkció/
    Hemoglobin: negyedleges szerkezete is van, négy pirrolgyűrű porfirinvázat alkot, pirrolgyűrű N-atomjai kétértékű vasionnal alkotnak komplexet, oxigénmolekula vashoz kötődik, egy hemoglobin négy oxigénmolekulát tud megkötni, a vörösvértestek alkotója. Mioglobin: fehérjelánchoz kapcsolódik a hem, egy mioglobin egy oxigénmolekulát köt meg, oxigéntároló az izomban
  98. Mellékvesekéregben termelődő szteránvázas hormonok:
    Aldoszteron, kortizol, androgének
  99. E-vitamin szerepe:
    Membránképzés szabályozása
  100. K-vitamin szerepe:
    Véralvadás, protrombin szintézise
  101. Epesavak polaritása és az epe zsírokat szétoszlató szerepe:
    Amfipatikusak, detergens hatású szteroidok: emulgeálják a béltartalomban levő lipideket
  102. Szelén:
    Szükséges a máj működéséhez, redoxireakciókat katalizáló enzimek alkotórésze
  103. Jód szerepe:
    Pajzsmirigy tiroxinhormonjának alkotója, mely serkenti a lebontó anyagcserét, beállítja az alapanyagcsere-szintet, testhőmérsékletet, enzimaktivátor
  104. Nukleinsavakban a nukleotidok közötti kötés
    5-3-foszfodiészter-kötés
  105. Nukleinsavban háromszoros hidrogénkötés alakul ki a ... között
    Citozin-guanin
  106. Hisztonmag felépítése:
    Nyolc hisztonmolekula
  107. DNS fogalma:
    Az élő rendszer örökítőanyaga és a fehérjeképzés közvetett irányítója
  108. RNS fogalma:
    A fehérjeszintézist közvetlenül biztosító nukleinsavak
  109. Ilyen RNS-ből van a legkevesebb a sejtben:
    mRNS
  110. Ilyen RNS-ből van a legtöbb a sejtben:
    rRNS
  111. tRNS szerepe:
    Aktivált aminosav szállítása a riboszómára, a fehérjeszintézis helyére
  112. Sejt fogalma:
    Az élővilág legkisebb, önálló életre képes egysége
  113. Prokarióta fogalma:
    Olyan sejt vagy élőlény, amelyben a sejt nem tartalmaz elkülönült sejtmagot
  114. Eukarióta fogalma:
    Olyan sejt vagy élőlény, amelyben a sejt elkülönült sejtmaot tartalmaz ill. fejlett belső membranrendszere van
  115. Mezoszóma:
    Prokarióták membránbetüremkedése
  116. DNS-hez kötődő fehérjék eukariótákban:
    Nukleoszóma
  117. Eukarióta sejt mérete:
    Fél mm-több cm
  118. Eukarióta sejt fénymikroszkóppal látható alkotói:
    Sejthártya, sejtmag, sejtfal, esetleg kromoszóma
  119. Citoplazma ennyi százaléka víz az eukarióta sejtben:
    80%
  120. Eukarióták sejtváza:
    Citoplazma fehérjeszálai és -csövei egymással és a vízzel egy folyamatosan változó hálózatot alakítanak ki
  121. Eukariótáknál a tubulusok szerepe:
    Anyagok, sejtalkotók megfelelő helyre történő szállítása
  122. Filamentumok szerepe az eukariótáknál:
    Anyagok sejtplazma megfelelő helyén történő rögzítése
  123. A sejtplazma fehérjéinek működése:
    Sejten belüli mozgás, amőboid mozgás biztosítása ATP-vel
  124. Sejtmag részei:
    Magnedv, kromatin állomány
  125. Miből áll a kromatin?
    DNS-molekulák, hisztonfehérjék
  126. Eukromatin:
    A kromatin világosabban festődő része, itt zajlik az RNS-szintézis
  127. Sejtmagvacska szerepe:
    Membrán nem határolja, erősebben festődik környezeténél, itt zajlik a riboszómák összeszerelése az itt képződó rRNS-ből és a citoplazmából származó fehérjékből
  128. Membrán merevségét okozza:
    Koleszterin
  129. Specifikussá teszik a :
    Fehérjék, szénhidrátok
  130. Perifériás fehérjék:
    A membrán poláris részéhez kapcsolódik, poláris anyagok specifikus átjutását, anyagok megkötését, membrán mozgatását biztosítják
  131. Biológiai membránok működése:
    Felületbiztosítás, anyagok/folyamatok elkülönítése
  132. Sejthártya szerepe:
    Anyagfelvetel/-leadás, sejtek egymás közötti kapcsolata, információátadás
  133. Legnagyobbb felületű membránrendszer:
    Endoplazmatikus hálózat
  134. Hol található az endoplazmatikus hálózat?
    Sejtmag körül, annak membránjával közvetlen kapcsolatban áll
  135. Rögös endoplazmatikus hálózat szerepe:
    Felületén riboszómák találhatók, fehérjék képzése
  136. Sima endoplazmatikus hálózat létrejötte, szerepe
    Riboszómák lefűződnek a rögös endoplazmatikus hálózatról. Anyagok tárolása, termelt fehérjékkel a káros anyagok elbontása, lipidek szintézise
  137. Golgi hol található?
    Minden eukarióta sejtben, az ER körül
  138. A Golgi szerepe:
    Fehérjeláncok átalakítása, rendeltetési helyükre szállítása, leadásuk előkészítése
  139. Lizoszóma szerepe:
    Anyagok sejten belüli mozgatása, citoplazma anyagaitól való elkülönítése
  140. Elsődleges lizoszóma kialakulása, szerepe:
    1.Pusztulásra ítélt sejtösszetevőt az ER membránrészlete veszi körül 2. Golgiról enzimtartamú hólyag fűződik le. Nem zajlik emésztés, mert vagy a lebontást végző, vagy a bontandó anyag hiányzik
  141. Másodlagos lizoszóma kialakulása, szerepe:
    Enzimtartalmú és anyagot tároló membránhólyag egyesül, hidrolízis játszódik le
  142. Harmadlagos lizoszóma kialakulása, szerepe:
    Hidrolízis után megmaradt felhasználhatatlan anyag van benne, exocitózis során ürül
  143. Sejtmaghártya jellegzetességei:
    Kettős membrán, tíz százalékban pórusok alkotják /fehérjékből álló nyitó-záró egységek/
  144. Sejthártya anyagai itt jönnek létre:
    ER
  145. Sejt növekedése során a membrán kialakulásának folyamata:
    ER, Golgi, lizoszóma, exocitózis, sejthártya
  146. Sejtosztódáskor a maghártya ezzé alakul:
    ER
  147. A maghártya felületén találunk ... is
    Riboszómákat
  148. Színtest és mitokondrium kialalulásának elmélete:
    Endoszimbionta elmélet, színtest bekebelezett kékbaktérium, mitokondrium bekebelezett baktérium
  149. Endoszimbionta elmélet bizonyítéka a színtestnél és a mitokondriumnál:
    Külső membrán a gazdasejt sejthártyájához, belső membrán a prokarióta sejt mezoszómáihoz hansonlít, alapállományban gyűrű alakú DNS mindkét esetben, így saját fehérjeképzés
  150. Mitokondrium típusai:
    Csöves, lemezes
  151. Színtestek felépítése:
    Pénzérmeszerűen egymásra helyezett membránkorongok /gránum/ és azokat összekötő lemezek
  152. Mitokondrium szerepe:
    Lebontó folyamatok, ATP nyolcvan százaléka itt keletkezik, sejt energetikai központja. Citromsavciklus, terminális oxidáció
  153. Gránumok membránja:
    Fényenergia megkötéséhez és átalakításahoz szükséges pigmentek
  154. Színtestek alapállománya:
    Képződő energiával a CO2-t megkötő és redukáló folyamatok enzimjei
  155. Színtestek típusai:
    Leukoplasztisz, kloroplasztisz, kromoplasztisz
  156. Hol található a citocentrum?
    Sejt középső részében, a sejtmag körül
  157. Sejtközpont feladata:
    Sejten belüli mozgások irányítása, képes az osztódáskor megkettőződni
  158. Mi szükséges a hidrátburok kialakulásához?
    Kapcsolat alakulhasson ki a víz és az anyag között, poláros vagy töltéssel rendelkező anyag
  159. Csírázáskor repedezik, "korrodál"
    Keményítő
  160. Szerkezete emlékeztet az amilopektinre:
    Glikogén
  161. Alfa-D-glükóz építi fel, csak elágazó molekulákból áll:
    Glikogén
  162. Anyagcsere fogalma
    Az élő rendszer és környezete között lezajló anyagfelvétel, anyagok átalakítása es az anyagleadás hármas egysége
  163. Intermedier anyagcsere:
    A sejtben az anyagfelvétel és -leadás között zajló biokémiai folyamatok összessége
  164. Transzportfolyamatok fogalma:
    A membránokon keresztül végbemenő anyagfelvétel/-leadás
  165. Homeosztázis fogalma:
    A szervezet belső környezetének dinamikus egyensúlya, szabályozott belső állandósága
  166. Aktiválási energia fogalma:
    Az az energia, ami ahhoz kell, hogy a kémiai reakció végbemenjen
  167. Ribozim fogalma:
    Katalizátor hatású RNS
  168. Enzim fogalma:
    Olyan fehérjék, amelyek segítik egy adott reakció ill. -típus végbemenetelét
  169. Aktív centrum fogalma:
    Az enzimnek az a része, ahol a reakció végbemegy
  170. Szubsztrát fogalma:
    A katalizált reakcióban szereplő kiindulási anyag
  171. Miért fontos a homeosztázis az enzimműködés szempontjából?
    Az enzimek is fehérjék, kedvezőtlen hatásra denaturálódhatnak, ami életveszélyes lehet.
  172. Alloszterikus gátlás:
    Egy molekula bekötődik az enzimre, ezért megváltozik az enzim térszerkezete, és a szubsztrát nem tud az enzimre kötődni.
  173. Kompetitív gátlás:
    Szubsztrát felépítésével részben azonos szerkezetű molekula bekötődik az enzimre a szubsztrát helyén, és ezzel megakadályozza, hogy a szubsztrát az enzimre kötődjön.
  174. Egyszerű enzim fogalma:
    Csak aminosavakból felépülő enzim
  175. Összetett enzim:
    Fehérjerészből /apoenzim/ és nem fehérjerészből /kofaktor/ álló enzim. A kofaktor lehet koenzim, ez leválasztható, pl NAD+, lehet prosztetikus csoport, ennek leválasztásával az enzim működésképtelen, pl. hem

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview