Vírusok, baktériumok, egyszerűbb eukarióták.txt

Card Set Information

Author:
Anonymous
ID:
195404
Filename:
Vírusok, baktériumok, egyszerűbb eukarióták.txt
Updated:
2013-01-26 06:04:30
Tags:
Vírusok baktériumok egyszerűbb eukarióták
Folders:

Description:
Vírusok, baktériumok, egyszerűbb eukarióták.txt
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user Anonymous on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Vírus fogalma
    Sejtekből kiszakadt, önállósult, fehérjeburokkal rendelkező makromolekuláris rendszer, melynek működési feltétele a gazdasejt
  2. A vírusok az … ellenállnak
    antibiotikumoknak
  3. Ki fedezte fel a vírusokat?
    Ivanovszkij
  4. Vírusok mérete:
    nanométeres nagységrendűek
  5. A vírusok alakja lehet:
    helikális, kubikális, binális
  6. Mit jelent a vírusok helikális szerkezete?
    A fehérjeburok csigavonalszerűen épül fel
  7. Mit jelent a vírusok kubikális szerkezete?
    A fehérjeburok ikozaéderes szerkezetű
  8. Példa helikális vírusra:
    dohánymozaik, himlő, influenza
  9. Példa kubikális vírusra:
    herpesz, rubeola, bárányhimlő
  10. Példa binális vírusra:
    bakteriofágok, rákkeltő RNS-vírusok
  11. Kapszid fogalma:
    A vírusok fehérjeburka
  12. Peplon fogalma:
    Egyes vírusok a gazdasejt membránjából köpenyt képeznek
  13. Virion fogalma:
    Kristályos szerkezetű, szabad, inaktív vírusforma
  14. Vegetatív vírus fogalma:
    Gazdasejttel egyesült, sokszorozódó vírus
  15. DNS-vírusokra példák:
    herpeszvírusok, himlővírusok, rákkeltő adenovírus
  16. RNS-vírusokra példák:
    mumpsz, influenza, HIV, rubeola, kanyaró, veszettség, száj- és körömfájás
  17. A vírusok gyakran csak egyféle sejtet tudnak megfertőzni, tehát:
    gazdaspecifikusak
  18. A vírusok nem élőlények, mert
    nincs önálló anyagcseréjük
  19. A vírusfertőzés folyamata
    1. a virion megkötődik a gazdasejt felületén 2. örökítőanyagát bejuttatja a gazdasejtbe 3. DNS/RNS beépül a sejt örökítőanyagába, aktiválódva átszervezi a gazdasejt normális működését, saját anyagait készítteti el 5. vírus-nukleinsavakat és -fehérjéket összeépítetti 6. kiszabadulás
  20. Interferonok fogalma:
    sejtek által termelt vírusellenes összetett fehérjék
  21. Szubvirális rendszerek:
    prion, viroid
  22. Viroid fogalma, pl.
    egyláncú, kör alakú RNS-molekula. nem határoz meg enzimet, ugyanakkor képes saját maga egyes részeit hasítani. Pl. burgonya bütykösségét okozó viroid
  23. Prion fogalma, pl.
    sejtekben kialakuló hibás fehérje, mely kóros folyamatokat indít el. Nagymértékben ellenáll különböző hatásoknak. Vele érintkező sejtek fehérjéinek térszerkezetét alakítja át. Pl. szivacsos agysorvadás, Creutzfeld-Jacob szindróma
  24. Fertőzés fogalma
    kórokozó mikrorganizmus szervezetbe jutása
  25. Higiénia fogalma
    A fertőzés megelőzését szolgáló tisztaság
  26. Patogenitás fogalma
    valamely mikroorganizmus betegségokozó képessége
  27. Endémia fogalma
    egy adott földrajzi területen folyamatosan, nagyobb esetszámban jelen levő betegség
  28. Pandémia fogalma
    világjárvány
  29. Morbiditás fogalma
    arányszám, megmutatja, hogy 1 év alatt hányan szenvednek az adott betegségben /100ezer lakos
  30. Mortalitás fogalma
    Arányszám, adott betegségben meghaltak száma/100ezer lakos
  31. Letalitás fogalma
    A megbetegedettek hány százaléka halt meg
  32. Mikor jelentek meg a baktériumok ősei?
    Földtörténeti őskorban, 3.5 milliárd évvel ezelőtt
  33. Ősbaktériumok jellemzői
    Élővilág korai formáját képviselő szervezetek. Evolúció oldalágaként maradtak fenn. Szélsőséges körülmények között élnek (pl gejzírekben, óceánfenéken hőforrásokban, rendkívül hideg/sós/lúgos vizekben). Halofil fajok extrém sós környezetben, metanogén fajok anaerob környezetben, metánt termelnek, termofilek meleg élőhelyeken.
  34. Baktériumok átlagos mérete:
    1-10 mikrométer, fénymikroszkóppal láthatók
  35. Leeuwenhoek:
    fénymikroszkópjával elsőként látott baktériumokat
  36. Pasteur:
    kidolgozta a pasztörizálás folyamatát
  37. Koch:
    lépfene, TBC kórokozójának felfedezése
  38. Fleming:
    penicillin felfedezője
  39. Baktériumok alakja:
    coccus, bacillus, spirillum, vibrio
  40. Antibiotikum fogalma:
    élő szervezetek által termelt szerves anyag, mely más élőlényekre károsító hatású
  41. Baktériumok sejtfalának anyaga:
    szénhidrát, fehérje
  42. Baktériumok sejtfalának funkciója:
    nagyobb a nyomás a baktériumsejtben a környezeténél, védi a szétpukkadástól
  43. A baktériumoknak csak ez a sejtalkotója van:
    riboszóma
  44. Gram-teszt lényege:
    baktériumokat kristályibolya festékkel festik, majd etanollal mossák le
  45. Gram-pozitív baktériumok:
    etanollal nem lehet kimosni a festéket (pl. tüdőgyulladás)
  46. Gram-negatív baktériumok:
    etanollal kimosható a festék
  47. Bakteriospóra fogalma:
    a baktérium átmentő rendszere, nem a szaporodást szolgálja. Kedvezőtlen körülmények között a sejt anyagat ellenálló, vastag fallal veszi körül. A tényezők javulásával visszaáll az eredeti baktérium.
  48. Baktériumok aktív mozgása:
    bakteriocsillókkal
  49. Az autotróf baktériumok nem …
    kórokozók
  50. A baktériumok heterotróf táplálkozásának fő anyagai:
    szénhidrátok
  51. Baktériumok szaporodása:
    ivarosan (hasadás) és ivartalanul (átmeneti egyesülés)
  52. Ivartalan szaporodás módjai:
    kettéosztódás, bimbózás, spóraképzés, teleprészletekkel vagy vegetatív szervvel
  53. Ivaros szaporodás módjai:
    kopuláció, konjugáció, ivarsejtekkel
  54. Hol élnek a kékbaktériumok?
    Főleg édesvízben, de tengerben is, talaj felső rétegében, jól viselik a szélsőséges körülményeket.
  55. Kozmopolita faj fogalma:
    a Föld legtöbb részén előforduló faj
  56. Plankton fogalma:
    a vízben lebegő életmódot folytató, kisméretű élőlények összessége
  57. Kékbaktériumok sejtfala mindig tartalmaz:
    cellulózt
  58. Kékbaktériumok színanyagai:
    fikocián, fikoeritrin, klorofill-a, xantofill, karotin
  59. A kékbaktériumok részt vesznek …
    gombákkal szimbiózisban a zuzmók felépítésében
  60. Kékbaktériumok szerveződése:
    egysejtűek illetve fonalas szerveződés
  61. A földi légkör kialakulásában fontos szerepe volt …
    a kékbaktériumoknak
  62. A kékbaktériumok túlszaporodása a …
    vízvirágzás
  63. Szimbionta baktériumok:
    cellulózbontó baktérium a szarvasmarha bendőjében, nitrogéngyűjtő baktériumok a pillangósvirágúak gyökérgümőiben
  64. Baktériumok gyógyszeripari felhasználása:
    antibiotikumok, vitaminok, inzulin előállítása
  65. Baktériumok élelmiszeripari felhasználása:
    savanyú káposzta, ecet, túró, sajt, joghurt, stb.
  66. Baktérium által okozott betegségek:
    gyulladások, vérhas, szamárköhögés, lepra, pestis, skarlát, lépfene, TBC, kolera, szalmonella, tetanusz, szifilisz
  67. Genny fogalma:
    elpusztult falósejtek és baktériumsejtek tömege
  68. Endoszimbionta elmélet:
    1. leszakadó membránbetüremkedés 2. sejtmag, sejtváz kialakulása 3. bekebelezés 4. mitokondrium aerob prokariótából 5. színtest fotoszintetizáló kékbaktériumból
  69. Egyszerűbb eukarióták fogalma:
    egysejtű vagy sejtek laza csoportjaként élő növnényszerű, állatszerű, gombaszerű eukarióta élőlények
  70. Szerveződési formák a feladatmegosztás alapján:
    sejttársulás/-halmaz, telep (álszövet), szövet (hajtásos)
  71. Szerveződési formák a sejtek térbeli elrendeződése alapján:
    fonalas, lemezes, test
  72. Helyváltoztatásra képtelen egyszerű eukarióták pl.
    Moszatgombák, kovamoszatok
  73. Aktív mozgás létrejöhet az egyszerű eukarióták esetében:
    ideiglenes/állandó függelékekkel
  74. Állandó plazmafüggelékek két része:
    fonál, alapi test
  75. Hol veszi fel az anyagot a papucsállatka?
    sejtszájon keresztül
  76. Emésztő űröcske kémhatása:
    először savas, ami elöli a táplálékként bekerült élőlényt, aztán lúgos, ami kedvezőbb a bontóenzimeknek
  77. Mixotróf táplálkozás:
    Ostorosmoszatok egyededi fény hiányában heterotróf módon táplálkoznak
  78. Hol van szükség a lüktető űröcskére?
    Sejtfallal nem rendelkező eukariótákba folyamatosan áramlik be a víz, a felesleges vizet a sejtek saját energiájuk segítségével leadják. Szerves bomlásterméket, ionokat is leadhatnak.
  79. Miből áll a lüktető űröcske?
    központi üreg, sugárcsatornák
  80. Hol nem alakul ki lüktető űröcske?
    tengerben élő egysejtűeknél
  81. Állábasok, ostorral mozgó egyszerűbb eukarióta fajok ivaros szaporodása:
    kopuláció (teljes összeolvadás)
  82. A bimbózás jellemző a …
    helytülőkre
  83. A bimbózást nehezítheti
    szilárd váz, burok
  84. Nyálkagombák szaporodása:
    spóratartókban kialakult ivartalan szaporító spórákkal
  85. Az ivaros szaporodás biztosítja …
    a faj egyedeinek változatosságát, alkalmazkodóképességét
  86. Csillósok, néhány fonalas egyszerűbb eukarióta szaporodási módja:
    konjugáció
  87. Konjugáció módja:
    1. két sejt között plazmahíd 2. kis sejtmag számfelező sejtosztódással osztódik, nagy sejtmag lebomlik 3. kis sejtmagok közül 1-1 kicserélődik 4. átkerült kis sejtmag összeolvad az ott maradottal 5. új sejtmag létrehozza a kis és a nagy sejtmagot 6. sejtek elválnak egymástól
  88. Növényi és gombaszerű egyszerűbb eukarióták ivaros szaporodása:
    ivarsejtekkel
  89. Ostorosmoszatok törzsének jellemzői:
    mixotróf anyagfelépítés: színtest, klorofill – sejtszáj, sejtgarat, emésztő űröcske, szemfolt. ősi képviselőik lehettek a gombák, növények, állatok szétválásának kiindulópontjai.
  90. Hol él a zöld szemes ostoros?
    Tiszta édesvizekben
  91. Ős-ostorosok törzsének jellemzői:
    sejtszáj nélküli, sokszor parazita élőlények, sejtfelületen keresztül veszik fel a gazdaélőlény anyagait
  92. Az álomkór ostorost terjeszti:
    cecelégy
  93. Ide tartozik az álomkór ostoros:
    ős-ostorosok törzse
  94. Hüvelyostoros:
    nők hüvelyváladékában szaporodhat el
  95. Galléros ostorosok életmódja:
    általában édesvíziek, helytülők, rokonság a szivacsokkal
  96. Barázdásmoszatok jellemzői:
    minden tagjuk egysejtű, fotoszintetizálnak
  97. Növények ősei ebből alakultak ki:
    ősi zöldmoszatokból
  98. Növények zöldmoszatokból alakulhattak ki, ennek bizonyítékai:
    klorofill-a,-b, keményítő
  99. Gyakran alakul ki szilárd váz ezeknél az élőlényeknél:
    hálózatos állábúak, likacsoshéjúak
  100. Itt élnek a nyálkagombák:
    korhadó avaron, fakérgen
  101. Nyálkagombák definíciója:
    amőboid egysejtű élőlények
  102. A nyálkagombák képesek …
    plazmódiumot létrehozni.
  103. Hogy alakul ki a plazmódium?
    Nyálkagombák sejtjei összeolvadnak, sejtfal nélküli, mozgó plazmatömeggé válnak. A plazmódium képezi a fajra jellemző spóratartót, amelyben kialakulnak a cellulóz sejtfalú spórák.
  104. Csillós egysejtűek jellemzői:
    csilló, kétféle sejtmag
  105. A kovamoszatok sejtfalába … rakódik be
    szilikát
  106. A kovamoszatok (1) elszaporodhatnak (2)
    1. hatalmas tömegben 2. sós és édes vizekben
  107. A barnamoszatok minden képviselője …
    többsejtű, teleptestű
  108. Itt élnek a barnamoszatok:
    mérsékelt vagy hideg tengerek aljzataihoz kötődnek
  109. Ide tartoznak a legnagyobb növényszerű élőlények:
    barnamoszatok
  110. A vörösmoszatok többségének testszerveződsése:
    teleptest
  111. Vörösmoszatok színanyagai:
    fikoeritrin, fikocianin, klorofill, karotinoidok
  112. A vörösmoszatok … is tudnak fotoszintetizálni
    200 m mélységben
  113. Hol élnek a vörömoszatok?
    Elsősorban melegebb tengerek aljzatán
  114. Vörösmoszatok felhasználása?
    agar-agar
  115. Moszatok (algák) definíciója:
    Zöld színanyag segítségével fotoszintézisre képes egysejtű, sejttársulásos, vagy telepes egyszerűbb eukarióták összefoglaló neve
  116. A zöldmoszatok testfelépítésükben …
    változatosak
  117. A klorofill-b itt fordul csak elő:
    zöldmoszatok, ostorosmoszatok, zöld növények
  118. A zöldmoszatok élőhelye jellemzően:
    édesvizek
  119. A növényvilág őseinek tekinthetők:
    zöldalgák
  120. Járommoszatok innen kapták a nevüket:
    konjugációkor jellegzetes alak
  121. Járommoszatok nem képesek …
    helyváltoztató mozgásra
  122. A legfejlettebb zöldmoszatok a …
    csillárkamoszatok
  123. A petespórás gombák sejtfalában …-t találunk
    cellulóz
  124. A petespórás gombák legfejlettebb képviselői közé tartozik a …
    peronoszpóra
  125. Indikátor élőlény definíciója:
    A környezeti hatások közül eggyel szemben szűktűrésűek, így jelenlétükkel jelzik az adott környezeti tényező meglétét
  126. Az algamezőket learatva …
    állati takarmányt kaphatunk
  127. Az algák jelentősek a vizek …
    öntisztulásában
  128. A szilárd vázzal rendelkező algák jelentősek a …
    kőzetképzésben
  129. A szaprofita egyszerűbb eukarióták jelentősek az …
    ásványosításban
  130. Virulencia =
    fertőzőképesség
  131. Példa csak állatban virulens vírusra:
    sertéspestis, baromfipestis
  132. Mi termeli a baktériumok sejtfalát?
    az alatta lévő sejthártya
  133. A nitrifikáló baktériumok anaerob szervezetek?
    nem
  134. Miért nem tekinthető ivaros szaporodásnak, csak ivaros folyamatnak a konjugáció?
    nem nő az egyedszám
  135. Mi az episzóma?
    a plazmában lévő DNS-darabka
  136. Hol helyezkedik ez a szemfolt?
    ostorok eredésénél
  137. Mi a különbség a csillósok nagy és kis sejtmagja között?
    kis sejtmag osztódásért felelős, nagy sejtmag a vegetatív működésért
  138. Hol találunk csillókat az emberi szervezetben?
    húgyvezeték, petevezeték, orrnyálkahártya
  139. Mi van a képen?


    Fonalas járommoszat konjugációja
  140. Mi van a képen?

    Candida okozta hüvelygomba
  141. Zöldmoszatok testszerveződése példákkal:
    sejtes, sejttársulásos (Volvox-fajok), sejtfonalas (békanyál), teleptestes (csillárkamoszat)
  142. Barnamoszat fő színanyaga:
    fukoxantin
  143. Vörömoszatok sejtfala:
    pektin és cellulóz
  144. Milyen elemet tartalmaznak a vörömoszatok?
    jódot

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview