Oxigéncsoport elemei, víz, hidrogén-peroxid, kén-hidrogén

Card Set Information

Author:
Anonymous
ID:
195922
Filename:
Oxigéncsoport elemei, víz, hidrogén-peroxid, kén-hidrogén
Updated:
2013-01-28 12:08:58
Tags:
oxigéncsoport
Folders:

Description:
erősoxigéncsoport elemei, vegyületei
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user Anonymous on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Kalgokén =
    kőzetalkotó
  2. Kalkogén elemek:
    O, S, Se, Te, Po
  3. Mi miatt alakulhat ki π-kötés az oxigénben?
    kis atomrádiusz, nagy EN
  4. Miért nem alakul ki π-kötés a kénben?
    O-hez képest nagyobb atomrádiusz és kisebb EN
  5. O-csoport elemeinek fizikai tulajdonságai:
    • oxigén: színtelen, nehezen cseppfolyósítható gáz
    • kén: sárga színű, kristályos anyag
    • szelén: vörösbarna v. szürke félfém
    • tellúr: szürkésfehér félfém
  6. ..., ..., ... többféle allotrop módosulata van
    oxigénnek, kénnek, szelénnek
  7. allotrópia =
    bizonyos elemek külső körülmények hatására eltérő kristályszerkezetet képeznek
  8. O-csoportban az EN-értékek csökkenésének következménye:
    nemfémes jelleg fémesbe megy át
  9.  nehezen ..., mert forráspontja ...
    cseppfolyósítható, alacsony
  10. Cseppfolyós és szilárd  ... színű
    halványkék
  11.  vízben ... oldódik
    csekély mértékben
  12.  vízben való oldódásának szerepe:
    • vizek öntisztulása
    • vízi élőlények oxigénje
    • korrózió
  13. Szilárd állapotban az oxigén ...rácsos
    molekula
  14. Az O az egyik ... elem
    legreakcióképesebb
  15. A nemfémes elemek közül csak a ... nem egyesíthetők közvetlenül oxigénnel.
    nemesgázok, halogének
  16. A nitrogén csak ... oxidálható
    az elektromos ívfény hőmérsékletén
  17. Az alkálifémek ... oxidálódnak
    szobahőmérsékleten, levegőn is, gyorsan
  18. Por alakban meggyújtható:
    vas, alumínium
  19. Ezen fémek felületén tömör oxidréteg alakul ki, megakadályozva a további oxidálódást:
    Al, Zn, Cr
  20. Az oxigén a Föld ...
    leggyakoribb eleme
  21. O2 előállítása laboratóriumban, egyenletek:
    • HgO, KMnO4 termikus bontása
    • H2O2 katalitikus bontása
  22.  ipari előállítása:
    cseppfolyósított levegőből
  23.  ipari felhasználása:
    • magas hőmérsékletű lángok
    • kohászati folyamatok gyorsítása
  24. Oxigén tárolása:
    • kék színű palack
    • részeit tilos olajjal tömíteni
  25. ózonmolekula alakja:
    V-alak
  26.  fizikai tulajdonságai:
    • kék színű
    • jellegzetes szagú
    • oxigénnel 1,5-ször sűrűbb
    • mérgező
  27.  keletkezése ...
    endoterm folyamat, keletkezése térfogatcsökkenéssel jár
  28. -molekulában van egy
    delokalizált π-kötés
  29.  vízben való oldódása:
    oxigénnél jobban
  30.  szilárd állapotban:
    kékesfekete molekularács
  31. Az ózon bomlását ...
    a fény elősegíti
  32. A bomlással szabaddá váló atomos ózon ... oxidálószer
    rendkívül erős
  33. Az ezüst ... levegőben megfeketedik, egyenlet
    • Ózontartalmú levegőben
  34. Az ózon okoz:
    • magasabb rendű élő szervezeteket is megtámadja
    • légzési nehézséget, szembántalmakat okoz
  35. Ózon keletkezik:
    kvarclámpák, fénymásolók működésekor, kipufogógázok NO-kibocsájtása miatt
  36. Az  védi meg ...
    a földfelszínt a nap káros ibolyántúli sugárzásától
  37. -réteget károsító vegyületek:
    freonok, halonok
  38. A S három allotrop módosulata:
    • rombos  (α)
    • monoklin (β)
    • amorf
  39. A S vízben ...
    nem oldódik
  40. A S legjobb oldószere:
     (szén-diszulfid)
  41. Izzó szénen átvezetett kéngőzök
    a szénnel szén-diszulfiddá egyesülnek
  42. Mit kell csinálni a tárolóedényből kijutott Hg-al?
    kénport szórni rá, mert a HgS nem mérgező
  43. Mészkénlé:
    kénpor mésztejjel () főzve
  44. Gipsz:
  45. anhidrit:
  46. Keserűsó:
  47. A kén a félfémekkel és a fémekkel ..
    szulfidokká egyesül
  48. Ha vas- és kénpor keverékét hevítjük, ...
    vas-szulfid keletkezik
  49. A kén lúgoldatban főzve ...
    • diszproporcionálódik (szulfid- és szulfition keletkezik)
  50. Kén laboratóriumi előállítása:
    • szulfidok oxidációjával
    • szulfidok és szulfitok/tioszulfátok szinproporciós reakciójával
  51. Kén felhasználása:
    • kozmetikai iparban
    • kénsav-, növényvédő szer-, gyógyszergyártás
    • vulkanizálás
  52. Kén ipari előállítása:
     (kőolajból és földgázból származó részleges oxidációjával)
  53. Kén melegítésekor történik:
    • 1. hígan folyó olvadék: 8atomos, gyűrűs molekulák halmaza
    • 2. gyűrűk felszakadnak, láncok keletkeznek -> sötétebb lesz és sűrűbben folyó az olvadék
    • 3. tovább hevítve újra hígan folyóvá válik, színe sötét marad
    • 4.olvadékot hideg vízbe öntve amorf kén keletkezik (amorf anyag lassan visszakristályosodik)
  54. O3 előállítása:
    nagyfeszültségű elektromos kisülési csőben
  55. O3 felhasználása:
    helyiségek, ivóvíz fertőtlenítése, nincs kellemetlen mellékterméke
  56. A kén a ... szulfidokká egyesül (az ... és ... kivételével)
    fémekkel és félfémekkel, arany és platina
  57. Szulfidok formájában gyakran előforduló fémek:
    vas, higany, arzén, antimon, cink, ólom
  58. A vörös szelén ... molekulákat alkot
    nyolcatomos
  59. A szürke szelén hogy jön létre?
    vörös szelén hevítésével
  60. Vörös szelén legfontosabb fizikai tulajdonsága:
    elektromos vezetése a megvilágítás mértékétől függően jelentősen változik -> szeléncellák előállítása
  61. A tellúr egyes elemei alkalmasak ...
    termoelektromos elven működő készülékek készítésére
  62. A tellúr kitűnő ...
    ötvözőanyag, a korrózióállóságot növeli
  63. Ki állította elő a polóniumot?
    Madame Curie
  64. Tisztán ionrácsos fém-oxidok tulajdonságai:
    • szilárdak
    • vízben jól oldódnak
    • vízzel lúgos kémhatású hidroxidot adnak
  65. Atomrácsos oxidra példa:
     (korund)

  66. mi a lényege?
    bázisanhidrid képződése hidroxidból
  67.  
    mi a lényege?
    bázisanhidrid képződése a hidroxidból, amely azonban nem visszafordítható: a réz(II)-oxid vízben nem oldható, csak savban
  68. A réz(II)-oxid ... oldható, csak ...
    vízben nem, savban

  69. mi a lényege?
    sóképződés a megfelelő savból és hidroxidból, ez csapadékképződés is
  70. Tisztán ionrácsos oxidok:
    IA és legtöbb IIA csoportban lévő fém oxidja
  71. Vízben nem oldódó nemfém-oxidok:
    CO, NO
  72. Atomrácsos oxidok jellemzői:
    • szilárdak
    • kemények
    • magas op
    • gyakorlatilag nincs oldószerük
    • csak erélyes körülmények között lépnek reakcióba
  73. Ion- és atomrács közötti átmeneti oxidok tulajdonságai:
    • szilárdak
    • vízben rosszul oldódnak
    • hidroxidok hevítésével előállíthatók
    • pl. MgO !
  74. Molekularácsos, vízben oldódó nemfém-oxidok  vizes oldatának kémhatása:
    savas
  75. Amfoter hidroxidok:
  76. A sav-bázis karakter ugyanazon központi atom esetén függ ...
    annak oxidációs számától
  77. Hidroxidok csoportjai:
    • erős bázisok
    • gyenge bázisok
    • amfoter hidroxidok
  78. Hidroxidok tulajdonságai, melyek erős bázisok:
    • vízben viszonylag jól oldódnak
    • színtelenek
    • vizes oldatuk lúgos kémhatású
    • savakkal reakcióba lépnek
    • lúgoldatok vizében az oldhatóságtól függően feloldódnak (nem kémiai reakció!)
    • IA csoport és Ca-, Sr-, Ba-hidroxid
  79. Hidroxidok tulajdonságai, melyek gyenge bázisok:
    • vízben rosszul oldódnak
    • közülük sok színes
    • Savakkal általában reagálnak, pl.
    • lúgoldatban nem oldódnak fel
    • , legtöbb d-mezőbeli fém hidroxidja
  80. Amfoter hidroxidok tulajdonságai:
    • vízben rosszul oldódnak
    • általában színtelenek
    • savakkal reagálnak
    • lúgoldattal hidroxokomplex-képződés közben reagálnak, pl.
  81. NaOH tulajdonságai:
    • fehér, szilárd anyag
    • levegőn elkarbonátosodik
    • higroszkópos
  82. oltott mész képlete:
  83. oltott mész előállítása:
    égetett mészből (CaO)
  84. A hidrogén peroxid képes ... kialakítására
    hidrogénkötés
  85. Hidrogén-peroxid-molekula szerekezete:
    "nyitott könyv", 3-3 atom egy síkban
  86. Hidrogén-peroxidban az oxigén ox. száma?
    -1
  87. Hidrogén-peroxid fizikai tulajdonságai:
    • színtelen
    • szagtalan
    • víznél 1,5-ször sűrűbb
    • -1 fokon fagy meg
    • forráspontja előtt bomlik
  88. A hidrogén-peroxid erős oxidálószer, mert ...
    bomlásakor naszcensz oxigén szabadul fel.
  89. A hidrogén-peroxid molekulája ...
    erősen poláris
  90. A hidrogén-peroxidot ... oldatában hozzák forgalomba.
    30%-os vizes
  91. A hidrogén-peroxidot 30%-os vizes oldatában hozzák forgalomba, mert ...
    gyors melegítés vagy ütés hatására felrobbanhat.
  92. A hidrogén-peroxid sósavból ... (egyenlet)
    klórt fejleszt

  93. A hidrogén-peroxid oxidáló hatására példa (egyenlet):
    ólom-szulfidot ólom-szulfáttá oxidálja

  94. A hidrogén-peroxid laboratóriumi előállítása:
    bárium-peroxidból híg kénsavval melegítve


  95. A hidrogén-peroxid felhasználása:
    • fertőtlenítőszer
    • színtelenítés (hajszőkítés)
    • rakéták, sugárhajtásos repülőgépek üzemanyaga
  96. A hidrogén-peroxid vízzel ...
    minden arányban elegyedik.
  97. A hidrogén-peroxid bomlását katalizálja pl.
  98. A hidrogén-peroxid katalizált bomlásának egyenlete:
  99. hidrogén-peroxid és kén-hidrogén (egyenlet):
  100. A hidrogén-peroxid és kálium-permanganát ... kölcsönösen ... egymást. (egyenlet)
    savanyú közegben, redukálják

  101. Vízmolekulák dipólusos tulajdonságának szemléltetése:
    megdörzsölt üvegrúddal
  102. A vízben a hőmérséklet emelésével a molekulaasszociációban részt vevő atomok száma ...
    egyre csökken
  103. A vízben a molekulaasszociáció ... a legnagyobb
    +4 fokon
  104. Jég rácstípusa:
    hatszöges
  105. A víz oldja:
    • erős savakból és bázisokból képződött ionkristályos vegyületeket
    • a levegőből bizonyos mennyiségű oxigént és nitrogént
    • kémiai változás közben a szén-dioxidot és szennyezőanyagokat
  106. A víz szobahőmérsékleten kölcsönhatásba lép:
    egyes fémekkel és halogénekkel
  107. Vas korróziójának egyenlete:
  108. rézgálic képlete:
  109. szóda képlete
  110. réz-szulfát színe:
    kék
  111. A természetes víz miért old fel olyan ásványokat, amelyek a vízben oldhatatlanok? (egyenlet)
    szénsavtartalma miatt


  112. Kemény víz:
    sok Ca- és Mg-ion
  113. Változó keménység:
    a víz forralással megszüntethető keménysége
  114. Állandó keménység:
    a víz forralás után is megmaradó, kloridok és szulfátok okozta keménysége
  115. Vízlágyítás:
    a víz keménységének csökkentése
  116. Valamennyi vízben oldott só eltávolítható:
    a víz desztillálásával
  117. Forralással a víz ... csökkenthető.
    változó keménysége
  118. vízlágyító szerek:
    szóda, trisó
  119. vízlágyítás lényege, egyenlet:
    • Ca- és Mg-ionok Na-ionokra való cserélése
  120. Ivóvíznek kell tartalmaznia:
    oldott sókat, Ca- és Mg-hidrogénkarbonátokat
  121. Vizet szennyező anyagok fő csoportjai:
    • oldott oxigén csökkentését okozó anyagok (műtrágyák, foszfátos mosószerek)
    • betegséget és egyéb károsodást okozó anyagok (batériumok, nehézfém, vegyületek, radioktív szennyezés)
    • közvetett módon káros hatású szennyezések (üledék, olajszennyezés)
  122. A dihidrogén-szulfidban az S-H-kötés jellege ...
    kevésbé poláris, mint a vízmolekulában
  123. A dihidrogén-szulfid fizikai tulajdonságai:
    • színtelen
    • kellemetlen szagú
    • mérgező
    • levegőnél nagyobb sűrűségű gáz
    • vízben jól oldódik
  124. A dihidrogén-szulfid meggyújtva ... (egyenlet)
  125. A dihidrogén-szulfid égetése kevés levegőben: (egyenlet)
  126. A dihidrogén-szulfid a jódos és a brómos vizet ... (egyenlet)
    elszínteleníti

  127. A dihidrogén-szulfid a kénsavat ... (egyenlet)
    redukálja

  128. A dihidrogén-szulfid vizes oldata ...
    igen gyenge sav
  129. dihidrogén-szulfid és nátrium-hidroxid reakciója (egyenlet)
  130. A dihidrogén-szulfidos víz a ... és ... vízben oldódó sóinak jelentős részével ...
    • félfémek és nehézfémek
    • vízben jellemző színű, oldhatatlan  csapadékot képez
  131. PbS színe:
    fekete
  132. CdS színe:
    sárga
  133. ZnS színe:
    fehér
  134. A dihidrogén-szulfid laboratóriumi előállítása (egyenlet):
    vas(II)-szulfidból sósavval

  135. A dihidrogén-szulfid laboratóriumi alkalmazása:
    kationok kimutatása
  136. A dihidrogén-szulfid mérgező hatásának oka:
    hemoglobinra gyakorolt redukáló hatás
  137. dihidrogén-szulfid keletkezik:
    fehérjék bomlásakor, rothadáskor

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview