Sejtbiosz fogalmak.txt

Card Set Information

Author:
der_murrkater
ID:
195918
Filename:
Sejtbiosz fogalmak.txt
Updated:
2013-02-05 02:22:31
Tags:
sejtbiosz
Folders:

Description:
sejtbiosz
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user der_murrkater on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Biogén elemek fogalma
    Az élő anyag felépítésében, működésében esszenciális módon részt vevő elemek
  2. Elsődleges biogén elemek
    C H O N S P
  3. Másodlagos biogén elemek
    K Na Ca Mg Fe Cl ionok
  4. Hány %-ban építik fel az élő anyagot elsődleges biogén elemek?
    kb. 98
  5. Hány %-ban építik fel az anyagot a másodlagos biogén elemek?
    kb. 2
  6. Miért fontos biogén elem a fluor?
    Fogzománc alkotóeleme
  7. Miért fontos biogén elem a jód?
    Pajzsmirigyműködés szempontjából fontos (tiroxin)
  8. Miért fontos biogén elem a kobalt?
    B12-vitamin alkotóeleme
  9. Miért fontos biogén elem a vas minden élőlény számára?
    A terminális oxidáció légzési enzimjeinek nélkülözhetetlen alkotóeleme
  10. Miért fontos biogén elem a Ca? 3 szerep
    Izomműködés, csontképzés, véralvadás
  11. Miért fontos biogén elem a Mg a növényeknél?
    Klorofill alkotórésze
  12. Miért fontos biogén elem a réz a puhatestűeknek?
    Hemocianin
  13. Miért fontos biogén elem a molibdén és a króm?
    Enzimek alkotórésze
  14. Miben különleges a víz a többi vegyülethez képest?
    Mindhárom halmazállapotban megtalálható a földi élet körülményei között
  15. Miben játszik szerepet a víz nagy fajhője/hőkapacitása?
    Óceáni éghajlat kialakítása, sejtek belső hőingadozásának mérséklése
  16. Növényi szerv, ahol jellemző a kristályos 
    Füge lomblevele
  17. Hogyan mutatjuk ki a -ot?
    HCl, pezsgés
  18. Hidratáció fogalma:
    Disszociált ionok körül hidrátburok alakul ki
  19. Mely elemek vesznek részt a neutrális zsírok felépítésében?
    C H O
  20. Mely vegyületcsoportba tartoznak a neutrális zsírok?
    Észterek
  21. Milyen kémiai reakcióval állíthatók elő a neutrális zsírok?
    Kondenzáció
  22. Milyen kémiai reakcióval bonthatók le a neutrális zsírok?
    Hidrolízis
  23. Neutrális zsírok szerepe
    Vitaminraktár, mechanikai védelem, hővédelem, tartalék tápanyag
  24. Karotinoidok alapvegyülete?
    Izoprén
  25. Mivel mutathatók ki a karotinoidok?
    Antimon-triklorid () kloroformos oldata megkékül
  26. Mivel mutathatók ki a neutrális zsírok és a foszfatidok?
    Sudan III megvörösödik
  27. Koaguláció fogalma
    Kolloid rendszer durva diszperz rendszerré változik
  28. Szol állapot fogalma
    Kolloid részcskék hidrátburkukkal elmozdulhatnak
  29. Gél állapot fogalma
    Kolloid részecskék hidrátburkukkal összekapcsolódnak, nem tudnak egymás mellett elmozdulni
  30. Emulgeálás fogalma
    Folyadékban folyadék eloszlatása
  31. Szuszpendálás fogalma
    Folyadékban szilárd anyag eloszlatása
  32. Plazmolízis fogalma
    Növényi sejteket hipertóniás oldatba helyezve a sejtből víz áramlik ki, és a sejthártya elválik a sejtfaltól
  33. Adszorpció fogalma
    Felületen való megkötés
  34. Abszorpció fogalma
    Anyagban való megkötés
  35. Fiziológiás oldat fogalma
    A sejt ozmotikus nyomásával megegyező ozmotikus nyomású oldat, 0.9% NaCl
  36. Hemolízis fogalma
    A vörösvértesteket megfelelően híg oldatba helyzve azok vizet vesznek fel, és kipukkadnak
  37. Ozmózisnyomás fogalma
    Az a nyomás, amelyet az oldatra kell kifejteni, hogy dinamikus egyensúly jöjjön létre
  38. Ozmózis fogalma
    Oldószer diffúziója féligáteresztő hártyán a kisebb koncentrációjú oldat felől a nagyobb koncentrációjú irányába
  39. Diszpergálás fogalma
    Anyagnak kisebb méretű részecskékre történő darabolása
  40. Hőkapacitás fogalma
    Az a hőmennyiség, amely ahhoz kell, hogy egységnyi tömegű anyag hőmérséklete 1 fokkal nőjön
  41. Mit mutatunk ki a Nessler-reagenssel?
    Ammóniát
  42. Szénhidrátok fogalma
    Polihidroxi-oxovegyületek, ill. olyan vegyületek, amelyek hidrolízisével ilyen vegyületek keletkeznek
  43. Milyen funkciós csoportok taláhatók meg a szénhidrátokban?
    Aldehid, keton, alkoholos OH
  44. Milyen kémiai reakcióval állíthatók elő az összetett szénhidrátok?
    Polikondenzáció
  45. Milyen kötés kapcsolja össze a diszacharidokban a cukoregységeket?
    Észter
  46. Ezüsttükörpróba reagensei
  47. Glükóz melyik összetevőjét mutatjuk ki az ezüsttükörpróbával?
    Aldehidcsoport
  48. Mit tapasztalunk pozitív ezüsttükörpróba esetén?
    Ezüstkiválást
  49. Fehling-próba menete
    Anyag, Fehling I,II, melegítés
  50. Negatív Fehling-próba színe?
    Kék
  51. Pozitív Fehling-próba színe?
    Piros
  52. Példa Fehling + anyagokra emberi szervezetből
    Vérplazma, vérszérum, szűrlet
  53. Példa Fehling - anyagokra emberi szervezetből
    Vizelet, nyirok, agyfolyadék, könny
  54. Lugol-oldat színe
    Barna
  55. Jód-keményítő színreakció magyarázata
    A jód beépül a keményítő spiráljába
  56. Milyen elemeket tartalmaz minden fehérje?
    C H O N
  57. Fehérjék funkciós csoportjai
    Karboxil, amino
  58. Példák összetett fehérjére:
    Hemoglobin, kazein, mucin, opszin, mioglobin, fibrinogén, A-vércsoportantigén
  59. Esszenciális aminosav definíciója, pl
    • A szervezet nem tudja magától előállítani
    • metionin, treonin, lizin, izoleucin, valin, leucin, fenilalanin, triptofán, hisztidin
  60. Fehérjék másodlagos szerkezete, benne az oldalláncok mindig kifelé mutatnak
    -hélix
  61. Fehérjék másodlagos szerkezete, benne az egymást követő amidok ellentétes irányban váltakoznak
    -redő
  62. Denaturáció és koaguláció közti különbség
    Denaturálódni csak a fehérjék tudnak
  63. Tripszin
    A bélnedv fehérjéje
  64. Kalcitonin
    Pajzsmirigy fehérjéje
  65. Opszin
    Ideghártya fehérjéje
  66. Xantoprotein próbát adja
    Gyűrűs oldalláncú fehérje
  67. Példa kéntartalmú aminosavra
    Cisztein
  68. Biuret-próba menete:
    Fehérjéből oldat      oldat színe lilára változik
  69. Mit mutat ki a biuret-próba?
    Peptidkötést
  70. Xantoprotein-reakció alapja
    A feherjében lévő aromás oldalláncok nitrálódnak, sárga szín
  71. Miért kell tejet itatni Hg-mérgezés esetén?
    A fehérje megköti a Hg-t, és ebben a formában a Hg nem szívódik fel
  72. Fehérjeoldat + ammónium-szulfát reakciója
    Tiszta oldat zavarossá válik, vegyület reverzibilisen kicsapja a fehérjéket vízelvonással
  73. Mivel lehet irreverzíbilisen kicsapni fehérjét?
    Melegítés, mechanikai hatás, formalinoldat, fenololdat, -oldat
  74. Milyen szénhidrátok fordulnak elő a nukleinvegyületekben?
    Ribóz, dezoxiribóz
  75. Szerves bázisok a nukleinvegyületekben
    Adenin, guanin, citozin, timin, uracil
  76. Nukleozid:
    Pentóz, szerves bázis
  77. Szerves bázis kapcsolódása a pentózhoz nukleozidban
    C-N kötés, a pentóz első C-atomját észteresíti
  78. Makroerg kötés:
    25 kJ/mol-nál több energiát tartalmazó kémiai kötés
  79. Milyen kötéssel kapcsolódik a nukleotidban a foszforsav a szénhidráthoz?
    Észter
  80. Szállítómolekula a felépítő folyamatokban
    NADP+
  81. Szállítómolekula a lebontó folyamatokban
    NAD+
  82. Aldóz-ketóz elkülönítés módszerei
    Molich-próba, Szelivanov-reakció
  83. Molich-próba
    Ketóz, alárétegezve   vörösbarna gyűrű a két folyadék határán
  84. Szelivanov-próba
    Ketóz, sósavas rezorcin, vöröses szín a ketózt tartalmazó oldatban
  85. Makromolekula fogalma
    Olyan -általában kolloid méretű- polimer, amelynek molekulatömege nagyobb, mint 10000
  86. Répacukor tulajdonságai
    Alfa-glükóz + béta-fruktóz 1-2-es kötéssel kapcsolódik, nem redukáló diszacharid
  87. Poliszacharidok monomerje
    Glükóz
  88. Cellulóz molekuláját alkotja:
    Több ezer béta-glükóz
  89. Keményítő szerkezete
    Sok száz alfa-glükóz. Amilóz, amilopektin, amiláz réteges szerkezetben. Amilóz-amilopektin arány 20:80%. 1-4 glikozidkötések, el nem ágazó szerkezet. Alfa-kötések kötésszögei miatt hélix-szerkezet.
  90. Glikogén jellemzői
    Keményítő amilopektinjéhez hasonlít, sűrűn tartalmaz 1-6-os elágazásokat, harántcsíkolt izomszövetben és májban tárolódik
  91. Aminosav fogalma
    Amino- és karboxilcsoportot tartalmazó molekulák
  92. Alfa-aminosav fogalma
    A lánc alfa-szénatomjához kapcsolódik az aminocsoport
  93. Polipeptid fogalma
    Sok aminosavat tartalmazó molekula
  94. Fehérje fogalma
    Jellegzetes térszetkezettel rendekező, sajátos működésű polimer makromolekula
  95. Fehérjék csoportosítása feladatuk szerint
    Szállító, szerkezeti, védekező, tároló, összhúzékony, enzim, hormon, szabályozó
  96. Stresszfehérjék szerepe
    • Védő szerep a legkülönbözőbb betegségekben
    • kedvezőtlen hatásra több lesz a sejtben
    • hibás szerkezetű fehérjéknek segítenek megtalálni a helyes szerkezetet
    • hősokk által aktivált stresszfehérjéknek szerepük lehetett a láz fennmaradásában az evolúció során
  97. Hemoglobin, mioglobin összehasonlítása /szerkezet, oxigén megkötése, funkció/
    • Hemoglobin:
    • negyedleges szerkezete is van
    • négy alegységből áll
    • a négy pirrolgyűrű porfirinvázat alkot, pirrolgyűrű N-atomjai kétértékű vasionnal alkotnak komplexet
    • az oxigénmolekula a vashoz kötődik, egy hemoglobin négy oxigénmolekulát tud megkötni
    • a vörösvértestek alkotója

    • Mioglobin: fehérjelánchoz kapcsolódik a nem fehérje természetű hem
    • egy mioglobin egy oxigénmolekulát köt meg
    • oxigéntároló fehérje az izomban
  98. Mellékvesekéregbem termelődő szteránvázas hormonok
    Aldoszteron, kortizol, androgének
  99. E-vitamin szerepe
    Membránképzés szabályozása
  100. K-vitamin szerepe
    Véralvadás, protrombin szintézise
  101. Epesavak polaritása és az epe zsírokat szétoszlató szerepe
    Amfipatikusak, detergens hatású szteroidok: emulgeálják a béltartalomban levő lipideket
  102. Szelén szerepe
    Szükséges a máj működéséhez, redoxireakciókat katalizáló enzimek alkotórésze
  103. Jód szerepe
    Pajzsmirigy tiroxinhormonjának alkotója, mely serkenti a lebontó anyagcserét, beállítja az alapanyagcsere-szintet, testhőmérsékletet, enzimaktivátor
  104. Nukleinsavakban a nukleotidok közötti kötés
    5-3-foszfodiészter-kötés
  105. Nukleinsavban háromszoros hidrogénkötés alakul ki:
    Citozin-guanin között
  106. Hisztonmag felépítése
    Nyolc hisztonmolekula
  107. DNS fogalma
    Az élő rendszer örökítőanyaga és a fehérjeképzés közvetett irányítója
  108. RNS fogalma
    A fehérjeszintézist közvetlenül biztosító nukleinsavak
  109. Ilyen RNS-ből van a legkevesebb a sejtben
    mRNS
  110. Ilyen RNS-ből van a legtöbb a sejtben
    rRNS
  111. tRNS szerepe
    Aktivált aminosav szállítása a riboszómára, a fehérjeszintézis helyére
  112. Sejt fogalma
    Az élővilág legkisebb, önálló életre képes egysége
  113. Prokarióta fogalma
    Olyan sejt vagy élőlény, amelyben a sejt nem tartalmaz elkülönült sejtmagot
  114. Eukarióta fogalma
    Olyan sejt vagy élőlény, amelyben a sejt elkülönült sejtmagot tartalmaz ill. fejlett belső membránrendszere van
  115. Mezoszóma:
    Prokarióták membránbetüremkedése
  116. DNS-hez kötődő fehérjék eukariótákban:
    Nukleoszóma
  117. Eukarióta sejt mérete
    Fél mm-több cm
  118. Eukarióta sejt fénymikroszkóppal látható alkotói:
    Sejthártya, sejtmag, sejtfal, esetleg kromoszóma, ER
  119. Citoplazma ennyi százaléka víz az eukarióta sejtben
    Nyolcvan
  120. Eukarióták sejtváza:
    Citoplazma fehérjeszálai és -csövei egymással és a vízzel egy folyamatosan változó hálózatot alakítanak ki
  121. Eukariótáknál a tubulusok szerepe:
    Anyagok, sejtalkotók megfelelő helyre történő szállítása
  122. Filamentumok szerepe az eukariótáknál
    Anyagok sejtplazma megfelelő helyen történő rögzítése
  123. A sejtplazma fehérjéinek működése
    Sejten belüli mozgás, amőboid mozgás biztosítása ATP-vel
  124. Sejtmag részei
    Magnedv, kromatin állomány
  125. Miből áll a kromatin?
    DNS-molekulák, hisztonfehérjék
  126. Eukromatin:
    A kromatin világosabban festődő része, itt zajlik az RNS-szintézis
  127. Sejtmagvacska szerepe
    Membrán nem határolja, erősebben festődik környezeténél, itt zajlik a riboszómák összeszerelése az itt képződó rRNS-ből és a citoplazmából származó fehérjékből
  128. Membrán merevségét okozza:
    Koleszterin
  129. Specifikussá teszik a membránt:
    Fehérjék, szénhidrátok
  130. Perifériás fehérjék:
    • A membrán poláris részéhez kapcsolódnak
    • poláris anyagok specifikus átjutását, anyagok megkötését, membrán mozgatását biztosítják
  131. Biológiai membránok működése:
    Felületbiztosítás, anyagok/folyamatok elkülönítése
  132. Sejthártya szerepe
    Anyagfelvétel/-leadás, sejtek egymás közötti kapcsolata, információátadás
  133. Legnagyobbb felületű membránrendszer
    Endoplazmatikus hálózat
  134. Hol található az endoplazmatikus hálózat?
    Sejtmag körül, annak membránjával közvetlen kapcsolatban áll
  135. Rögös endoplazmatikus hálózat szerepe
    Felületén riboszómák találhatók, fehérjék képzése
  136. Sima endoplazmatikus hálózat létrejötte, szerepe
    Riboszómák lefűződnek a rögös endoplazmatikus hálózatról. Anyagok tárolása, termelt fehérjékkel a káros anyagok elbontása, lipidek szintézise
  137. Golgi hol található?
    Minden eukarióta sejtben, az ER körül
  138. A Golgi szerepe
    Fehérjeláncok átalakítása, rendeltetési helyükre szállítása, leadásuk előkészítése
  139. Lizoszóma szerepe
    Anyagok sejten belüli mozgatása, citoplazma anyagaitól való elkülönítése
  140. Elsődleges lizoszóma kialakulása, szerepe
    1.Pusztulásra ítélt sejtösszetevőt az ER membránrészlete veszi körül 2. Golgiról enzimtartamú hólyag fűződik le. Nem zajlik emésztés, mert vagy a lebontást végző, vagy a bontandó anyag hiányzik
  141. Másodlagos lizoszóma kialakulása, szerepe
    Enzimtartalmú és anyagot tároló membránhólyag egyesül, hidrolízis játszódik le
  142. Harmadlagos lizoszóma kialakulása, szerepe
    Hidrolízis után megmaradt felhasználhatatlan anyag van benne, exocitózis során ürül
  143. Sejtmaghártya jellegzetességei
    Kettős membrán, tíz százalékban pórusok alkotják /fehérjékből álló nyitó-záró egységek/
  144. Sejthártya anyagai itt jönnek létre
    ER
  145. Sejt növekedése során a membrán kialakulásának folyamata
    ER, Golgi, lizoszóma, exocitózis, sejthártya
  146. Sejtosztódáskor a maghártya ezzé alakul
    ER
  147. A maghártya felületén találunk ... is
    Riboszómákat
  148. Színtest és mitokondrium kialalulásának elmélete
    Endoszimbionta elmélet, színtest bekebelezett kékbaktérium, mitokondrium bekebelezett baktérium
  149. Endoszimbionta elmélet bizonyítéka a színtestnél es mitokondriumnál
    Külső membrán a gazdasejt, belső membrán a prokarióta sejtjéhez hansonlít, alapállományban gyűrű alakú DNS mindkét esetben, így saját fehérjeképzés
  150. Mitokondrium típusai
    Csöves/lemezes
  151. Színtestek felépítése
    Pénzérmeszerűen egymásra helyezett membránkorongok /gránum/ és azokat összekötő lemezek
  152. Mitokondrium szerepe
    Lebontó folyamatok, ATP nyolcvan százaléka itt keletkezik, sejt energetikai központja. Citromsavciklus, terminális oxidáció
  153. Gránumok membránja:
    Fényenergia megkötéséhez és átalakításahoz szükséges pigmentek
  154. Színtestek alapállománya:
    Képződő energiával a CO2-t megkötő és redukáló folyamatok enzimjei
  155. Színtestek típusai:
    Leukoplasztisz, kloroplasztisz, kromoplasztisz
  156. Hol található a citocentrum?
    Sejt középső részében, a sejtmag körül
  157. Sejtközpont feladata
    Sejten belüli mozgások irányítása, képes az osztódáskor megkettőződni
  158. Mi szükséges a hidrátburok kialakulásához?
    Kapcsolat alakulhasson ki a víz és az anyag között, poláros vagy töltéssel rendelkező anyag
  159. Csírázáskor repedezik, "korrodál"
    Keményítő
  160. Szerkezete emlékeztet az amilopektinre
    Glikogén
  161. Alfa-D-glükóz építi fel, csak elágazó molekulákból áll
    Glikogén
  162. Anyagcsere fogalma
    Az éló rendszer és környezete között lezajló anyagfelvétel, anyagok átalakítása es az anyagleadás hármas egysége
  163. Intermedier anyagcsere
    A sejtben az anyagfelvétel és -leadás között zajló biokémiai folyamatok összessége
  164. Transzportfolyamatok fogalma
    A membránokon keresztül végbemenő anyagfelvétel/-leadás
  165. Homeosztázis fogalma
    A szervezet belső környezetének dinamikus egyensúlya, szabályozott belső állandósága
  166. Aktiválási energia fogalma
    Az az energia, ami ahhoz kell, hogy a kémiai reakció végbemenjen
  167. Ribozim fogalma
    Katalizátor hatású RNS
  168. Enzim fogalma
    Olyan fehérjék, amely segíti egy adott reakció ill. -típus végbemenetelét
  169. Aktív centrum fogalma
    Az enzimnek az a része, ahol a reakció végbemegy
  170. Szubsztrát fogalma
    A katalizált reakcióban szereplő kiindulási anyag
  171. Miért fontos a homeosztázis az enzimműködés szempontjából?
    Az enzimek is fehérjék, kedvezőtlen hatásra denaturálódhatnak, am életveszélyes lehet.
  172. Alloszterikus gátlás
    Egy molekula bekötődik az enzimre, ezért megváltozik az enzim térszerkezete, és a szubsztrát nem tud az enzimre kötődni.
  173. Kompetitív gátlás
    Szubsztrát felépítésével részben azonos szerkezetű molekula bekötődik az enzimre a szubsztrát helyén, és ezzel megakadályozza, hogy a szubsztrát az enzimre kötődjön.
  174. Egyszerű enzim fogalma
    Csak aminosavakból felépülő enzim
  175. Összetett enzim
    Fehérjerészből /apoenzim/ és nem fehérjerészből /kofaktor/ álló enzim. A kofaktor lehet koenzim, ez leválasztható, pl NAD+, lehet prosztetikus csoport, ennek leválasztásával az enzim működésképtelen, pl. hem

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview