Sejtalkotók, anyagcsere-folyamatok.txt

Card Set Information

Author:
Anonymous
ID:
195168
Filename:
Sejtalkotók, anyagcsere-folyamatok.txt
Updated:
2013-01-25 02:43:50
Tags:
sejtbiosz fogalmak
Folders:

Description:
sejtbiosz fogalmak
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user Anonymous on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. 1. Hogy alakul ki a nukleoszóma?
    A hisztonmagra a DNS kb. 140 bázispárnyi szakaszával kétszeresen feltekeredik. Egy fehérjemolekula kívülről rögzíti a DNS-szakaszt.
  2. 2. A laktózintolerancia leírása
    Ha a laktáz enzim nem termelődik a bélfalban, akkor nem tud a laktóz lebomlani glükózra és galaktózra. Megbomlik a vízfelszívás egyensúlya, a le nem bontott diszacharid nem tud a bélből felszívódni. Hasmenés, puffadás, nyákos széklet alakul ki.
  3. 3. Kísérletek a DNS szerepének bizonyítására - Griffith
    • o - tüdőgyulladást okozó baktériumok két fajtája: betegséget okozó S-variáns, betegséget nem okozó R-variáns
    • o - hőkezelt S-variánssal beoltva kísérleti egereket az egerek tovább éltek
    • o - R-variáns és hővel kezelt S-variáns keverékét oltották be: egerek egy része elpusztult --> magyarázat: az S-variáns új tulajdonságot hozott létre az R-variánsban
  4. 4. Kísérletek a DNS szerepének bizonyítására - Avery és McLeod
    • o - Griffith kísérletének továbbfejlesztése
    • o - hővel elölt S-variánsokat lipidbontó, szénhidrátbontó, DNS-bontó enzimekkel kezelték az R-variánnsal való összekeverés előtt
    • o - DNS-bontó enzimeket adva az R-törzs baktériumtranszformációja elmaradt --> a baktérium tulajdonságainak átadásához DNS szükséges
  5. 5. Kísérletek a DNS szerepének bizonyítására - Hershey és Chase
    • o - bakteriofágos vizsgálat radioaktív foszfor- és kénizotópokkal
    • o - a fágokkal megfertőzött baktériumtenyészetben csak foszforizotópot találtak
  6. 6. Anyagcsere funkciói:
    • o -Élő rendszer kémiai energiaellátása
    • o -tápanyagok építőelemekké alakítása
    • o -építőelemekből szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak szintézise
  7. 7. Lebontó folyamatok általános lényege:
    Nagy energiatartalmú szerves molekulák kis méretű, kis energiatartalmú molekulákká bomlanak
  8. 8. Felépítő folyamatok általános lényege:
    Kis energiatartalmú molekulákból nagy energiatartalmúak szintetizálódnak.
  9. 9. Biokémiai folyamatok közös jellemzői:
    Rendkívül gyors folyamatok, nagyon szabályozott körülmények, enzimek segítsége.
  10. 10. A sejtben folyó anyagcsere jellegzetes útjai:
    • o -a kémiai energia kinyerése
    • o -makromolekulák monomerjeinek létrehozása
    • o -sejtek specifikus feladatait ellátó molekulák képzése
    • o -anyagcsere-végtermékek leadható formába való hozása
    • o -transzportfolyamatok
  11. 11. Transzportfolyamatok definíciója:
    A sejt és a sejtszervecskék membránjainak anyagfelvevő és -leadó folyamatai
  12. 12. Passzív transzport típusai:
    közvetlen diffúzió, passzív diffúzió, közvetett passzív transzport
  13. 13. Közvetlen diffúzió:
    Kisebb, kevésbé poláros molekulák (glicerin, karbamid), apoláros, kisméretű molekulák (szteroidok, oxigén) átoldódnak a membránon.
  14. 14. Passzív diffúzió:
    A kisméretű, poláris anyagok a membránfehérjék csatornáin, illetve a lipidek hőmozgása következtében kialakult nyílásokon haladnak át. (Víz, glicerin)
  15. 15. Facilitált diffúzió:
    A membránfehérje térszerkezet-változása segíti át az anyagot a másik oldalra. Hordozó fehérje teszi gyorsabbá a transzportot. Gyógyszerek, kis szénatomszámú zsírsavak membránon való átkerülésekor fontos.
  16. 16. Aktív transzport jellemzői:
    • o -membrán egyes fehérjéivel jön létre (hordozó molekulák)
    • o - ATP hidrolízisének hatására a fehérje térszerkezete időlegesen megváltozik
    • o -a fehérje aktív centrumának specifitása miatt többnyire két anyagot tud szállítani
    • o - általában kisebb koncentrációjú hely felől a nagyobb felé szállít
  17. 17. Példa snyport hordozó molekulára, meghatározás:
    • o Egyszerre két anyagot szállító hordozó molekula (aktív transzport).
    • o - Ilyen módon veszik fel a Na+-t és a glükózt az emberi sejtek
  18. 18. Példa antiport hordozó molekulára, meghatározás:
    • o Olyan hordozó molekula, amely az anyagokat ellentétes oldalra juttatja.
    • o Pl. Na+ - K+-pumpa: egyszerre juttat Na+-ionokat a sejten kívülre, valamint K+-ionokat a sejtközötti térből a citoplazmába.
    • o Egy ATP: 3 Na+, 2 K+
  19. 19. Membránáthelyezzésel járó transzport:
    • o ATP a membrán átrendezéséhez szükséges
    • o - endocitózis, exocitózis
    • o -enzimek segítségével a membrán felületi feszültsége csökken, megváltozik a membránszerkezet --> újrarendezés
  20. 20. Endocitózisra példa:
    emberi fehérvérsejtek bekebelezése
  21. 21. Exocitózisra példa
    Mirigysejtek által termelt váladékok, idegsejtek ingerületátvivő anyagai
  22. 22. Sejtmembránban a két foszfatidréteget tartja össze:
    van der Waals-kötések
  23. 23. Sejthártya szimmetriája:
    aszimmetrikus
  24. 24. Endocitózis típusai:
    • o fagocitózis: szilárd anyag felvétele
    • o pinocitózis: folyadék felvétele
  25. 25. Sejtek egymás közötti kapcsolatai:
    • o dezmoszóma: fehérjékből álló struktúra a sejthártyán
    • o réskapcsolat (gap junction): kisebb molekulák át tudnak jutni
    • o szoros kapcsolat (tight junction): mechanikus sejtkapcsolás, pl. a bélhámsejtek között
  26. 26. Sejtfal milyen nagy élőlénycsoportokra jellemző?
    Növények, gombák, baktériumok
  27. 27. Növényi sejtfal anyaga:
    cellulóz
  28. 28. Lignin szerepe:
    Idős növényi sejtekben a cellulóz alá rakódik be, szilárdít
  29. 29. Baktériumok sejtfala:
    lipidek, szénhidrátok, fehérjék, fő alkotórésze a peptidoglikán
  30. 30. Gombák sejtfala:
    kitines
  31. 31. Csillók, ostorok felépítése:
    Alapi testből kiinduló csilló- illetve ostorszálak vázát kilenc, hengerpalástszerűen elhelyezkedő kéttagú csövecske és a középen húzódó két önálló mikrotubulus alkotja. Csillókat és ostorokat sejthártya borítja.
  32. 32. Csillók, ostorok működése:
    Mozgásuk összehangolt, csapkodó vagy körkörös. Az egyes csillók jobbra, hátrafelé csapnak, ezért a csillós egysejtűek balra csavarodó spirális pályán mozognak. Az ostorok dugóhúzószerűen húzzák a sejttestet, vagy tolják maguk előtt.
  33. 33. Mikrotubulusok:
    • o Fehérjecsövek, melyek a citocentrummal kapcsolatosak
    • o Tubulin fehérjékből szintetizálódnak
    • o Összeköttetést teremtenek a sejtszervecskék között, lehetővé teszik egy adott irányba a mozgást
    • o Időlegesek
  34. 34. Mikrofilamentumok:
    • o Aktinmolekulákból képződő polimer fehérjefonalak
    • o Részt vesznek a sejtmozgásokban, irányítják az osztódó sejt kettéfűződését
  35. 35. Glükolízis első szakasza itt zajlik:
    sejtplazma alapállományában
  36. 36. Sejtplazma ozmotikus koncentrációja:
    nagy a benne lévő fehérjék miatt
  37. 37. Sejtplazma kémhatása:
    enyhén lúgos
  38. 38. Na-K pumpa működése:
    energiabefektetéssel a sejtbe bejutó Na-ionokat állandóan kiüríti és helyette K-ionokat vesz fel
  39. 39. Ionmegoszlás sejten belül és kívül - sejten belüli tér:
    fehérjeanionok és ATP-molekulák a féligáteresztő hártyán nem jutnak ki a sejtből, K-ionok nagy koncentrációban vannak jelen
  40. 40. Ionmegoszlás sejten belül és kívül - sejten kívüli tér:
    nagy koncentrációban a Na és Cl-ionok
  41. 41. Itt nincs ER:
    vörösvértestekben
  42. 42. Golgi szerkezete:
    3-12 egymás fölött párhuzamosan elhelyezkedő, üreges korong, melynek széléről szemcsék, hólyagocskák fűződnek le.
  43. 43. Golgi két pólusa:
    DER-csatornák felé eső cisz-pólus, ezzel ellentétes transz-pólus
  44. 44. Golgiban a cisz-pólus membránja ilyen:
    vékony
  45. 45. Golgiban a transz-pólus membránja ilyen:
    vastag
  46. 46. Golgi működése:
    • o az ER-ból kapott fehérjéket, a sejtből kiürítendő anyagokat alakítja át, csomagolja, stb.
    • o Itt szintetizálódnak a foszfolipidek, egyes poliszacharidok.
  47. 47. Riboszóma ennyi alegységből áll:
    2
  48. 48. Riboszóma elfordulhat:
    • o eukariótákban szabadon is a sejtplazmában
    • o mitokondriumokban és a színtestekben
    • o kötötten az ER külső felszínén
  49. 49. Riboszóma itt képződik:
    Sejtmagvacska
  50. 50. Lizoszóma kémhatása (miért)?
    savas, benne lévő enzimek pH-optimuma miatt
  51. 51. Mitokondrium és a színtest ilyen ágon öröklődik:
    anyai
  52. 52. A mitokondriumok alapállományában zajlik:
    a citromsavciklus
  53. 53. A mitokondriumok belső membránján zajlik:
    terminális oxidáció, melyben során a lebontás során keletkező redukált koenzimek H-atomjai reakcióba lépnek a légzési oxigénnel --> víz keletkezik, energiafelszabadulás
  54. 54. A mitokondriumok külső-belső membránja közötti térben halmozódik fel:
    H+-ion
  55. 55. Zöld színtestek itt találhatók:
    Zöld növényekben, főleg az oszlopos táplálékkészítő alapszövetben
  56. 56. Színtelen színtestek működése:
    leukoplasztiszok, raktározásra módosulnak, olaj- ill. keményítőszemcséket tartalmazhatnak
  57. 57. Vakuólum definíciója:
    • o Sejtnedvvel telt üreg, a növényi sejtre jellemző
    • o Tápláló-, építőanyagokat, anyagcsere-végtermékeket tartalmazhat
  58. 58. Zárvány fogalma
    Növényi sejtekben vagy sejt közötti járatokban lévő kiválasztott anyagok, kristályok (pl. kalcium- oxalát a vöröshagymában)
  59. 59. Eukromatin:
    itt zajlik az RNS-szintézis
  60. 60. Heterokromatin:
    sötétebb, feltekert DNS-t tartalmaz
  61. 61. Magnedv:
    Sejtmag állományában lévő fehérjék, nukleinsavak, egyéb szerves molekulák és ionok vizes oldata. A sejtmag anyagcseréjének köztes- ill. végtermékei
  62. 62. Nukleólusz=
    sejtmagvacska
  63. 63. Az anyagcsere biztosítja az élőlények számára:
    • o szükséges anyagokat
    • o életműködésekhez szükséges információt
    • o energiát
  64. 64. Nap fényenergiáját ezek az élőlénycsoportok tudják megkötni:
    • o prokarióták egy része
    • o növényszerű alacsonyabb eukarióták
    • o növények
  65. 65. Autotróf anyagfelépítés definíciója:
    az a folyamat, mely során az élőlény szervetlen anyagból építi fel saját szerves anyagait
  66. 66. Heterotróf anyagfelépítés definíciója:
    az a folyamat, mely során az élőlény szerves anyagból képes előállítani saját szerves anyagait
  67. 67. A glükóz biológiai oxidációjának részfolyamatai:
    • o glükolízis és a hozzá kapcsolódó folyamatok
    • o citromsavciklus
    • o terminális oxidáció
  68. 68. Erjedés fogalma:
    anaerob körülmények között lezajló anyaglebontás, melynek végterméke a részleges oxidáció során létrejövő szerves anyag
  69. 69. Alkoholos erjedés egyenlete:
    glükóz --> 2 etil-alkohol + 2 CO2 + 2 ATP
  70. 70. Tejsavas erjedés egyenlete:
    glükóz --> 2 tejsav + 2 ATP
  71. 71. Az energiaáramlás célja a sejtekben:
    a sejten belüli rendezettség fenntartása
  72. 72. A földi élet alapja:
    a fotoszintézis
  73. 73. A fotoszintézis két fő része:
    fényszakasz, sötétszakasz (enzimatikus szakasz)
  74. 74. Pigmentmolekulák közös jellemzője:
    delokalizált elektronrendszer
  75. 75. A fényenergia megkötését végző pigmentek, színük:
    • o klorofill-a (kékeszöld)
    • o klorofill-b (zöld)
    • o karotin (narancssárga)
    • o xantofill (sárga)
  76. 76. A pigmentek itt vannak rögzítve a színtestekben:
    a gránum membránja
  77. 77. Fotorendszerek pigmentjei:
    • o I. fotorendszer: klorofill a,b, karotin
    • o II. fotorendszer: klorofill a,b, xantofill
  78. 78. I. fotorendszer fényelnyelése:
    nagyobb hullámhosszú fénysugarakat is elnyeli
  79. 79. II. fotorendszer fényelnyelése:
    főként a rövidebb hullámhosszú sugarakat nyeli el
  80. 80. Antennamolekulák feladata:
    • o megkötik a fény energiáját
    • o gerjesztő energiát tovább adják a szomszédoknak
  81. 81. Ide kerül a megkötött energia az antennamolekulákról:
    8-10 fehérjéhez kötött, központi helyzetű klorofill-a molekulára
  82. 82. A központi klorofill-a molekulákról ide kerül először a leszakított elektron:
    a gránum membránjában található fehérjemolekulák kötik meg
  83. 83. A gránum membránjában lévő fehérjemolekulák ide továbbítják az elektront:
    elektronszállító rendszerbe
  84. 84. Elektronszállító rendszer jellemzése
    • o tagjai enzimek
    • o képesek redoxireakciókat végrehajtani
    • o jellegzetes molekulái a hemet tartalmazó citokróm vegyületek
  85. 85. Citokrómok hemje így kapcsolódik a fehérjéhez:
    nem a vason keresztül, hanem a porfirinvázzal, ez teszi lehetővé a vasion redoxireakcióját
  86. 86. Klorofill-pigmentek elnyelési maximumai:
    440, 660 nm
  87. 87. Karotinoid és xantofill pigmentek elnyelési maximumai:
    a kék tartományban
  88. 88. A fényt megkötő molekula ...
    elektronleadással oxidálódik.
  89. 89. Miért látjuk zöldnek a leveleket?
    a pigmentek a zöld fényt nem nyelik el
  90. 90. Az I. fotorendszer (1) molekulája a (2) gerjesztődik, (3). Ezt felveszi az (4). A végső (5) a (6)-molekula, ami az elektronok és protonok hatására (7)-molekulává (8). A II. fotorendszer gerjesztett klorofillmolekulája is (9), ami (10) kerül, és az (11). A II. fotorendszer a (12) egészül ki. Az elektronszállító rendszeren áthaladó elektron (13). A felszabaduló energia segítségével az (14) keresztül (15). A gránumokban a (16), az (17) csökkenti a (18), közben (19)
    • o 1. klorofill-a
    • o 2. beérkező fotonoktól
    • o 3. lead egy elektront
    • o 4. elektronszállító rendszer
    • o 5. elektronfelvevő
    • o 6. NADP
    • o 7. NAPDH
    • o 8. redukálódik
    • o 9. elektront ad le
    • o 10. elektronszállító rendszerre
    • o 11. I. fotorendszer elektronhiányát pótolja.
    • o 12. víz bontásával származó elektronokkal
    • o 13. folyamatosan veszít energiájából
    • o 14. átérő membránfehérjén
    • o 15. protonok pumpálódnak a gránum belsejébe
    • o 16. protonok felhalmozódnak
    • o 17. ATP-szintetáz
    • o 18. koncentrációkülönbséget
    • o 19. ATP-t szintetizál
  91. 91. Fotolízis fogalma:
    fény segítségével történő vízbontás (II. fotorendszerhez kötött)
  92. 92. A légkör oxigéntartalma elsősorban ebből keletkezett:
    fotolízis
  93. 93. A fényszakasz végtermékei:
    oxigén, NADPH, ATP
  94. 94. Kemiozmotikus elmélet:
    A színtestben és a mitokondriumban az elektronszállító rendszer membránfehérjéinek működése következtében képződik ATP. A fehérjék térszerkezetükkel, a reakciósorba kerülő elektronok energiájával töltéskülönbséget hoznak létre a membrán két oldala között, elválasztják egymástól a protonokat és az elektronokat. A kialakuló feszültség hatására kinyílnak a membráncsatornák, átáramlanak a protonok, a felszabaduló energia felhasználásával a fehérjék ATP-t szintetizálnak. (Mitchell, Nobel-díj, 1978)
  95. 95. A sötétszakasz igényli:
    ATP, NADPH
  96. 96. Sötétszakasz lényege:
    ATP energiájával a CO2-t megköti, és a NADPH hidrogénjével szerves anyaggá redukálja.
  97. 97. Calvin ciklus =
    CO2 redukciós ciklusa
  98. 98. Sötétszakasz helye:
    kloroplasztisz alapállománya
  99. 99. Sötétszakasz folyamata: Az (1) felveszi a (2), ami azonnal (3). A (4) beépül, (5) keletkezik. Ennek egy része (6), enzimek hat szénatomos (7) alakítják, amiből (8) szintetizálódhat. A többi visszaalakul (9), ami (10) képes. A folyamat lépéseit (11), (12) szükséges hozzá.
    • o 1. öt szénatomos pentóz-difoszfát
    • o 2. CO2-molekulát
    • o 3. 3 szénatomos glicerinsav-foszfáttá alakul
    • o 4. H
    • o 5. glicerinaldehid-foszfát
    • o 6. kilép a Calvin-ciklusból
    • o 7. glükóz-foszfáttá
    • o 8. glükóz, cellulóz, vagy keményítő
    • o 9. pentóz-difoszfáttá
    • o 10. újabb CO2 megkötésére
    • o 11. enzimek katalizálják
    • o 12. ATP
  100. 100. A Calvin ciklus lépéseit így vizsgálták:
    radioaktív izotópokkal
  101. 101. A sötétszakasz prokarióták esetén itt zajlik le:
    a citoplazmában
  102. 102. Kemoszintézis lényege általánosan, példa
    • o baktériumok anyagcsereútja szerves anyagok előállítására
    • o az energiát szervetlen vegyületek eloxidálásával nyerik
    • o pl. nitrifikáló baktériumok a szerves anyagok bomlásából származó ammóniát oxidálják nitritekké, majd nitrátokká
  103. 103. Egyes vasbaktériumok így jutnak energiához:
    Fe2+ --> Fe3+ átalakulással
  104. 104. Kénbaktériumok így jutnak energiához:
    vizek kén-hidrogénjét oxidálják kénné, majd kén-dioxiddá
  105. 105. Glükoneogenezis definíciója:
    glükóz előállítása ATP felhasználásával más szerves, nem szénhidrátjellegű anyagból (anyagcsere-köztestermékből)
  106. 106. Mikor játszódik le a glükoneogenezis?
    Ha nem áll rendelkezésre tartalék szénhidrát
  107. 107. Glükózszintézisre felhasználódhat pl.:
    tejsav, aminosavak, glicerinaldehid, stb.
  108. 108. A glükoneogenezis nem a ... , mert ...
    glikolízis megfordítottja, mert más enzimek katalizálják, más szervekben folyik
  109. 109. Hol van jelentősége a glükoneogenezisnek?
    Az ember vércukorszint-szabályozásánál, amikor a glukagon és az inzulin hatása érvényesül.
  110. 110. Mi történik az emberben intenzív izommunkánál? (folyamat)
    • o a glükóz piroszőlősavvá bomlik le
    • o ez oxigén hiányában nem lép be a citrátkörbe, hanem anaerob körülmények között tejsavvá alakul át
    • o a tejsavat a vér a májba szállítja, ahol a tejsav glükózzá alakul
    • o a glükóz visszakerül az izomba --> körfolyamat az izom és a máj között (Cori-kör)
  111. 111. Miért okozhat a szénhidrátokban gazdag táplálkozás elhízást?
    • o Az emberi és állati szervezet a szénhidrátokat glikogén formájában raktározza.
    • o A felvett többletszénhidrát enzimek segítségével neutrális zsírokká alakul, és a zsírszövetben raktározódik.
  112. 112. A lipidek bioszintézisének lényege:
    • o acetilcsoportokból kiindulva a sejtek egy része lipideket épít fel
    • o ATP-t és NADPH-t használ
    • o redukcióval képződnek a zsírsavak, a glicerin a köztestermék glicerin-aldehidből
    • o a folyamat nem az autotróf anyagcsere része
    • o redukcióval alakul ki a szteránváz és az izoprén is

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview