Állatok életműködései

Card Set Information

Author:
der_murrkater
ID:
196076
Filename:
Állatok életműködései
Updated:
2013-01-28 19:17:44
Tags:
Állatok életműködései
Folders:

Description:
Állatok életműködései
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user der_murrkater on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Mit biztosítanak az önnfentartó működések?
    a homeosztázist
  2. Mit biztosítanak az önszabályozó működések?
    Az önfenntartó működések összehangolását
  3. Mit biztosítanak az önreprodukáló működések?
    a faj egyedszámának gyarapodását
  4. Zsigeri szervek fogalma:
    • az anyagcsere és az önreprodukáló működés szolgálatában álló szervek
    • lehetnek üregesek és tömöttek
  5. A kültakaró biztosítja:
    • az állat testének elhatárolását
    • védelem a kórokozókkal szemben
    • mechanikai védelem
    • hővédelem
    • kapcsolat a környezettel: ingereket fog fel
    • felesleges víz és ionok leadása
  6. Tápcsatorna:
    folyamatos cső, melynek kezdete a szájnyílása, vége a végbélnyílás
  7. A táplálkozás négy szakasza:
    • tápanyag felvétele
    • emésztés
    • felszívás
    • a salakanyagok ürítése
  8. A táplálék felvétele alapján az állatok lehetnek:
    • növényevők
    • húsevők
    • mindenevők
    • sajátos táplálkozásúak (paraziták, szimbionták, szaprofiták)
  9. Csőszerű zsigeri szervek felépítése:
    • kívül savós hártya (rögzít, folyadékot termel)
    • középen izom és kötőszövet
    • belül egyrétegű hám (hengerhám vagy laphám)
  10. Emésztés fogalma:
    energia felhasználásával a tápanyagok hidrolízissel felszívhatóvá válnak
  11. Sejten belüli emésztés:
    • a táplálék az emésztő űröcskébe kerül, mellé enzimek, és elvégzik az emésztést
    • a salakanyagok is bekerülnek, amit később le kell adni
  12. Sejten kívüli emésztés:
    • a sejtből enzimek kerülnek ki (űrbélbe, bélcsőbe, testen kívülre), melyek felszívható formába hozzák a táplálékot
    • csak a tápanyagok jutnak a sejtbe
  13. Sejten belül és kívül emésztő állatok:
    csalánozók, laposférgek, fonálférgek
  14. A testüreggel rendelkező állatoknál jelenik meg ...
    a bélcső
  15. Előbél:
    • szájnyílás
    • szájüreg
    • garat
    • (-nyelőcső-begy-gyomor)
    • Különböző szájszerv, szarukáva, nyálmirigy, gyökeres vagy gyökértelen fog csatlakozhat
  16. Előbél feladata:
    • táplálék felvétele
    • esetleg emésztés és felszívás
  17. Középbél:
    • a gerninceseknél a vékonybél
    • máj és hasnyálmirigy csatlakozhat hozzá
    • gerincteleneknél a középbéli mirigy és esetleg vakbélágak
  18. Középbél feladata:
    emésztés, felszívás
  19. Utóbél:
    gerinceseknél a vastagbél és a végbél, esetleg a vastagbél kezdetén a vakbél
  20. Utóbél feladata:
    felszívás, salakanyagok ürítése
  21. Kloáka:
    a tápcsatorna, kiválasztószerv és a szaporítószerv közös nyílása
  22. Mennyiségi éhezés:
    ha a tápláléknak nincs meg a szervezet fenntartásához szükséges energiatartalma
  23. Minőségi éhezés:
    a szervezet nem jut esszenciális tápanyagokhoz
  24. Szivacsok kültakarója
    • külső hámjellegű sejtek (mész, kova, szaru)
    • a vázképző sejtek termelik
  25. Csalánozók kültakarója
    • hámizomsejtek
    • érzéksejtek
    • csalánsejtek
  26. Férgek kültakarója általánosan
    • bőrizomtömlő
    • kutikula
  27. Laposférgek kültakarója
    • csillós hengerhám
    • nyálkatermelő mirigyek
  28. Fonálférgek kültakarója
    vastag kutikula
  29. Gyűrűsférgek kültakarója
    • vékony kutikula (bőrlégzés)
    • körkörös és hosszanti izomkötegek
    • nyálkatermelő mirigyek
    • serték
  30. Puhatestűek kültakarója
    • a köpeny által termelt meszes váz
    • bőrizomtömlő
    • simaizomszövet
  31. Ízeltlábúak kültakarója
    • szilárd kitinváz (+ viasz)
    • alatta kitint termelő hámszövet
    • vedlés hormonálisan szabályozott
  32. Gerincesek kültakarója általánosan
    bőr: szaruréteg, többrétegű laphám, irha
  33. Halak kültakarója
    • többrétegű el nem szarusodó laphám
    • pikkelyek
    • rajtuk növekedési gyűrűk
  34. Mik a halak pikkelyei?
    irha által termelt csontos lemezkék
  35. Kétéltűek kültakarója
    • gyengén elszarusodó többrétegű laphám
    • vékony szaruréteg
    • sok nyálka vagy mérgező váladék
    • irhában festéksejtek
  36. Hüllők kültakarója
    • erősen elszarusodó többrétegű laphám
    • mirigyeket nem tartalmaz, száraz, pikkelyes
    • vedlés
  37. Madarak kültakarója
    • gyenge elszarusodás
    • a tollazat szaruképződmény, hüllőeredetű
    • mirigy nincs, kivéve a farktőmirigy
  38. Emlősök kültakarója
    • erősen elszarusodó laphám
    • szőrzet borítja
    • irhában faggyú- és verejtékmirigy
    • (tejmirigy)
  39. A légzőszerv kifejlődhet ...
    külső vagy belső csíralemezből
  40. A légköri oxigént ... képes felvenni
    tüdő, lemezes tüdő, légcsőrendszer
  41. A vízben oldott oxigént diffúz módon veszik fel:
    • szivacsok
    • csalánozók
    • laposférgek
    • fonáférgek
    • gyűrűsférgek
    • halak
  42. Légköri oxigént diffúz módon veszik fel:
    laposférgek, gyűrűsférgek, kétéltűek
  43. Külső csíralemez eredetű légzőszervek:
    • vízi puhatestűek, rákok kopoltyúja
    • rovarok, egyes pókszabásúak légcsőrendszere
    • pókok lemezes tüdeje
    • szárazföldi puhatestűek tüdeje
  44. Belső csíralemez eredetű légzőszervek:
    • halak kopoltyúja
    • szárazföldi gerincesek tüdeje
  45. Artéria =
    szívből kifelé vezető ér
  46. Véna =
    szívbe befelé vezető ér
  47. Kapilláris =
    kisartériát, kisvénát összekötő, szűk átmérőjű ér, feladata az anyagok kicserélése
  48. A keringési rendszer központja ...
    a szív
  49. Nyílt keringési rendszer:
    a testfolyadék a szövetek közé folyik ki, testfolyadék a vérnyirok
  50. Zárt keringési rendszer:
    A testfolyadék egy része zárt csőrendszerben áramlik, a testfolyadék a vér, sejteket találunk benne, melyek a védekezést szolgálják
  51. A zárt keringési rendszerben ... alakul ki.
    két folyadéktér
  52. A zárt keringési rendszerű állatoknál kialakul ...
    a nyirokkeringés
  53. Nyirokkeringés feladata és működése:
    a felesleges sejt közötti folyadékot felveszik a nyirokkapillárisok, és a vérbe juttatják 
  54. Nyirok =
    a nyirokerekben áramló folyadék
  55. Önálló anyagszállító rendszerrel nem rendelkeznek:
    szivacsok, csalánozók, laposférgek, fonálférgek
  56. Szivacsok, csalánozók anyagszállítása:
    vándorsejtekkel
  57. Laposférgek anyagszállítása:
    béledényrendszer
  58. Fonálférgek anyagszállítása:
    testüregfolyadék
  59. Nyílt keringési rendszerük van:
    • puhatestűek
    • ízeltlábúak
  60. Gyűrűsférgek anyagszállítása:
    • zárt keringési rendszer
    • nincs szív
  61. Gerincesek anyagszállítása:
    • zárt keringési rendszer
    • szív
  62. A felesleges anyagok eltávolításában részt vesz:
    kültakaró, tápcsatorna, légzőszerv, kiválasztó rendszer
  63. A kiválasztórendszer hármas működése:
    átszűrés, visszaszívás, kiválasztás
  64. Kiválasztórendszer feladata
    • ozmotikus nyomásszabályozás
    • anyagmennyiségek beállítása a testfolyadékban
  65. Az átszűrés során ...
    eredményeként az anyagok elkülönülnek egy csatornába
  66. Átszűrés eredménye:
    szűrlet
  67. Az átszűrés általában ... folyamat
    passzív
  68. A visszaszívás ... folyamat
    aktív, esetleg passzív
  69. Szivacsok, csalánozók kiválasztása:
    • minden sejt önállóan
    • édesvíziek lüktető űröcskével
  70. Sejtből kiválasztók:
    szivacsok, csalánozók
  71. Kiválasztó szervrendszerrel rendelkezők két fő típusa:
    • testüregből kiválasztók (vesécsketípus)
    • testfolyadékból kiválasztók (vesetípus)
  72. Laposférgek kiválasztása:
    • elővesécske
    • (lángzósejt + elvezető csatorna)
  73. Gyűrűsférgek kiválasztása:
    • vesécske
    • csillós tölcsér + elvezető csatorna
  74. Fonálférgek kiválasztása:
    módosult vesécske
  75. Puhatestűek kiválasztása:
    módosult vesécske
  76. Rákok kiválasztása:
    módosult vesécske
  77. Mely állatok választanak ki módosult vesécskével?
    • fonálférgek
    • puhatestűek
    • rákok
  78. Mely állatok választanak ki Malphigi-csövekkel?
    • rovarok
    • pókok
  79. Malphigi-csövek jellegzetessége:
    • középbél és utóbél határán
    • nem szív vissza
  80. Utóvesével választanak ki:
    • hüllők
    • madarak
    • emlősök
  81. Utóvese egysége:
    • a nefron
    • = vesetestecske + elvezető csatorna
  82. Ősvesével választanak ki:
    • csontos halak
    • kétéltűek
  83. Csontos halak és kétéltűek mivel választanak ki?
    ősvese
  84. Elővese egysége:
    érgomolyag előtt csillós tölcsér és elvezető csatorna
  85. Elővesét találunk ...
    • gerincesek embrióiban
    • kifejletten a porcos halakban
  86. Mi az a három tényező, ami miatt a faj fennmarad?
    • ivaros szaporodással a faj változatossága
    • ivartalan szaporodással az egyedszám
    • az utód mindig fiatalabb lesz

    (=változatosság, egyedszámnövelés, koreltérés)
  87. A szaporodás formája szorosan összefügg ...
    a létfeltételekkel
  88. Az állatok ivartalan szaporodási típusai:
    bimbózás, kettéosztódás
  89. Szűznemzés:
    • ivartalan szaporodás egyik formája
    • ivarsejtből, de megtermékenyítés nélkül jön létre az utód
  90. Ivari kétalakúság =
    a nemi jellegek az állat külsején is megfigyelhetők
  91. Szexuális dimorfizmus =
    ivari kétalakúság
  92. Hímnős fajokban kialakul ...
    mind a hím, mind a női ivarsejt
  93. Hogy biztosítják a hímnős állatok a genetikai változatosságot?
    kölcsönös megtermékenyítéssel
  94. A két ivarsejt összeolvadása létrejöhet az anyaállat testén belül és kívül = 
    belső és külső megtermékenyítés
  95. Külső megtermékenyítés:
    A két ivarsejt összeolvadása az anyaállat testén kívül jön létre
  96. Hímnős állatcsoportok:
    • szivacsok
    • laposférgek
    • gyűrűsférgek
    • puhatestűek közül is vannak
  97. Váltivarú állatcsoportok:
    • csalánozók
    • fonálférgek
    • puhatestűek egy része
    • ízeltlábúak
    • gerincesek
  98. Csalánozók szaporodása:
    ivartalanul osztódással, bimbózással, teleprészletekkel
  99. Szivacsok szaporodása:
    ivartalanul bimbózással, gyöngysarjképzéssel, teleprészletekkel
  100. Osztódás ezekre a férgekre jellemző:
    laposférgek, fonálférgek
  101. Ivarszerv nem jellemző:
    szivacsokra, csalánozókra
  102. Ivari kétalakúság jellemző:
    fonálférgek, ízeltlábúak, gerincesek
  103. Növekedés fogalma:
    olyan mennyiségi változások sorozata, amelyek sejtosztódással vagy sejtmegnyúlással térfogat- és tömeggyarapodást eredményeznek
  104. Fejlődés fogalma:
    olyan minőségi változások sorozata, amelyek eredményeként új szövetek, szervek alakulnak ki a sejtek működésbeli differenciálódásának eredményeként
  105. Embrionális fejlődés fogalma:
    a zigóta kialakulásától a petéből való kibújásig, tojásból való kikelésig vagy a megszületésig tartó folyamat
  106. Posztembrionális fejlődés fogalma:
    az utód világrajöttétől annak halálig tartó folyamat
  107. Embrionális fejlődés első szakasza:
    barázálódás
  108. Barázálódás =
    a sejtek gyors egymás utáni osztódása
  109. A barázdálódás után megindul ...
    a csíralemezek kialakulása, ami szöveti-szervi differenciálódással folytatódik
  110. Közvetlen fejlődés esetén ...
    az utód nagyon hasonlít a kifejlett élőlényre
  111. Közvetlen fejlődés jellemzi a következő állatcsoportokat:
    • szabadon élő laposférgek
    • nyeregképző gyűrűsférgek
    • pókok
    • gerincesek, kivéve a kétéltűeket
  112. Közvetett fejlődés =
    átalakulás
  113. Követett fejlődés két fő típusa: 
    • nem teljes átalakulás (lárva - imágó)
    • teljes átalakulás (lárva- báb - imágó)
  114. Nem teljes átalakulás típusai:
    • kifejlés
    • átváltozás
  115. Kifejlés:
    a lárva és az imágó hasonló módon, azonos helyen él
  116. Milyen állatokra jellemző a kifejlés?
    • tojócsövesek
    • kabócák
    • poloskák
    • tetűalakúak
    • fülbemászók
  117. Átváltozás:
    a lárva és az imágó más megjelenésű, eltérő módon él
  118. Milyen állatokra jellemző az átváltozás?
    kétéltűek, szitakötők
  119. Milyen állatokra jellemző a teljes átalakulás?
    • bogarak
    • lepkék
    • kétszárnyúak
    • hártyásszárnyúak
    • bolhák
  120. Hormon fogalma
    szövetekben vagy belső elválasztású mirigyekben termelődő olyan vegyület, amely befolyásolja az életfolyamatokat
  121. Csalánozók idegrendszere:
    diffúz idegrendszer
  122. Diffúz idegrendszer jellemzői:
    • egyenértékű sejtek
    • behálózza a testet
    • minden sejt reagál
    • az ingerület csillapítva terjed
    • előfordulás: csalánozók
  123. Csőidegrendszer előfordulása:
    • előgerinchúrosok
    • fejgerinchúrosok
    • gerincesek
  124. Laposférgek idegrendszere
    • dúcidegrendszer
    • központ: agydúc, idegköteg
    • felépítés: páros agydúc, két hosszanti idegköteg
  125. Gyűrűsférgek idegrendszere:
    • hasdúclánc-idegrendszer
    • felépítés: garat alatti/feletti dúc, garatideggyűrű, szelvénydúcok, kötegek
  126. Ízeltlábúak idegrendszere:
    • hasdúclánc-idegrendszer
    • agydúc, szelvénydúcok, kötegek
  127. Puhatestűek idegrendszere:
    • dúcidegrendszer testtájankénti dúcokkal
    • felépítés: fej-, láb-, zsiger-, köpenydúc, kötegek
  128. Neuroszekrétum:
    idegsejtekben termelődő hormonhatású anyag
  129. Ideg- és hormonrendszer működési egysége:
    neuroendokrin rendszer
  130. Neuroendokrin rendszer
    Az ideg- és hormonrendszer működési egysége

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview