Növények, gombák, zuzmók összefoglaló.txt

Card Set Information

Author:
der_murrkater
ID:
195914
Filename:
Növények, gombák, zuzmók összefoglaló.txt
Updated:
2013-01-28 06:24:33
Tags:
növények összefoglaló
Folders:

Description:
növények összefoglaló
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user der_murrkater on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Növények definíciója
    Soksejtű eukarióták, melyek klorofillmolekulák segítségével fotoszintetizálnak, sejtfaluk a cellulóz, tartalék tápanyaguk a keményítő. Egyedfejlődésük során az ivaros és az ivartalan nemzedék váltakozik.
  2. Milyen egyed alatti szint nem jelenik meg a növényeknél?
    szervrendszer
  3. A növények anyagcseréjében főleg a … játszanak fontos szerepet.
    szénhidrátok
  4. Növények jelentősége az élővilág szempontjából
    • talaj kialakítása, vízellátásának javítása
    • fotoszintézissel szerves anyagot és oxigént termel
    • fosszilis energiahordozókká alakulnak az évezredek során
  5. Obligát parazita növények definíciója, példa:
    másik növény szerves anyagait használja, pl. aranka,vicsorgó
  6. Félparazita növény definíciója:
    másik növény szervetlen anyagait használja fel saját felépítő folyamataihoz
  7. Hol élnek a rovaremésztő növények? példa
    nitrogénszegény talajon, pl. Vénusz légycsapója, kancsóka, harmatfű
  8. Hogy jön létre a sejtfonal?
    egy sejt az aljzaton rögzül, vezérsejt osztódik, középső sejt fotoszintetizál
  9. A mohák … szárazföldi növények
    valódi
  10. A mohák … származnak
    ősi zöldmoszatokból
  11. Moháknak nincs gyökere, hanem …
    gyökérszerű képződménye (rhizoida)
  12. A mohák száracskájában még … nem alakult ki
    valódi edénynyaláb
  13. A moha levélkéje …
    1-2 sejtréteg vastagságú, nincs kutikálja, víz számára átjárható
  14. A mohák … veszik fel.
    a vizet és ásványi anyagokat egész testükön keresztül
  15. Mohák sejtfalában … található
    hemicellulóz
  16. A mohák …, vizet jól megkötő … alkotnak
    változó vízállapotúak – mohapárnákat
  17. A teleptestes szerveződés jellemző:
    vörös- és barnamoszatok többségére, zöldmoszatok egy részére, kalapos gombákra, mohákra
  18. A mohák képesek … ivartalanul szaporodni.
    a mohatelepek feldarabolódásával
  19. Mohák csoportjai:
    lombosmohák, májmohák
  20. Mohanövény kétszakaszos egyedfejlődése:
    1. hímivarsejt vízben úszva jut el a petesejthez, megtermékenyítéshez víz szükséges 2. 2n zigóta spóratartó nyéllel és tokkal 3. meiózissal ivartalan spórák 4. spórából fonalas előtelep 5. mohanövény (ivaros nemzedék) 6. csúcsi részén alakul ki a hím- és női ivarszerv
  21. Zuzmók felépítése:
    zöldmoszatok tömlősgombákkal való együttélése: gomba vizet és ásványi sókat vesz fel, CO2-dal látja el a moszatokat, moszatok szerves anyagot szintetizálnak
  22. A zuzmók jól bírják …
    a szélsőséges éghajlati viszonyokat
  23. A zuzmók indikátorszervezetek:
    érzékenyek a levegő SO2 –tartalmára
  24. A zuzmók (1) élőlények, (2) is megtelepednek, (3) a kőzeteket
    1. pionír 2. sziklák felületén 3. zuzmósavakkal feloldják
  25. A zuzmókkal táplálkoznak:
    rénszarvasok
  26. Zuzmók szaporodása:
    leváló telepdarabokkal
  27. Az egysejtű zöldmoszatokon lehet …
    ostor
  28. A régebben használt moszat kifejezés ma már több csoportot jelöl:
    prokarióta kékmoszatok, ostorosmoszatok, sárgásmoszatok, egysejtű eukarióták
  29. A növényvilág törzsfejlődését befolyásoló tényezők:
    • vízért való verseny
    • fényért való verseny
    • szárazabb élőhelyeken való elterjedés lehetősége
  30. A vízi élettértől elszakadó, az új, szárazföldi élőhelyeket benépesítő növények …
    • nem jutottak korlátlan mennyiségben vízhez
    • nem tudták teljes testfelületükön felvenni a vizet
    • nem tartotta meg testüket a víz
  31. Szelekciós előnyt élveztek azok a csoportok, amelyek sejtjei szövetté differenciálódtak, és szervek alakultak ki, mert:
    • hatékony a tápanyagfelvételük (bőrszöveti szőrök, gyökér)
    • gyorsan továbbítják a tápanyagot (szállítószövet, szár)
    • intenzív a fotoszintézis (levél)
    • hatékony a test megtartása (szilárdító alapszövet)
    • növekedhetett a testméret
  32. A harasztok … származnak
    ősi zöldmoszatokból
  33. Harasztok virágkora:
    földtörténeti óidőben
  34. A harasztok az első …
    valódi szövetekkel és szervekkel rendelkező, hajtásos növények
  35. Harasztok szervei:
    szár, levél, gyökér
  36. Harasztoknak nincs:
    virág, termés
  37. Levél alapvető funkciója:
    fotoszintézisre szolgáló ellaposodott szerv
  38. A harasztok szárában van:
    valódi edénynyalábok és szilárdítószövet
  39. Harasztok nemzedékváltakozása:
    • 1. hímivarsejtek vízben úsznak el a petesejthez
    • 2. diploid zigótából harasztnövény
    • 3. spóratartók alakulnak ki, bennük meiózissal a haploid spórák
    • 4. spóra a talajon előtelepet alakít ki (ivaros nemzedék), ennek fonákán találhatók az ivarszervek
  40. Harasztok csoportjai:
    korpafüvek, zsurlók, páfrányok
  41. Páfrányok spóratartói …
    a levélfonákon alakulnak ki
  42. Páfrányra példa:
    erdei pajzsika
  43. Korpafüvek kihalt képviselői:
    pikkelyfa, pecsétfa
  44. Zsurlókban itt játszódik le a fotoszintézis:
    örvös lágyszár
  45. Zsurlók teste tartalmaz …
    kovát
  46. Korpafüvek levele …, szára …
    pikkelyszerű, villás elágazása
  47. Nyitvatermők származása:
    ősi harasztokból
  48. Nyitvatermők virágkora:
    középidőben
  49. A nyitvatermők (1) (2) növények
    1. hajtásos 2. virágos
  50. A nyitvatermők szaporodása …
    már független a víztől
  51. Nyitvatermők felé vezető átmeneti alakok a … voltak.
    magvaspáfrányok
  52. A nyitvatermők a (1) miatt általában (2) élnek a (3). Ennek neve: (4).
    1. fejletlen gyökérszőrök 2. szimbiózisban 3. gombákkal 4. mikorrhiza
  53. Nyitvatermők szárának felépítése:
    vízszállító sejtek (tracheidák), rostasejtek, nincsenek vízszállító csövek és rostacsövek
  54. Nyitvatermők megtermékenyítése általában:
    szél segítségével
  55. A nyitvatermők magjai a (1) virágban (2) fejlődnek.
    1. nőivarú 2. szabadon
  56. A nyitvatermőknek nincs …
    termésük
  57. Nyitvatermők nemzedékváltakozásának lényege:
    a haploid ivaros szakasz már nem fejlődik önálló életre képes zöld növénnyé
  58. Nyitvatermők rendszerezése:
    • magvaspáfrányok (kihaltak)
    • csikófarkfélék
    • páfrányfenyők
    • fenyőfélék: araukária-, ciprus-, tiszafafélék, mamutfenyők, fenyők
  59. A növények sejtmagjában találhatunk 2-3 …
    sejtmagvacskát
  60. Növényi sejtek jellegezetessége:
    színtest, zárványok, sejtnedvvel telt üreg, sejtfal
  61. Keményfákra példa:
    tölgy, akác, bükk
  62. Puhafára példa:
    fenyő, nyár
  63. Miből jön létre a vakuólum?
    endoplazmatikus hálózatról, Golgiról lefűződő hólyagokból
  64. Mit tartalmazhat a sejtüre?
    alkaloidokat, felesleges anyagokat, festékmolekulákat, stb.
  65. Aleuron =
    fehérjezárvány
  66. Sejttársulás definíciója:
    kezdetleges, az evolúció zsákutcáját jelentő szerveződési forma, melyben az együtt lévő sejtek között nincs munkamegosztás
  67. Telepes szerveződés:
    Együtt élő sejtek alaki elkülönülése mellett csak időleges munkamegosztás jön létre.
  68. Hajtás definíciója:
    leveles szár
  69. Hajtásos szerveződés:
    élőlény sejtjei között teljes munkamegosztás (harasztok, nyitvatermők, zárvatermők)
  70. Növényi szövetek két fő típusa:
    osztódó, állandósult
  71. Osztódó szövet sejtjeinek leírása:
    • vékony, cellulóz sejtfal
    • nagy sejtmag
    • dús citoplazma
  72. Elsődleges osztódószövet:
    hajtás- és gyökércsúcsi osztódószövet
  73. A szártag megnyúlását eredményezi:
    köztes (interkaláris) osztódószövet
  74. Szár vastagodását biztosítja:
    kambium
  75. Regeneráció definíciója:
    másodlagos fejlődés, melynek során a már állandósult sejtek visszanyerik osztódóképességüket, és új szöveteket hoznak létre
  76. Állandósult szövetek:
    bőr-, alap-, szállítószövet
  77. Elsődleges bőrszövet:
    egyéves növényeket, idősebb növények fejlődő szervrészleteit borítja
  78. Epidermisz:
    föld feletti részek bőrszövete
  79. Epidermisz feladata:
    védelem, párologtatás csökkentése, kapcsolatteremtés a környezettel
  80. Másodlagos osztódószövet alakul ki:
    a sérülések helyén
  81. Az osztódószövet sejtjei között …
    nincs sejtközötti állomány
  82. Bőrszöveti sejtek leírása:
    • egy sejtréteg
    • hullámos szél
    • szoros záródás
  83. Rizodermisz:
    föld alatti részek bőrszövete, nincs kutikula, nincs gázcserenyílás, van gyökérszőr
  84. Másodlagos bőrszövet:
    héjkéreg, fás szárú növényekben, tábla alakú sejtek szoros záródása
  85. Harmadlagos bőrszövet:
    idősebb fák kérge
  86. Epidermisz gázcserenyílásának alakjai:
    súlyzó/bab
  87. A bőrszövetben … találhatunk színtestet.
    csak a zárósejtekben
  88. Légudvar:
    Gázcserenyílás mögött az alapszövet sejtjei által képzett tér
  89. Az epidermisz szőrei lehetnek:
    élőek, elhaltak
  90. Élő mirigyszőrök szerepe:
    anyagokat választanak ki, pl a muskátli illata
  91. Gyökérszőr definíciója:
    gyökér bőrszöveti sejtjeinek citoplazmatikus nyúlványa, élettartama néhány nap
  92. Mi van a képen?

    Kétszikű növény gázcserenyílása
  93. Mi van a képen?

    Egyszikű növény gázcserenyílása
  94. Mi van a képen?

    Osztódószövet fénymikroszkópos képe - gyökércsúcs
  95. Szállítószövet szerepe:
    Felszívott vizet és ásványi sókat juttatja el a fotoszintézis helyére, onnan a szerves anyagokat a felhasználás helyére.
  96. Szállítóelemek két csoportja:
    farész, háncsrész
  97. Farész elemei:
    élettelen vízszállító sejtek, minden hajtásos növényben
  98. Zárvatermőkben a vízszállító sejtek … alakulnak
    vízszállító csővé
  99. Vízszállító cső szerepe:
    gyors anyagszállítás
  100. Háncsrész jellegezetes sejtje:
    rostasejt
  101. Hol találunk rostasejtet?
    harasztok, nyitvatermők háncsrésze
  102. Zárvatermők háncsrésze áll:
    rostacsövek, kísérősejtek
  103. Hogy alakulnak ki a rostacsövek?
    Sejtek végein lévő harántfalakon pórusok keletkeznek
  104. A háncs szállítóelemei ilyenek:
    élők
  105. Faparenchima:
    Farész raktározásra módosult élő sejtjei
  106. Háncsparenchima:
    Háncsrész raktározásra módosult élő sejtjei
  107. A bélsugársejtek …
    a fásszárúak szárában sugárirányban szállítják az anyagokat
  108. A szállítósejtek … rendeződnek
    szállítónyalábokba/edénynyalábokba
  109. A háncsrész anyagszállítása: A háncs (1) sejtjeibe (2) felhasználásával kerül a (3) a szerves anyag, elsősorban a (4). Ezt követi a (5). A háncsban lévő nedvből (6) (4) lép ki (7).
    • 1. élő
    • 2. energia
    • 3. levélből
    • 4. szacharóz
    • 5. víz passzív felvétele
    • 6. a felhasználóhelyeken
    • 7. a koncentrációkülönbségnek megfelelően
  110. Egyszerű szállítónyaláb:
    vagy csak fa- vagy csak háncselemet tartalmaz
  111. Összetett szállítónyaláb:
    a nyaláb közös nyalábhüvelyben fa- és háncselemeket is tartalmaz
  112. Zárt szállítónyaláb:
    ha az összetett szállítónyalábban nincs kambium
  113. Nyílt szállítónyaláb:
    ha az összetett szállítónyalábban van kambium
  114. A harmadik évre a fás szárú növényekben …
    a kambium összeér, kialakul a zárt kambiumgyűrű, mely kifelé a háncstest, befelé az egységes fatest elemeit hozza létre
  115. Évgyűrű ezért alakul ki:
    a növény vízellátása, anyagcsere-intenzitása nem egyenletes, ezért az év különböző időszakaiban eltérő átmérőjű szállítóelemek jönnek létre
  116. Tavaszi pászta:
    belső, világosabb része a fatestnek
  117. Őszi pászta:
    sötétebb, külső része a fatestnek
  118. Mi történik a hánccsal a vastagodás során?
    szétszakad, a héjkéreg részévé válik
  119. Geszt =
    a fatest életműködésekből kikapcsolt, sötétebb belső része
  120. Szíjács =
    a fatest világosabb, élő külső része
  121. Egyszikűek szállítónyalábjai:
    szórtan
  122. Kétszikűek szállítónyalábjai:
    körben
  123. Szár feladata:
    • növényi test váza
    • szállít
    • irányítja a növekedést felfelé
  124. Fás szár típusai:
    Pálmatörzs, cserje, fatörzs
  125. Lágy szár típusai:
    Dudvaszár, szalmaszár, palkaszár, tőszár, tőkocsány, nádszár
  126. Fa =
    Fás szárú növény, törzsre és koronára tagolódik
  127. Cserje =
    Törzs nélküli fásszárú növény, a hajtások a talajfelszín felett elágaznak
  128. Vessző =
    fiatal hajtás
  129. Gally =
    egy évnél idősebb hajtás
  130. Ág =
    3 évnél idősebb hajtás
  131. A csersavak fontos szerepet töltenek be …
    a kórokozók elleni védelemben.
  132. A háncstest nem szállító sejtjeiben …
    sók kristályosodhatnak ki.
  133. A fatestben és a háncstestben főleg …
    az utolsó évi elemek vesznek részt a vízszállításban
  134. Alapszövet itt helyezkedik el:
    bőrszövet és szállítószövet között
  135. A (1) sejtfala (2), ez lehetővé teszi az (3) a sejt és (4) között.
    • 1. valódi alapszövetek
    • 2. vékony
    • 3. anyagáramlást
    • 4 sejt közötti járatok
  136. Hol található táplálékkészítő alapszövet?
    Levél, fiatal szár, fejlődő termés
  137. Táplálékkészítő alapszövet típusai:
    Szivacsos, oszlopos
  138. Alapszövetek típusai:
    táplálékkészítő, raktározó, szilárdító, víztartó, átszellőztető, kiválasztó-váladéktartó
  139. Átszellőztető alapszövet leírása:
    vízinövényekben, nagy légjáratok
  140. Szilárdító alapszövet leírása:
    Sejtek fala erősen megvastagodik
  141. Szilárdító alapszövet típusai:
    szklerenchima, kollenchima
  142. Szklerenchima:
    megnyúlt sejtek, sejtek elhaltak, rostok (len, kender)
  143. Kollenchima:
    sejtfalak egyes részeken illetve a sarkainknál vastagodtak (szőlő, sóska)
  144. Mi a szerepe a kiválasztó alapszövetnek?
    Felesleges anyagcseretermékeket (nektár, illóolajok, tejnedv, alkaloidák) tárolja és kiválasztja
  145. Táplálékkészítő alapszövet található:
    zöld levelekben, zöld szárakban
  146. Táplálékkészítő alapszövet leírása:
    • sok sejt közötti járat
    • sok zöld színtest
    • fotoszintetizál
  147. Raktározó alapszövet hol található?
    fénytől elzárt növényi részekben
  148. Raktározó alapszövet leírása:
    • nagy, tág üregű sejtek
    • keményítőt, cukrot olajat raktároznak
  149. Víztartó alapszövet leírása:
    • tág üregű sejtek
    • víz egy nagy, központi vakuólumban
  150. Víztartó alapszövet előfordulása?
    szárazságtűrő növényekben
  151. Kollenchima típusai:
    sarkos, lemezes
  152. Az állatokkal ellentétben a … a növényekre kevéssé jellemző.
    felesleges anyagok leadása
  153. A növénybe került víznek … százaléka hasznosítódik a fotoszintézisben.
    kis
  154. A víz jelentős mennyiséggel szerepel a növényekben:
    anyagszállítás, hőszabályozás
  155. A víz felhalmozódik a növényi sejtbe, és … hozza azt
    turgorállapotba
  156. A növények tápanyagai:
    víz, ásványi sók ionjai, szén-dioxid
  157. A szövetes növények a (1) a gyökér (2) működésével, főleg a (3) nagy felületén, a gáz halmazállapotúakat pedig a (4) veszi fel.
    • 1. vizet és ásványi sók ionjait
    • 2. bőrszöveti sejtjeinek
    • 3. gyökérszőrök
    • 4. a gázcserenyílásokon keresztül
  158. Gyökér biztosítja:
    hajtásos növények rögzítése, tápanyagok felvétele
  159. Gyökér szakaszai:
    osztódási, megnyúlási, felvételi, szállítási zóna
  160. Itt van a gyökér elsődleges osztódószövete:
    gyökércsúcs
  161. Hol van a gyökércsúcs?
    osztódási zóna
  162. Gyökérsüveg feladata:
    védi az osztódószövetet,, gyökérsavakat termel, melyek oldják a talajszemcséket (növekedés)
  163. A megnyúlási zónában …
    az új sejtek felveszik a növény sejtjeire jellemző hosszúkás alakot.
  164. Felvéleti zóna szerepe:
    itt a legintenzívebb a tápanyagfelvétel
  165. Hol alakul ki a gyökérben a szállítószövet?
    Szállítási zóna
  166. Hol alakulhatnak ki oldalgyökerek?
    szállítási zóna
  167. Főgyökérrendszer itt fordul elő:
    nyitvatermő, zárvatermő kétszikű
  168. Mellékgyökeres gyökérrendszer itt jellemző:
    egyszikűek
  169. A gyökérben ilyen szállítónyalábok vannak:
    egyszerű
  170. Módosult gyökerek:
    • karógyökér
    • hagymagumó
    • gyökérgumó
    • gyökérgümő
  171. Karógyökérre példa
    sárgarépa
  172. Hagymagumóra példa
    jácint
  173. Gyökérgumóra példa
    retek, dália
  174. Gyökérgümőre példa
    pillangósvirágúak
  175. Járulékos gyökerek fogalma:
    más szervből alakulnak ki
  176. Járulékos gyökerek példával:
    • léggyökér - filodendron
    • kapaszkodógyökér - borostyán
    • támasztó léggyökér
    • koronagyökerek - kukorica
    • szívógyökér – aranka
  177. A tápanyagok közül az ásványi sók (1) állapotban, (2) rögzülnek a (3).
    1. oldott 2. ionok formájában 3. talajszemcsékhez
  178. Így veszik fel az ionokat a gyökérszőrök:
    néhány ion diffúzióval, nagy részük energia befektetésével
  179. A növények a talajból a … vizet tudják felvenni.
    gravitációs és kapilláris
  180. A gyökér vízfelvételét befolyásolja:
    • a talaj vízmegkötő képessége
    • hőmérséklete
    • levegőtartalma
    • vízpotenciálja
  181. Az ionok … közvetítésével jutnak el a gyökér sejtjeihez.
    víz
  182. A vízbeáramlás feltétele a gyökér sejtjeibe:
    ozmózisnyomás nagyobb legyen, mint a turgornyomás
  183. Hogy vándorol a víz onnantól kezdve, hogy felveszi a gyökérszőr sejthártyája?
    • a sejthártya passzívan, ozmotikus nyomáskülönbséggel veszi fel a vizet
    • a külvilág felől a szállítószövet elemei felé irányuló áramlás keletkezik
    • a víz a belső, nagyobb ozmotikus nyomású sejtbe áramlik
    • a víz sejtről sejtre halad
    • a víz a vízszállító sejtbe/csőbe jut
  184. Trágyázás =
    a talajból hiányzó elemek mesterséges pótlása
  185. Liebig-féle minimumtörvény:
    a növények a legkisebb mennyiségben jelen levő alkotórész arányában hasznosítják a többi anyagot
  186. Elemek szerepe a növényben – nitrogén
    fehérjék, nukleinsavak, vegetatív szervek felépítője
  187. Elemek szerepe a növényben – foszfor
    nukleinsav felépítője, virág-, termés-, mellékgyökérképzés
  188. Elemek szerepe a növényben – kálium
    szénhidrát-, sejtfalképzés, csírázás
  189. Elemek szerepe a növényben – kén
    fehérjék felépítője
  190. Elemek szerepe a növényben – kalcium
    membrán-, gyökérképzés
  191. Elemek szerepe a növényben – magnézium
    klorofill felépítője
  192. Elemek szerepe a növényben – vas
    sejtlégzés fehérjéi
  193. Elemek szerepe a növényben –bór
    serkenti az auxinképzést, szabályozza a vízgazdálkodást
  194. Elemek hiánytünetei növényeknél – nitrogén
    idős levelek sárgulnak, lehullnak, betegségérzékenység
  195. Elemek hiánytünetei növényeknél – foszfor
    növény sötétzöld, levelek vörösesek, a növény satnya
  196. Elemek hiánytünetei növényeknél – kálium
    idősebb levelek szélei alágörbülnek, nekrózis
  197. Elemek hiánytünetei növényeknél – kén
    fiatal levelek, levélerek sárgulnak, elfásodás
  198. Elemek hiánytünetei növényeknél – kalcium
    gyökércsúcs, hajtáscsúcs tönkremegy, fiatal levelek sárgák és felgyűrődnek
  199. Elemek hiánytünetei növényeknél – magnézium
    idősebb levelek márványozottsága
  200. Elemek hiánytünetei növényeknél – vas
    fiatal levelek sárgák, levélerek zöldek (klorózis)
  201. Elemek hiánytünetei növényeknél – bór
    hajtáscsúcs pusztul
  202. Milyen tényezők hatására alakul ki a folyamatos vízút a növényben?
    • gyökérnyomás (központi henger vízszállító csöveiben élő faelemek ionokat választanak ki, amit a víz passzívan követ)
    • párologtatás szívóhatása
    • tracheában kialakuló kapilláris nyomás
    • vízmolekulák közötti kohézió
  203. Lankadás =
    a növény turgora csökken, visszafordítható
  204. Hervadás =
    a növény kiszárad, nem visszafordítható
  205. Guttáció =
    a felesleges víz leadása hidatódákon keresztül
  206. Mi lehet a növényben a felvett vízmolekulák sorsa?
    • 1. elpárologhat a gázcserenyílásokon keresztül
    • 2. egy részük a citoplazmában marad, felhalmozódik az idősebb sejtek sejtüregeiben
    • 3. a citoplazmában makromolekulák, ionok hidratációs vizét képezheti
    • 4. fotolízisben vehet részt
    • 5. terminális oxidáció során keletkezhet víz
    • 6. a fotolízisből származó hidrogénatomok elemei részecskékre esnek szét, a protonok és elektronok felhasználódhatnak a Calvin-ciklusban, ahol a keletkező glükóz H-atomjait képezhetik
  207. A szerves anyagok szállítása a növényekben
    • 1. a háncselemekben jutnak el a felhasználás helyére
    • 2. minden irányban mozoghatnak a háncselemekben
    • 3. szacharóz, aminosavak, kis molekulájú szerves vegyületek
    • 4. levélerekben a háncsrész a fonák felőli részen helyezkedik el (->tetvek)
    • 5. szerves anyagok szállítását Malphigi vizsgálta (gyűrűzés, a gyűrű felett a szövetek megduzzadnak, mert a kész szerves anyagok nem tudnak tovább áramolni)
  208. Szártag fogalma
    két legközelebbi levél, csomó vagy elágazás közötti szárrész
  209. Rügy fogalma
    fiatalkori hajtás
  210. Rügyek csoportosítása
    • fedett-csupasz
    • csúcs-oldal-hónalj
    • hajtó-alvó
    • virág-levél-vegyes
  211. Milyen feladatra módosulhat a szár?
    raktározás, szaporodás, védekezés, kapaszkodás
  212. Raktározásra módosult szárak:
    hagyma, gumó
  213. Szaporodásra módosult szárak:
    inda, gyöktörzs
  214. Védekezésre módosult szárak:
    tüske, ágtövis
  215. Kapaszkodásra módosult szár:
    ágkacs
  216. Föld feletti módosult szárak példákkal:
    • pozsgás: kaktusz
    • szárkacs: tök
    • ágkacs: szőlő
    • tövis: kökény
    • tüske: rózsa
    • inda: szamóca
  217. Föld feletti módosult szárak példákkal:
    • gyöktörzs: gyöngyvirág
    • tarack: tarackbúza
    • szárgumó: burgonya
    • hagyma: vöröshagyma
    • hagymagumó: kardvirág
  218. Levél fogalma
    a szár korlátozott növekedésű oldalszerve
  219. Miből fejlődik a levél?
    a hajtáscsúcs levélkezdeményeiből
  220. Mik a levél alapfeladatai?
    tápanyagkészítés, gázcsere, párologtatás
  221. A levél felépítése:
    levélalap, -nyél, -lemez
  222. Levelek elhelyezkedése:
    szórt, átellenes, keresztben átellenes, örvös
  223. Egyszerű levél =
    egy levélnyélen egy levéllemez
  224. Összetett levél =
    egy levélnyélen több levéllemez
  225. Levéllemez széle lehet:
    ép, fűrészes, fogas, csipkés, hullámos
  226. Levél tagoltsága lehet:
    tagolatlan, karéjos, hasadt, osztott, szeldelt
  227. Levél alakja lehet:
    szív, vese, kerekded, tojásdad, elliptikus, hosszúkás, szálas, tűlevél
  228. Milyen szélű a képen látható levéllemez?

    Fogazott
  229. Milyen szélű a képen látható levéllemez?

    Fűrészes
  230. Milyen állásúak a képen látható levelek?

    Örvös
  231. Lomblevél szöveti felépítése:
    • 1. felül egyrétegű epidermisz, rajta lehet viasz, kutikula, növényi szőr
    • 2. oszlopos táplálékkészítő alapszövet (hasáb alakú sejtek, fotoszintézis)
    • 3. szivacsos táplálékkészítő alapszövet (sok zöld színtest, sejt közötti járatok)
    • 4. fonák bőrszöveti sejtek között: gázcserenyílások
  232. Levélerezet =
    levéllemezben futó szállítónyalábok
  233. Levélerek lefutása páfrányfenyőnél:
    villás
  234. Levélerek lefutása egyszikűeknél:
    párhuzamos/mellékeres
  235. Levélerek lefutása kétszikűeknél:
    hálózatos/főeres
  236. Sziklevél milyen növénycsoportokra jellemző?
    harasztok, nyitvatermők, zárvatermők
  237. Sziklevél feladata:
    csíranövény táplálója, kétszikűeknél raktározza a tápanyagot, egyszikűeknél közvetíti a mag táplálószövetéből a csíranövénynek
  238. A nyitvatermők …szikűek
    sok
  239. A zárvatermők …szikűek
    egy vagy két-
  240. Allevél hol jellemző? példa
    föld alatti hajtásokon, pl hagyma
  241. Fellevél hol található?
    a virág ill. virágzat alatt
  242. Fellevél funkciói:
    védelem, támasztás, csalogatás
  243. Fellevelekre példa:
    murvalevél, buroklevél, toklász
  244. Levélmódosulatok példákkal:
    • levéltövis - sóskaborbolya
    • levélkacs - lednek
    • pálhalevél - borsó
    • rovarfogó növények – különleges táplálkozásra módosultak
  245. Légzési hányados definíciója:
    leadott CO2 és a felvett O2 térfogatának aránya
  246. Növényi párologtatás szakaszai:
    • 1. a vízgőz leadása az alapszövet sejtjeiből a sejt közötti járatokba
    • 2. a vízgőz a sejt közötti járatokból a gázcserenyílásokon át a környezetbe távozik
  247. Hol helyezkednek el a gázcserenyílások a szárazföldi kétszikűek esetében?
    levél fonákán
  248. Hol helyezkednek el a gázcserenyílások az egyszikűek esetében?
    a levél mindkét oldalán
  249. Milyen élőlénycsoportnál helyezkednek el a gázcserenyílások a levél színén?
    vízen úszó vízinövényeknél
  250. Mi alkotja a gázcserenyílásokat?
    2 db, babszem alakú, homorú részükkel egymás felé néző zárósejt
  251. Mitől függően nyílik vagy zárul a légrés?
    a zárósejtek turgorállapotától
  252. A zárósejtek fény jelenlétében mit csinálnak?
    fotoszintetizálnak, cukrot készítenek
  253. Mivel a bőrszövetben csak a (1) van (2), ezért a (1)ben megnő a (3), ezért a (4) a (5) (6) a zárósejtbe áramlik, a (7) kinyílik.
    • 1. zárósejtben
    • 2. színtest
    • 3. szőlőcukor-koncentráció
    • 4. víz
    • 5. szomszédos sejtekből
    • 6. ozmózissal
    • 7. légrés
  254. Fény hiányában a gázcserenyílás …
    bezárul
  255. A kiszáradó növény gázcserenyílásai …
    zártak
  256. Gázcserenyílások működési elve (3):
    • 1. napfényben fotoaktív nyitás
    • 2. sötétedéskor fotoaktív zárás
    • 3. vízhiánykor hidroaktív zárás
  257. Párologtatás idegen szóval:
    transzspiráció
  258. A párologtatást befolyásoló tényezők:
    • levegő páratartalma
    • szélerősség
  259. Légrések idegen szóval:
    sztómák
  260. Szárazságtűrő növények légrései:
    besüllyeedtek
  261. Vízben bővelkedő növények légrései:
    kiemelkednek
  262. A gázcserenyílás mögött az alapszövet sejtjeiben … alakul ki, ennek páratartalma befolyásolja a légrés működését.
    légudvar
  263. Fotoszintézis leggyakoribb végterméke:
    keményítő
  264. Fotoszintézis jelentősége:
    • O2- termelés, ami a légzéshez kell
    • szervesanyag-termelés a heterotrófok számára is
  265. CO2-molekula útja a növényekben
    • 1. a gázcserenyíláson keresztül felvett CO2-molekula a fotoszintézis sötétszakaszába lép be (Calvin-ciklus)
    • 2. az öt szénatomos ribulózhoz kapcsolódik
    • 3. átmeneti termék két molekula glicerinsav-foszfátra bomlik
    • 4. redukálódik glicerinaldehid-foszfáttá
    • 5. két glicerinaldehid-foszfátból több lépésben szőlőcukor keletkezik, ami keményítő formájában raktározódik
    • 6. ha ezt a növény felhasználja, akkor a glükolízisbe jut a glicerinaldehid-foszfát
  266. Gázcsere =
    O2 és CO2 cseréje a növény és környezete között
  267. Légzést a növény … végez.
    folyamatosan
  268. Sejtlégzés =
    biológiai oxidáció a sejtben
  269. A sejtlégzés közben …
    energia szabadul fel.
  270. A légzés intenzitását befolyásolja:
    • külső hőmérséklet
    • fény intenzitása
    • sejtek víztelítettségi állapota
  271. Mikor maximális a légzés mértéke? Miért?
    csírázás idején, mert ekkor a növény heteretróf építő folyamatú, és ehhez a magban raktározott tápanyagok lebontásából származó energiát használja fel a csíranövény
  272. A nappal zajló (1) során termelt (2) felhasználódhat a (3), és a (3) által létrehozott (4) beépülhet a (5).
    • 1. fotoszintézis
    • 2. oxigén
    • 3. légzésben
    • 4. szén-dioxid
    • 5. keletkező szerves vegyületekbe
  273. Sejtlégzés egyenlete:
    C6H12O6 + 6 O2 = 6 CO2 + 6 H2O + energia
  274. Szekréció =
    elválasztás
  275. Exkréció =
    kiválasztás
  276. Kiválasztás idegen szóval:
    exkréció
  277. Elválasztás idegen szóval:
    szekréció
  278. Jellemző növényi raktározott tápanyagok példákkal:
    • szénhidrát ( répacukor a burgonyában)
    • keményítő (búza, bab, burgonya, árpa)
    • fehérje (szója)
    • olajok, zsírok (napraforgó, dió)
  279. Raktározás történhet itt:
    gyökér, szár, termés
  280. A párolgás … a növényt.
    hűti
  281. Hogyan vizsgálták az anyagok áramlását a növényekben?
    radioaktív izotópokkal
  282. Légzés részfolyamatai:
    gázcsere, sejtlégzés
  283. A fotoszintézis …a légzésnél.
    intenzívebb
  284. A legrövidebb ideig … őrzik meg csírázóképességüket.
    az olajtartalmú magvak
  285. A virág raktározásra módosul ezeknél a növényeknél:
    karfiol, brokkoli
  286. A kiválasztó alapszövet típusai:
    hasadásos járatok, mirigyszőrök a leveleken, nektáriumok a virágokban, tejcső
  287. Növények tipikus helyzetváltoztató mozgása:
    a növekedési mozgás
  288. Növények sejten belüli mozgását okozza:
    citoplazma áramlása
  289. Növények passzív mozgásának típusai:
    • helyváltoztató (pl a termések terjedése)
    • helyzetváltoztató (pl a szél mozgatja a növényt)
  290. Mi okozza a turgormozgást?
    a víztartalom változása
  291. Taxis fogalma:
    inger irányától függő helyváltoztató mozgás
  292. Tropizmus fogalma:
    inger irányától függő helyzetváltoztató mozgás
  293. Nasztia fogalma:
    inger irányától független helyzetváltoztató mozgás
  294. Fotonasztiára példa:
    a virág nyílása reggel
  295. Termonasztiára példa:
    tulipán kinyílik a meleg szobában
  296. Tigmonasztiára példa:
    mimóza leveleinek mozgása
  297. Növényi hormonok:
    • citokininek
    • auxinok
    • gibberellinek
    • abszcizinsav
    • etilén
    • brasszikoszteroidok
  298. Növényi hormonok alapfunkciói:
    növényi sejtek osztódását, megnyúlását serkentik vagy gátolják
  299. A növényi hormonok … hatnak.
    rendszerben
  300. Citokininek feladata
    • Auxin jelenlétében a sejtosztódást serkentik, a rügyképződés kiváltói
    • Hatásukra az állandósult szövetek visszanyerik osztódóképességüket.
  301. Auxinok feladata
    • Növekedést szabályozó anyagok
    • Hajtáscsúcsokon termelődnek
    • Növelik a sejtek hosszanti megnyúlását
    • Hatással vannak a fotoszintézisre, légzésre, sejtosztódásra
    • Az egyes szervek eltérő auxinkoncentrációt igényelnek, a hajtáscsúcsközelében lévő magasabb auxinszint megakadályozza a levelek hónaljában lévő oldalrügyek kihajtását.
    • Tropizmusok kialakításában fontos szerep.
  302. Hol szállítódik az auxin?
    Fénnyel ellentétes oldalon
  303. Gibberellinek feladata:
    • szártagok megnyúlását serkentik
    • segítik a virágképzést
    • fokozzák a csírázás ütemét
    • segítik a korai érést
  304. Abszcizinsav feladata:
    • általános gátló hormon
    • gátolja a rügyek korai kihajtását
    • fenntartja a fás növények téli nyugalmát
    • gyorsítja a növényi szervek öregedését, a lombhullást
  305. Etilén feladata:
    • gyümölcsök érését serkenti
    • gátolja a növekedést, az auxinszállítást
  306. Brasszikoszteroidok feladata:
    • befolyásolják az anyagcserét
    • serkentik a szármegnyúlást
    • serkentik a szár és a levél fejlődését
    • serkentik az eténképzést
  307. Auxin hatására vonatkozó kísérlet (Paál Árpád):
    • a hajtás-tenyészőcsúcstól megfosztott csíranövényke nem nő tovább, mert nem kapott auxint
    • ha féloldalasan helyezzük vissza a hajtáscsúcsot, a felülről való megvilágítás ellenére is elgörbült a csíranövényke, mert a hajtásnak csak az egyik felén halad lefele az auxin
    • ha zselatinkockára tesszük a hajtáscsúcsot, az auxin átszivárog abba, és a kockát visszatéve a csonkra, a növekedés folytatódik
  308. Szaporodás fogalma
    a faj folytonosságát biztosító életjelenség, amely során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre
  309. Dugványozás:
    kihasználható, hogy a növényi szervek nedves környezetben a hiányzó részeket pótolják. Lehet gyökérrel (rózsa), szárral (muskátli), levéllel (begónia, fokföldi ibolya)
  310. Bujtás:
    a hajtást a talajba vezetve az gyökeret fog képezni, majd az új egyed leválasztható az anyanövényről (szőlő, rózsa)
  311. Oltás, szemzés
    2-3 rügyes oltóág, szemzés egy rügy beültetését jelenti (gyümölcsfák)
  312. Moha hímivarsejtje ezzel mozog:
    ostor
  313. Haraszt hímivarsejtje ezzel mozog:
    csilló
  314. Virág fogalma
    módosult levelekből álló, korlátolt növekedésű, rövid szártagú szaporító hajtás
  315. A virág ivarleveleinek eredetét … vezethetjük le.
    a heterospórás páfrányok makro- és mikrospórát létrehozó spóratartós leveleiből
  316. A virág kialakulásával lehetővé vált a nagyobb távolságra lévő egyedek szaporodása is a … segítségével.
    szél, víz, állatok
  317. A teljes virág részei:
    kocsány, vacok, virágtakarólevelek,ivarlevelek
  318. A virág takarólevelei a … szolgálják.
    védelmet, figyelemfelkeltést
  319. Csészelevelek összessége:
    csésze
  320. Sziromlevelek összessége:
    párta
  321. Az ivarlevelek alkotják a …
    porzótájat ill. termőtájat
  322. A bibe nagy, sokszor ragadós felülete segíti …
    a virágpor megtapadását.
  323. Pollen =
    virágporszem
  324. A lepellevelek … képezik.
    az egynemű virágtakarót, a leplet
  325. A szél porozta növényeknél a virágtakaró gyakran …
    csökevényes
  326. Hiányos virág:
    valamelyik virágalkotó nem alakul ki
  327. Női virág:
    porzók hiányoznak
  328. Hím virág:
    termők hiányoznak
  329. Csupasz virág:
    nem alakul ki a virágtakaró
  330. Meddő virág:
    mindkét ivarlevél hiányzik
  331. Mit szolgál a meddő virág?
    figyelemfelkeltést
  332. … a növény egylaki vagy kétlaki lehet.
    Egyivarú virágok kialakulásával
  333. Egylaki növény:
    a hím és a női virág egy egyeden megtalálható
  334. Kétlaki növény:
    külön növényen található meg a hím és a női virág
  335. Virágképlet szimbólumai:
    • K csészelevél
    • C sziromlevél
    • P lepellevél
    • A porzó
    • G termő
    • virágtagok száma alsó indexben
    • () összenövés
    • azonos virágtagok több körben: + jel
    • * sugaras szimmetria
    • felfelenyíl: kétoldali szimmetria
  336. Egyszerű virág:
    a virágtengelyen egyetlen virág található
  337. A növények egyedfejlődése … történik
    nemzedékváltakozással
  338. Fejlődés fogalma
    Minőségi változások sorozata, amelynek eredményeként új szervek, szövetek alakulnak ki a sejtek differenciálódása következményeképpen
  339. A kettős megtermékenyítés
    • ivaros szakasz – embriózsák-kezdemény mitózissal 3x osztódva 8 db sejtet hoz létre
    • 8 sejt = embriózsák, részei: 1 petesejt, 2 kísérősejt, 3 ellenlábas sejt, 2 középső két sejt összeolvad központi sejtté
    • az embriózsákot a magkezdemény burka veszi körül
    • embriózsák+magkezdemény burka = magkezdemény
    • porzó megfelel a hajdani mikrospórának, egyszeres genetikai állományú, mitózissal létrehozza a vegetatív és a generatív/reproduktív sejtet
    • vegetatív és a generatív/reproduktív sejtet + vastag sejtfal = pollen
    • megporzás: a virágporszem termőre kerülése
    • a vegetatív sejt pollentömlőt hajt a generatív sejt számára az embriózsák felé
    • a tömlőn levándorló generatív sejt kettéosztódik, két hímivarsejtet hoz létre: egyik a petesejttel, a másik a központ sejttel egyesül
    • a megtermékenyített petesejtből lesz a zigóta, majd a csíranövény
    • a központi sejtből táplálószövet fejlődik (zárvatermőkben 3n genetikai állományú, nyitvatermőkben 2n)
    • ha elmarad a megtermékenyítés, az ivarsejtek feladatát az ellenlábas sejtek veszik át
    • a magkezdemény burkából maghéj, a magházból termés fejlődik ki
  340. Kettős megtermékenyítés rövid fogalma:
    a zárvatermőkre jellemző folyamat, amely során a magkezdemény petesejtje és központi sejtje is összeolvad egy hímivarsejttel
  341. Mag fogalma:
    magvas növények többsejtű szaporító szervrendszere, amely a megtermékenyített magkezdeményből alakul ki
  342. Mag részei:
    csíra, táplálószövet, maghéj
  343. Termés fogalma:
    a zárvatermők termőjének magházából a megtermékenyítés után létrejövő képződmény, ami egy vagy több magot tartalmaz
  344. Áltermés fogalma:
    a termőlevélen kívül más virágrész is szerepet játszik a termés kialakításában
  345. Mikor következik be a magnyugalmi állapot?
    mag és termés képződése után
  346. A magnyugalmi állapot során …
    a növény felkészül a csírázásra
  347. A növény embrionális egyedfejlődése ezzel zárul le:
    magnyugalmi állapot
  348. Vernalizáció fogalma:
    egyes áttelelő növények virágzásukhoz fiatal korukban alacsony hőmérséklet bizonyos idejű hatását igénylik
  349. A növény posztembrionális fejlődésének első szakasza:
    csírázás
  350. A növény posztembrionális fejlődésének legintenzívebb szakasza:
    csírázás
  351. Csírázás fogalma:
    a csíra kijut a magból, és csíranövénnyé fejlődik
  352. Csírázás külső feltételei:
    víz, oxigén, megfelelő hőmérséklet
  353. Csírázás belső feltételei:
    mag érettsége, hormonok megléte, csírázásgátló anyag eltávolítása
  354. Csírázás folyamata:
    • fokozott vízfelvétel
    • csírakapu felreped
    • gyököcske rögzíti a magot, rügyecske is fejlődésnek indul
    • a mag sziklevelében és táplálószövetében felhalmozott anyagok felhasználásával intenzív légzés
    • föld alatti/föld feletti csírázás: sziklevél alatti/feletti szárrész nyúlik meg
  355. Mikor ér a fejlődő növény a vegetatív szakaszba?
    Első/első 2 lomblevél megjelenésével
  356. A vegetatív szakasz …
    fényigényes
  357. A hőmérséklet … egyedfejlődési szakaszban fontos tényező.
    minden
  358. Mikor ér a vegetatív növény a reproduktív szakaszba?
    Mikor megfelelő hatásokra virág képzésére alkalmassá válik.
  359. Mikor a növény vegetatív szakaszból reproduktív szakaszba ér, a hajtáscsúcsi osztódószövet…
    virágzási osztódószövetté alakul.
  360. Miből fejlődik ki a virág?
    virágrügyből
  361. Hol alakulnak ki az ivarlevelek?
    a virágrügyben
  362. Hogy osztódik az embriózsák-anyasejt?
    meiózissal
  363. Mi történik az embriózsák-anyasejttel a meiózis után?
    a létrejövő 4 sejtből csak 1 alakul embriózsák-kezdeménnyé, a többi elpusztul
  364. Milyen génállományúak a virágporszem-anyasejtek?
    kétszeres
  365. Hogy osztódnak a virágporszem-anyasejtek?
    meiózissal
  366. A növények virágzását a megvilágítási időtartam, = … befolyásolja.
    fotoperiodizmus
  367. Milyen szerve érzékeli a növénynek a fotoperiodizmust?
    a növény levelei
  368. Hosszúnappalos növény fogalma:
    virágzásukhoz napi 14-16 óra megvilágítás szükséges
  369. Honnan származnak nagyrészt a hosszúnappalos növények?
    szubtrópusi, mérsékelt, hideg öv
  370. Példa hosszúnappalos növényre:
    fejes saláta, búza, vöröshagyma
  371. Rövidnappalos növények fogalma:
    virágzásukhoz napi 8-12 óra megvilágítás és 16-12 óra folyamatos sötétség szükséges
  372. Példa rövidnappalos növényre:
    paprika, kukorica
  373. Honnan származnak elsősorban a rövidnappalos növények?
    trópusi területekről
  374. A moháknál megfigyelhetjük a … előfutárait.
    gázcserenyílás, vízszállító sejt
  375. A mohák … képviselik.
    az evolúció oldalágát
  376. Májmohák formája:
    szalag vagy elágazó karájos
  377. A moháknál nincs bőrszövet, ami …
    megakadályozza a gyors vízvesztést
  378. Hol élnek a mohák?
    Nedves élőhelyek: lápok, tocsogók, de elszakadhatnak a nedves környezettől: homokos talaj, háztetők, fák törzse. A trópusoktól a tundráig megtaláljuk őket.
  379. Miből alakultak ki a harasztok?
    ősi zöldmoszatokból
  380. Mikor alakultak ki a harasztok?
    400 millió éve
  381. Mi kedvezett a harasztoknak a karbon korban?
    nedvesség, trópusi meleg, vulkanizmussal felszabaduló sok CO2
  382. A ma élő korpafüvek …
    élő kövületek
  383. Korpafüvek jellemzői:
    • villás elágazású hajtások
    • pikkelyszerű levelek spirális elhelyezkedése
    • spóratartók a szár végén
  384. A harasztok legfejlettebb tagjai:
    páfrányok
  385. A páfrányok főként a … helyeket kedvelik.
    nedves, árnyékos
  386. Példa páfrányfajokra:
    erdei pajzsika, vízi rucaöröm, pikkelypáfrány
  387. Mikor alakultak ki a nyitvatermők?
    földtörténeti óidő második felében
  388. Miből alakultak ki a nyitvatermők?
    ősi harasztokból
  389. Nyitvatermők toboza micsoda?
    Női virágzat
  390. A nyitvatermők többsége … és …
    örökzöld, tűlevelű
  391. Egyetlen lombhullató fenyőnk a …
    vörösfenyő
  392. A nyitvatermők gyökere:
    főgyökeres
  393. A fenyők zömmel … fordulnak elő.
    az északi féltekén
  394. Hazánkban – többnyire telepített erdőkben – a következő fenyőfajok találhatók meg:
    luc- és erdeifenyő
  395. Mikor jelentek meg a zárvatermők első képviselői?
    középidő, Jura
  396. Zárvatermők újításai:
    • vízszállító csövek, rostacsövek
    • változatos megjelenésű, nagy felületű lomblevelek
    • színes virágtakaró, nektáriumok -> rovarmegporzás
    • a virágban a termőlevél bezárult, védetté válta benne lévő magkezdemény
    • termés
  397. A zárvatermők melyik osztálya jelent meg előbb?
    kétszikűek
  398. Kétszikűek csírázása:
    általában föld feletti
  399. Egyszikűek csírázása:
    általában föld alatti
  400. Kétszikűek gyökérzete:
    főgyökeres
  401. Egyszikűek gyökérzete:
    mellékgyökérrendszer
  402. Kétszikűek szárának jellemzői:
    • fás/lágy szár
    • elágazó
    • körkörös elhelyezkedésű szállítónyalábok
    • jellemző a nyílt szállítónyaláb
  403. Egyszikűek szárának jellemzői:
    • lágy szár
    • el nem ágazó
    • szórt elhelyezkedésű szállítónyalábok
    • jellemzőbb a zárt szállítónyaláb
  404. Kétszikűek leveleinek tulajdonságai:
    • főeres
    • levélalap, -nyél
  405. Egyszikűek leveleinek tulajdonságai:
    • párhuzamos erezet
    • szárölelő
  406. Kétszikűek virágtakarójának jellemzői:
    • kettős virágtakaró (csésze- és sziromlevelek)
    • a virágtagok száma 4 vagy 5 többszöröse
  407. Egyszikűek virágtakarójának jellemzői:
    • egynemű virágtakaró (lepellevél)
    • a virágtagok száma 3 vagy többszöröse
  408. Hifa =
    gombafonal
  409. Hifa fogalma:
    = gombafonal (sokmagvú sejt)
  410. Cönocitikus fonal (gombák)
    sejtek közötti válaszfalak hiányoznak
  411. Szeptált fonal (gombák)
    a sejtek közötti válaszfalak megvannak, de általában nem teljesek
  412. Gombafonalak fajtái? (2)
    cönocitikus fonal, szeptált fonal
  413. Micélium =
    a gombafonalak szövedéke
  414. Tenyésztest (gombák):
    az a micélium, amely a vegetatív fejlődés szakaszában van
  415. Termőtest (gombák):
    a gombafonalak szorosan elrendeződő, jellemző formájú tömege, amely a spórák kialakítását, így a szaporodást biztosítja
  416. Gombák szaporodása történhet:
    bimbózás (élesztőgombák), spóraképzés
  417. A gombák fontos funkciója az élővilágban:
    a lebontás
  418. Az ősi gombák innen alakultak ki:
    színtestjeiket elvesztett ostoros egysejtűekből
  419. Minden gomba közös jellemzője:
    a heterotróf anyagfelépítés
  420. Gombák táplálkozási módjai:
    szaprofita, szimbionta, parazita
  421. A gombák tartalék szénhidrátja:
    glikogén
  422. A gombák zsírszerű tartalékanyaga:
    olaj
  423. Gombák sejtfala:
    kitines
  424. Gombaszerű egyszerűbb eukarióták és a gombák közti különbségek:
    a gombák sejtfalában sosincs cellulóz, és nem jellemző rájuk a bekebelezés
  425. A tömlősgombákra jellemző:
    tömlő, amely 8 spórát hoz létre
  426. Aszkusz =
    tömlősgombák tömlője, 8 spórát hoz létre
  427. A bazídium … spórát hoz létre
    4
  428. Mi a bocskor és a gallér?
    A gombatojást borító hártya maradványai
  429. Mi a tömlő és a bazídium?
    Ivaros folyamatok eredményeként keletkező hifavég
  430. Konídium:
    hifákon keletkező, vékony falú, egyszeres genetikai állományú szaporító képletek (régebben spórának hívták őket)
  431. Mi teszi lehetővé a gombáknak, hogy megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jussanak a sejtjei?
    a hifák nagy relatív felülete
  432. A gombák tág határok között …
    elviselik a hőmérséklet változását
  433. Mi a penicillin?
    ecsetpenész gomba antibiotikus hatású anyaga
  434. Alkaloid fogalma:
    a növények és gombák nitrogén-anyagcseréjének mellékterméke, amely más sejtek anyagcseréjét erős biológiai hatásával befolyásolja
  435. Őzlábgomba mérgező párja:
    párducgalóca
  436. Rókagomba mérgező párja:
    világító tölcsérgomba
  437. Ehető tinóru mérgező párja:
    farkastinóru
  438. Bazídium =
    kiszélesedő hifavég
  439. A gombák … emésztenek
    enzimekkel
  440. A gombák termőtestének génállománya:
    kétszeres
  441. Fejespenész ebbe a csoportba tartozik:
    járomspórás gombák
  442. Gombák termőtestének alsó része a …
    tönk
  443. Emberi megbetegedést okozó gombák:
    • bőrgombák
    • belső szerveket károsító gombák (pl. Candida-fajok)
    • fonalas gombás megbetegedések a tüdőt, idegrendszert támadják meg
  444. Gombák törzsei:
    rajzóspórás gombák, járomspórás gombák, tömlősgombák, bazídiumosgombák
  445. Példák tömlősgombákra:
    taphrina, lisztharmat, anyarozs, élesztőgombák
  446. Péda járomspórás gombára:
    fejespenész
  447. A gombák közül egyedül itt található meg az ostor:
    rajzóspórás gombák
  448. Mérges gombák kategóriái példákkal:
    • halálosan veszélyes: gyilkos galóca
    • életveszélyes: párducgalóca, légyölő galóca, kerti susulyka
    • mérges: világító tölcsérgomba, sátántinóru
  449. A zuzmókat … borítják kívülről.
    gombák
  450. A zuzmókat a Föld … megtaláljuk
    szinte minden szárazulatán
  451. Mérsékelt öv jellegzetes zuzmója:
    fali zuzmó
  452. Hideg öv jellegzetes zuzmója:
    rénszarvaszuzmó
  453. A zuzmók megtalálhatók …
    a fák kérgén, csupasz sziklákon, talajon
  454. Bizonyos zuzmófajokban … találhatók.
    antibiotikumok és festékanyagok

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview