Sejtbiológia 2.

Card Set Information

Author:
Anonymous
ID:
195030
Filename:
Sejtbiológia 2.
Updated:
2013-01-24 17:44:03
Tags:
Sejtbiológia alapfogalmak középiskola
Folders:

Description:
Sejtbiológia alapfogalmak 2. (középiskola) Sejtalkotók, anyagcsere-folyamatok a sejtben
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user Anonymous on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Hogy alakul ki a nukleoszóma?
    A hisztonmagra a DNS kb. 140 bázispárnyi szakaszával kétszeresen feltekeredik. Egy fehérjemolekula kívülről rögzíti a DNS-szakaszt.
  2. A laktózintolerancia leírása
    Ha a laktáz enzim nem termelődik a bélfalban, akkor nem tud a laktóz lebomlani glükózra és galaktózra. Megbomlik a vízfelszívás egyensúlya, a le nem bontott diszacharid nem tud a bélből felszívódni. Hasmenés, puffadás, nyákos széklet alakul ki.
  3. Kísérletek a DNS szerepének bizonyítására - Griffith
    • - tüdőgyulladást okozó baktériumok két fajtája: betegséget okozó S-variáns, betegséget nem okozó R-variáns
    • - hőkezelt S-variánssal beoltva kísérleti egereket az egerek tovább éltek
    • - R-variáns és hővel kezelt S-variáns keverékét oltották be: egerek egy része elpusztult --> magyarázat: az S-variáns új tulajdonságot hozott létre az R-variánsban
  4. Kísérletek a DNS szerepének bizonyítására - Avery és McLeod
    • - Griffith kísérletének továbbfejlesztése
    • - hővel elölt S-variánsokat lipidbontó, szénhidrátbontó, DNS-bontó enzimekkel kezelték az R-variánnsal való összekeverés előtt
    • - DNS-bontó enzimeket adva az R-törzs baktériumtranszformációja elmaradt --> a baktérium tulajdonságainak átadásához DNS szükséges
  5. Kísérletek a DNS szerepének bizonyítására - Hershey és Chase
    •  - bakteriofágos vizsgálat radioaktív foszfor- és kénizotópokkal
    • - a fágokkal megfertőzött baktériumtenyészetben csak foszforizotópot találtak
  6. Anyagcsere funkciói:
    • -Élő rendszer kémiai energiaellátása
    • -tápanyagok építőelemekké alakítása
    • -építőelemekből szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak szintézise
  7. Lebontó folyamatok általános lényege:
    Nagy energiatartalmú szerves molekulák kis méretű, kis energiatartalmú molekulákká bomlanak
  8. Felépítő folyamatok általános lényege:
    Kis energiatartalmú molekulákból nagy energiatartalmúak szintetizálódnak.
  9. Biokémiai folyamatok közös jellemzői:
    Rendkívül gyors folyamatok, nagyon szabályozott körülmények, enzimek segítsége.
  10. A sejtben folyó anyagcsere jellegzetes útjai:
    • -a kémiai energia kinyerése
    • -makromolekulák monomerjeinek létrehozása
    • -sejtek specifikus feladatait ellátó molekulák képzése
    • -anyagcsere-végtermékek leadható formába való hozása
    • -transzportfolyamatok
  11. Transzportfolyamatok definíciója:
    A sejt és a sejtszervecskék membránjainak anyagfelvevő és -leadó folyamatai
  12. Passzív transzport típusai:
    közvetlen diffúzió, passzív diffúzió, közvetett passzív transzport
  13. Közvetlen diffúzió:
    Kisebb, kevésbé poláros molekulák (glicerin, karbamid), apoláros, kisméretű molekulák (szteroidok, oxigén) átoldódnak a membránon.
  14. Passzív diffúzió:
    A kisméretű, poláris anyagok a membránfehérjék csatornáin, illetve a lipidek hőmozgása következtében kialakult nyílásokon haladnak át. (Víz, glicerin)
  15. Facilitált diffúzió:
    A membránfehérje térszerkezet-változása segíti át az anyagot a másik oldalra. Hordozó fehérje teszi gyorsabbá a transzportot. Gyógyszerek, kis szénatomszámú zsírsavak membránon való átkerülésekor fontos.
  16. Aktív transzport jellemzői:
    • -membrán egyes fehérjéivel jön létre (hordozó molekulák)
    • - ATP hidrolízisének hatására a fehérje térszerkezete időlegesen megváltozik
    • -a  fehérje aktív centrumának specifitása miatt többnyire két anyagot tud szállítani
    • - általában kisebb koncentrációjú hely felől a nagyobb felé szállít
  17. Példa snyport hordozó molekulára, meghatározás:
    • Egyszerre két anyagot szállító hordozó molekula (aktív transzport). 
    • - Ilyen módon veszik fel a Na+-t és a glükózt az emberi sejtek
  18. Példa antiport hordozó molekulára, meghatározás:
    • Olyan hordozó molekula, amely az anyagokat ellentétes oldalra juttatja.
    • Pl. Na+ - K+-pumpa: egyszerre juttat Na+-ionokat a sejten kívülre, valamint K+-ionokat a sejtközötti térből a citoplazmába.
    • Egy ATP: 3 Na+, 2 K+
  19. Membránáthelyezzésel járó transzport:
    • ATP a membrán átrendezéséhez szükséges
    • - endocitózis, exocitózis
    • -enzimek segítségével a membrán felületi feszültsége csökken, megváltozik a membránszerkezet --> újrarendezés
  20. Endocitózisra példa:
    emberi fehérvérsejtek bekebelezése
  21. Exocitózisra példa
    Mirigysejtek által termelt váladékok, idegsejtek ingerületátvivő anyagai
  22. Sejtmembránban a két foszfatidréteget tartja össze:
    van der Waals-kötések
  23. Sejthártya szimmetriája:
    aszimmetrikus
  24. Endocitózis típusai:
    • fagocitózis: szilárd anyag felvétele
    • pinocitózis: folyadék felvétele
  25. Sejtek egymás közötti kapcsolatai:
    • dezmoszóma: fehérjékből álló struktúra a sejthártyán
    • réskapcsolat (gap junction): kisebb molekulák át tudnak jutni
    • szoros kapcsolat (tight junction): mechanikus sejtkapcsolás, pl. a bélhámsejtek között
  26. Sejtfal milyen nagy élőlénycsoportokra jellemző?
    Növények, gombák, baktériumok
  27. Növényi sejtfal anyaga:
    cellulóz
  28. Lignin szerepe:
    Idős növényi sejtekben a cellulóz alá rakódik be, szilárdít
  29. Baktériumok sejtfala:
    lipidek, szénhidrátok, fehérjék, fő alkotórésze a peptidoglikán
  30. Gombák sejtfala:
    kitines
  31. Csillók, ostorok felépítése:
    Alapi testből kiinduló csilló- illetve ostorszálak vázát kilenc, hengerpalástszerűen elhelyezkedő kéttagú csövecske és a középen húzódó két önálló mikrotubulus alkotja. Csillókat és ostorokat sejthártya borítja.
  32. Csillók, ostorok működése:
    Mozgásuk összehangolt, csapkodó vagy körkörös. Az egyes csillók jobbra, hátrafelé csapnak, ezért a csillós egysejtűek balra csavarodó spirális pályán mozognak. Az ostorok dugóhúzószerűen húzzák a sejttestet, vagy tolják maguk előtt.
  33. Mikrotubulusok:
    • Fehérjecsövek, melyek a citocentrummal kapcsolatosak
    • Tubulin fehérjékből szintetizálódnak
    • Összeköttetést teremtenek a sejtszervecskék között, lehetővé teszik egy adott irányba a mozgást
    • Időlegesek
  34. Mikrofilamentumok:
    • Aktinmolekulákból képződő polimer fehérjefonalak
    • Részt vesznek a sejtmozgásokban, irányítják az osztódó sejt kettéfűződését
  35. Glükolízis első szakasza itt zajlik:
    sejtplazma alapállományában
  36. Sejtplazma ozmotikus koncentrációja:
    nagy a benne lévő fehérjék miatt
  37. Sejtplazma kémhatása:
    enyhén lúgos
  38. Na-K pumpa működése:
    energiabefektetéssel a sejtbe bejutó Na-ionokat állandóan kiüríti és helyette K-ionokat vesz fel
  39. Ionmegoszlás sejten belül és kívül - sejten belüli tér:
    fehérjeanionok és ATP-molekulák a féligáteresztő hártyán nem jutnak ki a sejtből, K-ionok nagy koncentrációban vannak jelen
  40. Ionmegoszlás sejten belül és kívül - sejten kívüli tér:
    nagy koncentrációban a Na és Cl-ionok
  41. Itt nincs ER:
    vörösvértestekben
  42. Golgi szerkezete:
    3-12 egymás fölött párhuzamosan elhelyezkedő, üreges korong, melynek széléről szemcsék, hólyagocskák fűződnek le. 
  43. Golgi két pólusa:
    DER-csatornák felé eső cisz-pólus, ezzel ellentétes transz-pólus
  44. Golgiban a cisz-pólus membránja ilyen:
    vékony
  45. Golgiban a transz-pólus membránja ilyen:
    vastag
  46. Golgi működése:
    • az ER-ból kapott fehérjéket, a sejtből kiürítendő anyagokat alakítja át, csomagolja, stb.
    • Itt szintetizálódnak a foszfolipidek, egyes poliszacharidok.
  47. Riboszóma ennyi alegységből áll:
    2
  48. Riboszóma elfordulhat:
    • eukariótákban szabadon is a sejtplazmában
    • mitokondriumokban és a színtestekben
    • kötötten az ER külső felszínén
  49. Riboszóma itt képződik:
    Sejtmagvacska
  50. Lizoszóma kémhatása (miért)?
    savas, benne lévő enzimek pH-optimuma miatt
  51. Mitokondrium és a színtest ilyen ágon öröklődik:
    anyai
  52. A mitokondriumok alapállományában zajlik:
    a citromsavciklus
  53. A mitokondriumok belső membránján zajlik:
    terminális oxidáció, melyben során a lebontás során keletkező redukált koenzimek H-atomjai reakcióba lépnek a légzési oxigénnel --> víz keletkezik, energiafelszabadulás
  54. A mitokondriumok külső-belső membránja közötti térben halmozódik fel:
    H+-ion
  55. Zöld színtestek itt találhatók:
    Zöld növényekben, főleg az oszlopos táplálékkészítő alapszövetben
  56. Színtelen színtestek működése:
    leukoplasztiszok, raktározásra módosulnak, olaj- ill. keményítőszemcséket tartalmazhatnak
  57. Vakuólum definíciója:
    • Sejtnedvvel telt üreg, a növényi sejtre jellemző
    • Tápláló-, építőanyagokat, anyagcsere-végtermékeket tartalmazhat
  58. Zárvány fogalma
    Növényi sejtekben vagy sejt közötti járatokban lévő kiválasztott anyagok, kristályok (pl. kalcium- oxalát a vöröshagymában)
  59. Eukromatin:
    itt zajlik az RNS-szintézis
  60. Heterokromatin:
     sötétebb, feltekert DNS-t tartalmaz
  61. Magnedv:
    Sejtmag állományában lévő fehérjék, nukleinsavak, egyéb szerves molekulák és ionok vizes oldata. A sejtmag anyagcseréjének köztes- ill. végtermékei
  62. Nukleólusz=
    sejtmagvacska
  63. Az anyagcsere biztosítja az élőlények számára:
    • szükséges anyagokat
    • életműködésekhez szükséges információt
    • energiát
  64. Nap fényenergiáját ezek az élőlénycsoportok tudják megkötni:
    • prokarióták egy része
    • növényszerű alacsonyabb eukarióták
    • növények
  65. Autotróf anyagfelépítés definíciója:
    az a folyamat, mely során az élőlény szervetlen anyagból építi fel saját szerves anyagait
  66. Heterotróf anyagfelépítés definíciója:
    az a folyamat, mely során az élőlény szerves anyagból képes előállítani saját szerves anyagait
  67. A glükóz biológiai oxidációjának részfolyamatai:
    • glükolízis és a hozzá kapcsolódó folyamatok
    • citromsavciklus
    • terminális oxidáció
  68. Erjedés fogalma:
    anaerob körülmények között lezajló anyaglebontás, melynek végterméke a részleges oxidáció során létrejövő szerves anyag
  69. Alkoholos erjedés egyenlete:
    glükóz --> 2 etil-alkohol + 2 CO2 + 2 ATP
  70. Tejsavas erjedés egyenlete:
    glükóz --> 2 tejsav + 2 ATP
  71. Az energiaáramlás célja a sejtekben:
    a sejten belüli rendezettség fenntartása
  72. A földi élet alapja:
    a fotoszintézis
  73. A fotoszintézis két fő része:
    fényszakasz, sötétszakasz (enzimatikus szakasz)
  74. Pigmentmolekulák közös jellemzője:
    delokalizált elektronrendszer
  75. A fényenergia megkötését végző pigmentek, színük:
    • klorofill-a (kékeszöld)
    • klorofill-b (zöld)
    • karotin (narancssárga)
    • xantofill (sárga)
  76. A pigmentek itt vannak rögzítve a színtestekben:
    a gránum membránja
  77. Fotorendszerek pigmentjei:
    • I. fotorendszer: klorofill a,b, karotin
    • II. fotorendszer: klorofill a,b, xantofill
  78. I. fotorendszer fényelnyelése:
    nagyobb hullámhosszú fénysugarakat is elnyeli
  79. II. fotorendszer fényelnyelése:
    főként a rövidebb hullámhosszú sugarakat nyeli el
  80. Antennamolekulák feladata:
    • megkötik a fény energiáját
    • gerjesztő energiát tovább adják a szomszédoknak
  81. Ide kerül a megkötött energia az antennamolekulákról:
    8-10 fehérjéhez kötött, központi helyzetű klorofill-a molekulára
  82. A központi klorofill-a molekulákról ide kerül először a leszakított elektron:
    a gránum membránjában található fehérjemolekulák kötik meg
  83. A gránum membránjában lévő fehérjemolekulák ide továbbítják az elektront:
    elektronszállító rendszerbe
  84. Elektronszállító rendszer jellemzése
    • tagjai enzimek
    • képesek redoxireakciókat végrehajtani
    • jellegzetes molekulái a hemet tartalmazó citokróm vegyületek
  85. Citokrómok hemje így kapcsolódik a fehérjéhez:
    nem a vason keresztül, hanem a porfirinvázzal, ez teszi lehetővé a vasion redoxireakcióját
  86. Klorofill-pigmentek elnyelési maximumai:
    440, 660 nm
  87. Karotinoid és xantofill pigmentek elnyelési maximumai:
    a kék tartományban
  88. A fényt megkötő molekula ...
    elektronleadással oxidálódik.
  89. Miért látjuk zöldnek a leveleket?
    a pigmentek a zöld fényt nem nyelik el
  90. Az I. fotorendszer (1) molekulája a (2) gerjesztődik, (3). Ezt felveszi az (4). A végső (5) a (6)-molekula, ami az elektronok és protonok hatására (7)-molekulává (8). A II. fotorendszer gerjesztett klorofillmolekulája is (9), ami (10) kerül, és az (11). A II. fotorendszer a (12) egészül ki. Az elektronszállító rendszeren áthaladó elektron (13). A felszabaduló energia segítségével az (14) keresztül (15). A gránumokban a (16), az (17) csökkenti a (18), közben (19)
    • 1. klorofill-a
    • 2. beérkező fotonoktól
    • 3. lead egy elektront
    • 4. elektronszállító rendszer
    • 5. elektronfelvevő
    • 6. NADP
    • 7. NAPDH
    • 8. redukálódik
    • 9. elektront ad le
    • 10. elektronszállító rendszerre 
    • 11. I. fotorendszer elektronhiányát pótolja.
    • 12. víz bontásával származó elektronokkal
    • 13. folyamatosan veszít energiájából
    • 14. átérő membránfehérjén 
    • 15. protonok pumpálódnak a gránum belsejébe
    • 16. protonok felhalmozódnak
    • 17. ATP-szintetáz
    • 18. koncentrációkülönbséget
    • 19. ATP-t szintetizál
  91. Fotolízis fogalma:
    fény segítségével történő vízbontás (II. fotorendszerhez kötött)
  92. A légkör oxigéntartalma elsősorban ebből keletkezett:
    fotolízis
  93. A fényszakasz végtermékei:
    oxigén, NADPH, ATP
  94. Kemiozmotikus elmélet:
    A színtestben és a mitokondriumban az elektronszállító rendszer membránfehérjéinek működése következtében képződik ATP. A fehérjék térszerkezetükkel, a reakciósorba kerülő elektronok energiájával töltéskülönbséget hoznak létre a membrán két oldala között, elválasztják egymástól a protonokat és az elektronokat. A kialakuló feszültség hatására kinyílnak a membráncsatornák, átáramlanak a protonok, a felszabaduló energia felhasználásával a fehérjék ATP-t szintetizálnak. (Mitchell, Nobel-díj, 1978)
  95. A sötétszakasz igényli:
    ATP, NADPH
  96. Sötétszakasz lényege:
    ATP energiájával a CO2-t megköti, és a NADPH hidrogénjével szerves anyaggá redukálja.
  97. Calvin ciklus =
    CO2 redukciós ciklusa
  98. Sötétszakasz helye:
    kloroplasztisz alapállománya
  99. Sötétszakasz folyamata: Az (1) felveszi a (2), ami azonnal (3). A (4) beépül, (5) keletkezik. Ennek egy része (6), enzimek hat szénatomos (7) alakítják, amiből (8) szintetizálódhat. A többi visszaalakul (9), ami (10) képes. A folyamat lépéseit (11), (12) szükséges hozzá.
    • 1. öt szénatomos pentóz-difoszfát
    • 2. CO2-molekulát
    • 3. 3 szénatomos glicerinsav-foszfáttá alakul
    • 4. H
    • 5. glicerinaldehid-foszfát
    • 6. kilép a Calvin-ciklusból
    • 7. glükóz-foszfáttá
    • 8. glükóz, cellulóz, vagy keményítő
    • 9. pentóz-difoszfáttá
    • 10. újabb CO2 megkötésére 
    • 11. enzimek katalizálják
    • 12. ATP
  100. A Calvin ciklus lépéseit így vizsgálták:
    radioaktív izotópokkal
  101. A sötétszakasz prokarióták esetén itt zajlik le:
    a citoplazmában
  102. Kemoszintézis lényege általánosan, példa
    • baktériumok anyagcsereútja szerves anyagok előállítására
    • az energiát szervetlen vegyületek eloxidálásával nyerik
    • pl. nitrifikáló baktériumok a szerves anyagok bomlásából származó ammóniát oxidálják nitritekké, majd nitrátokká
  103. Egyes vasbaktériumok így jutnak energiához:
    Fe2+ --> Fe3+ átalakulással
  104. Kénbaktériumok így jutnak energiához:
    vizek kén-hidrogénjét oxidálják kénné, majd kén-dioxiddá
  105. Glükoneogenezis definíciója:
    glükóz előállítása ATP felhasználásával más szerves, nem szénhidrátjellegű anyagból (anyagcsere-köztestermékből)
  106. Mikor játszódik le a glükoneogenezis?
    Ha nem áll rendelkezésre tartalék szénhidrát
  107. Glükózszintézisre felhasználódhat pl.:
    tejsav, aminosavak, glicerinaldehid, stb.
  108. A glükoneogenezis nem a ... , mert ...
    glikolízis megfordítottja, mert más enzimek katalizálják, más szervekben folyik
  109. Hol van jelentősége a glükoneogenezisnek?
    Az ember vércukorszint-szabályozásánál, amikor a glukagon és az inzulin hatása érvényesül.
  110. Mi történik az emberben intenzív izommunkánál? (folyamat)
    • a glükóz piroszőlősavvá bomlik le
    • ez oxigén hiányában nem lép be a citrátkörbe, hanem anaerob körülmények között tejsavvá alakul át
    • a tejsavat a vér a májba szállítja, ahol a tejsav glükózzá alakul
    • a glükóz visszakerül az izomba --> körfolyamat az izom és a máj között (Cori-kör)
  111. Miért okozhat a szénhidrátokban gazdag táplálkozás elhízást?
    • Az emberi és állati szervezet a szénhidrátokat glikogén formájában raktározza.
    • A felvett többletszénhidrát enzimek segítségével neutrális zsírokká alakul, és a zsírszövetben raktározódik.
  112. A lipidek bioszintézisének lényege:
    • acetilcsoportokból kiindulva a sejtek egy része lipideket épít fel
    • ATP-t és NADPH-t használ
    • redukcióval képződnek a zsírsavak, a glicerin a köztestermék glicerin-aldehidből
    • a folyamat nem az autotróf anyagcsere része
    • redukcióval alakul ki a szteránváz és az izoprén is

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview