V. főcsoport elemei, vegyületei

Card Set Information

Author:
der_murrkater
ID:
196705
Filename:
V. főcsoport elemei, vegyületei
Updated:
2013-01-31 06:12:53
Tags:
főcsoport elemei vegyületei
Folders:

Description:
V. főcsoport elemei, vegyületei
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user der_murrkater on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Az V. főcsoport elemei:
    nitrogén, foszfor, arzén (As), antimon (Sb), bizmut (Bi)
  2. P, As, Sb gőzeinek molekulái:
    négyatomosak, tetraéderesek
  3. Foszfor allotrop módosulatai és szerkezetük:
    • fehér (sárga): molekularács
    • vörös: láncszerű atomrács
    • szürke, fémes foszfor: grafithoz hasonló rétegrács, hatszöges szimmetria
  4. Mivel magyarázható a fémes foszfor fémes tulajdonsága?
    a rétegrács szerkezetében delokalizált -elektronok vannak
  5. A fehérfoszfor fény hatására ...
    oxigénmentes környezetben vörösfoszforrá alakul át
  6. A fehér- és vörösfoszfor fizikai és kémiai tulajdonságai ...
    eltérő molekula- ill. atomrácsszerkezetük miatt jelentősen különböznek egymástól
  7. A fehérfoszfor víz alatt ...
     lassan megsárgul és majd fokozatosan a stabilabb vörösfoszforrá alakul
  8. Fehér foszfor fizikai tulajdonságai:
    • molekularácsa miatt lágy, késsel vágható
    • alacsony olvadáspont (44 °C)
    • szobahőmérsékleten is párolog, ezért kellemetlen szag
  9. A vörös foszfor fehérré alakulásának hőmérséklete:
    250 °C
  10. Mi okozza a fehérfoszfor sárgás színét?
    a benne lévő vörösfoszfor-szennyezés
  11. Fehérfoszfor oldhatósága:
    • vízben gyakorlatilag nem
    • apoláris oldószerekben jól
  12. A vörösfoszfor oldhatósága:
    nincs oldószere
  13. A foszfor ox. száma ...
    -3 és +5 között változik, többnyire -3, vagy +3 vagy +5
  14. Mi a foszforeszcencia? (egyenlet)
    A foszforgőzök a foszfor gyulladási hőmérséklete alatt lassan oxidálódnak, ezt sötétben jól látható villogás kíséri

  15. Hogy állítható elő a fehérfoszfor a vörösfoszforból?
    levegőtől elzárt térben kell hevíteni, majd lehűteni, így nem tud kialakulni a vöröfoszfor láncszerkezete
  16. A foszfor módosulatainak élettani hatása:
    • a fehér módosulat mérgező (zsírban oldódik)
    • vörös nem tud felszívódni, nem mérgező
  17. A foszfor előfordulása:
    • elemi állapotban nem
    • foszfátok formájában a talajban, kőzetekben
    • guanóban
  18. Foszfor alkalmazása:
    vörösfoszfor: gyufagyártás (biztonsági gyufa)
  19. Foszfor égése: (egyenlet)
    mindkét módosulat difoszfor-pentaoxiddá ég el

  20. A vörösfoszfor olvadáspontja ...
    lényegesen magasabb, mint a fehérfoszforé, de csak nagyobb nyomáson olvasztható meg, mert olvadáspontja előtt szublimál
  21. A levegő tulajdonságai:
    • színtelen
    • szagtalan
    • nagy rétegvastagságban kék színű gázelegy
    • legfőbb alkotórészei a nitrogén és az oxigén
  22. A foszfor halogénelemekkel való reakciójában ...
    tri- és pentahalogenideket ad
  23. Foszfor lúgos közegben ... (egyenlet)
    diszproporcionálódik

  24. Nitrogénmolekula képlete:
  25. A nitrogén molekulaszerkezetének oka?
    kis atomsugár, nagy EN
  26. As, Sb, Bi fémes módosulatainak rácsa:
    atomrétegrács
  27. Arzén allotrop módosulatai:
    • sárga: molekularácsos
    • szürke: fémes
  28. Antimon allotrop módosulatai:
    • sárga: molekularácsos
    • szürke: fémes
  29. A V. főcsoportban az EN-értékek csökkenésével a tulajdonságok változása:
    • N, P nemfémes
    • As, Sb félfémek, amfoterek
    • Bi fém
  30. A nitrogéncsoport elemeinek atomjaiból ...
    nem képződnek -3 ox. számú anionok
  31. A nitrogén molekulái:
    • apolárisak
    • alig polarizálhatók
    • nagy a kötési energia
  32. A nitrogén szilárd állapotban ...
    • molekularácsot alkot
    • molekulák között gyenge diszperziós kh.
  33. A nitrogén ox. száma vegyületeiben:
    • -3 és +5 között
    • +5- ös ox. számú vegyületeiben a vegyértékhéj kötő elektronpárjainak száma csak 4
  34. Nitrogén fizikai tulajdonságai:
    • színtelen
    • szagtalan
    • levegőnél kisebb sűrűségű
    • folyékony és szilárd nitrogén is színtelen
  35. A nitrogén közönséges körülmények között ...
    gyakorlatilag nem reakcióképes
  36. A nitrogént az égést ...
    nem táplálja
  37. Nitrogén hidrogénnel való egyesülése: (egyenlet)
    • vaskatalizátor
    • 450 °C
    • 20 MPa nyomás
    • exoterm, egyensúlyi reakció, téfogatcsökkenéssel jár

  38. A nitrogén az oxigénnel:
    magas hőmérsékleten egyesül nitrogén-monoxiddá
  39. A nitrogén néhány fémmel ... (egyenlet)
    magasabb hőmérsékleten nitriddé egyesül.

  40. Az atomos nitrogén ...
    reakciókészsége nagy.
  41. Nitrogén előfordulása:
    • elemi állapotban a levegő 78 térfogat %-a
    • fehérjék alkotóeleme
    • ammónia, nitrátok formájában
  42. Hogy nyerik az iparban a nitrogént?
    cseppfolyós levegőből
  43. Nitrogén felhasználása:
    • hűtés
    • ammóniagyártás, amelyből más nitrogénvegyületeket állítanak elő (salétromsav, műtrágyák)
  44. A fehérfoszfor ...
    rendkívül gyúlékony
  45. A nitrogén lítiummal ... (egyenlet)
    már szobahőmérsékleten nitriddé alakul
  46. Nitrogén laboratóriumi előállítása: (egyenlet)
  47. A nitrogénvegyületek fő csoportjai:
    • Nitridek : -sószerű
    •                  -kovalens
    • Oxigéntartalmú vegyületek
  48. Sószerű nitridek tulajdonságai:
    • nem tisztán ionvegyületek
    • vízzel azonnal hidrolizálnak

  49. Ammóniamolekula tulajdonságai:
    • trigonális piramis
    • dipólusmolekula
    • hidrogénkötések kialakítására képes
  50. Foszfin képlete:
  51. Hidrazin képlete, tulajdonságai:
    • vízsűrűségű folyadék
    • égéshője igen nagy
    • égése jelentős térfogatnövekedéssel jár
    • égéstermékei nem korrozívak, ezért jó rakétahajtó anyag

  52. Hidrogén-azid képlete, tulajdonságai:
    • színtelen, szúrós szagú, bomlékony, robbanékony folyadék
    • gyenge sav, sói az azidok
    • légzsákok felfújásában van jelentős szerepük
  53. Ammóniamolekula téralkata:
    trigonális piramis
  54. Ammónia fizikai tulajdonságai:
    színtelen, szúrós szagú, könnyezésre ingerlő, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz
  55. Az ammónia már ...
    szobahőmérsékleten cseppfolyósítható
  56. A cseppfolyós ammónia ...
    színtelen, nagy párolgáshőjű folyadék
  57. A cseppfolyós ammónia nagy párolgáshőjének oka:
    hidrogénkötések, vízéhez hasonló molekulaasszociáció
  58. Az ammóniamolekula nemkötő elektronpárja ...
    képes egy proton datív megkötésével ammóniumiont létrehozni

  59. Az ammóniumion tulajdonságai:
    • tetraéderes szerkezetű
    • szimmetrikus felépítésű
    • egyszeresen pozitív ion
    • negatív ionokkal ammóniumvegyületeket alkot
  60. Ammónia oldhatósága:
    vízben kitűnően (szökőkútkísérlet)
  61. Ammónia vizes oldata:
    lúgos kémhatású

  62. Ammónia reakciója a vízzel:
    • lúgos kémhatású
    • ammóniumion és hidroxidion keletkezik
    • az ammónia hevítéssel teljesen kiűzhető az oldatból
  63. Ammónia gyúlékonysága:
    • levegőn nem gyújtható meg
    • 16-25% ammóniát tartalmazó gázelegy robbanékony
    • tiszta oxigénben meggyújtható és elégethető:
  64. Szalmiáksó képlete, előállítása:
    • ammónia és hidrogén-klorid gáz egyesülésekor sűrű fehér füst keletkezik
  65.  lévő kötések?
    3 kötéstípus:

    • -kötés a H és N-atomok között
    • N-atom nemkötő elektronpárjával datív kötéssel köti meg a protont
    • ionkötést az ammóniumion és a kloridion között
  66. Ammónia vizes oldata és savak kölcsönhatásakor:
    sók keleteznek

  67. Az ammónia ÉS vizes oldata számos ...
    nehézfémionnal képez komplex iont képez
  68. Ammónia komplexképző tulajdonságának magyarázata:
    • ammóniamolekula nagyfokú polaritása
    • központi N-atom kötésben nem lévő elektronpárja
  69. Az ammónia komplexeiben az ammónia ...
    ligandumként fordul elő
  70. Az ezüstionokhoz ... ammóniamolekula, a réz(II)-ionokhoz ... ammóniamolekula kapcsolódik a komplexben (képletek, nevek)
    • ezüstionhoz 2 db:
    •  : [diammin-ezüst-(I)]-ion

    • réz(II)-ionokhoz 4 db
    • : [tetraammin-réz-(II)]-ion
  71. A nitrogén életben betöltött jelentősége:
    a fehérjék jellemző alkotóeleme
  72. Miből lehet következtetni az ivóvíz fertőzöttségére?
    • az ammóniát a talajban nitrit- és nitrátbaktériumok oxidálják
    • az oxidáció jól elhatárolt lépésekben történik, ebből lehet következtetni
  73. Ammónia laboratóriumi előállítása: (egyenlet)
    • ammónia vizes oldatának hevítésével
    • ammóniasókból erősebb lúggal, pl:

  74. Hogy állítja elő az ammóniát az ipar?
    • szintézissel, alkotóelemeiből
    • vaskatalizátor
    •  a reakció exoterm és térfogatcsökkenéssel jár -->
    • olyan hőmérsékleten hajtják végre, amelyen a katalizátor jelenlétében már megfelelő sebességű a reakció, de az ammónia bomlása még kismértékű
  75. Ammónia felhasználása:
    • hűtőszekrények környezetbarát hűtőfolyadéka
    • vizes oldata a szalmiákszesz (folttiszíttó)
    • robbanóanyagok
    • gyógyszergyártás
    • salétromsavgyártás
    • pétisó
  76. Mi a pétisó?
    • ammónium-nitrát és mészkőpor keveréke
    • a mészkőpor megakadályozza az ammónium-nitrát összetapadását, egyben a talajjavítást is szolgálja
  77. Az ammóniumionok ...
    • savasan hidrolizálnak, kivétel:
    • ammónium-acetát: gyakorlatilag semleges
    • ammónium-karbonát: lúgos
  78. Ammónia előfordulása:
    • nitrogéntartalmú szerves anyagok bomlásánál
    • nitrogéntartalmú szerves anyagok hevítésekor
  79. ammónium-klorid hidrolízise: (egyenlet)
    savasan hidrolizál

  80. Mi a szalalkáli?
    ammónium-karbonát

  81. Szalalkáli használata (egyenlet):
    hevítés hatására elbomlik, ezért sütőporként használható

  82. Az ammóniumsók ... (egyenletek)
    • különböző hőmérsékleten és módon elbomlanak.
    • (szalalkáli: lásd ott)
    •  (redoxireakció is)
    •  (redoxireakció is)
    •  (redoxireakció is)
  83. A nitrogén oxidjai, ox. számok és képletek
    • +1 (formális): dinitrogén-monoxid, kéjgáz, , szerkezet: 
    • +2: nitrogén-monoxid, NO, 
    • +3: dinitrogén-trioxid, 
    • +4: nitrogén-dioxid, dinitrogén-tetraoxid
    • +5: dinitrogén-pentaoxid
  84. Dinitrogén-monoxid tulajdonságai:
    • színtelen, édeskés szagú, nyomással már szobahőmérsékleten cseppfolyósítható gáz
    • vízben nem oldódik
    • levegővel belélegezve mámoros kábulatot, érzéstelenséget okoz --> kisebb műtéteknél érzéstelenítő
    • ez a gáz van a habpatronban is
  85. Nitrogén-monoxid molekulájának jellemzői:
    • nitrogén és oxigén között egy  és két -kötés
    • a nitrogénen egy párosítatlan elektron
  86. Nitrogén-monoxid-tulajdonságai:
    • színtelen
    • gáz-halmazállapotú
    • nehezen cseppfolyósítható
    • vízben nem oldódik, nem anhidrid
    • dimerizációra képes (
    • igen reakcióképes, levegőn azonnal megbarnul:

  87. Mikor képződik nitrogén-monoxid?
    villámláskor
  88. Nitrogén-monoxid előállítása:
    • 30 tömeg %-os salétromsavból rézforgáccsal
    • fejlődő gázt víz alatt fogják fel
    • a lombik levegőtartalma miatt  képződik, ami reagál a vízzel -> el tudják választani a nitrogén-monoxidtól
  89. A nitrogén-dioxid molekulájának jellemzői:
    • központi nitrogénatom és a két oxigén közt 1-1 -kötés
    • nitrogénatom elektronpárja delokalizálódik, erősíti a -kötéseket
    • a nitrogénhez kapcsolódik még egy párosítatlan elektron  nagy reakciókészség
    • a molekula könnyen dimerizálódik a párosítatlan elektronjain keresztül
  90. A nitrogén-dioxid fizikai tulajdonságai:
    • sötét vörösbarna színű
    • kellemetlen szagú
    • nagy sűrűségű
    • mérgező
    • gáz

    alacsony hőmérsékleten dimerizálódik
  91. A dinitrogén-tetraoxid jellemzői:
    színtelen folyadék, -10 °C-on színtelen molekularácsos kristályokká fagy meg
  92. A nitrogén-dioxid kémiai tulajdonságai, reakciói:
    • vízben jól oldódik, salátromsav és salétromossav keletkezik: 
    • nitrogén-dioxid keletkezik, ha tömény salétromsav rézzel reagál és a NO spontán oxidációjakor

  93. Dinitrogén-trioxid tulajdonságai:
    • csak alacsony hőmérsékleten stabilis
    • elbomlik -10 °C felett: 
    • égszínkék folyadék
    • a vízzel reakcióba lép, a salétromossav anhidridje: 
  94. A salétromossav tulajdonságai:
    • kék színű, csak híg vizes oldatban létező vegyület
    • igen bomlékony
    • bomlásakor nitrogén-dioxid és nitrogén-monoxid válik szabaddá: 
    • a reakciópartnertől függően oxidáló- és redukálószer is lehet
  95. Salétromossav redukáló hatására példa:
    -ot redukálja, közben nitráttá oxidálódik
  96. A salétromossav oxidáló hatására példa:
    , közben NO-dá redukálódik
  97. Nitritek képlete, tulajdonságai:
    • stabilabbak, mint a salétromossav
    • az alkáli-nitritek a nitrátoknál is stabilabbak
    • ionkristályos, vízben kitűnően oldódó vegyületek
    • a nitritekből erős sav hatására salétromossav keletkezik, mely azonnal diszproporcionálódik
  98. Értágító gyógyszerek alkotórésze:
    a nitritekből felszabaduló nitrogén-monoxid
  99. Hogy keleteznek a talajban a nitritek és a nitrátok?
    • villámlással képződnek a nitrogén-oxidok
    • esővízben oldódnak
    • a talajban nitritekké és nitrátokká alakulnak
    • nitritek képződnek a szerves anyagok bomlásából a nitrifikáló baktériumok hatására 
    • a nitritek a talajvízbe kerülve környezetszennyező hatásúak
  100. Hogy alakul ki a salétromsavban a N-atom körül a nemesgázszerkezet?
    Salétromsav-molekula szerekezete
    • a nitrátion töltését kompenzáló proton polarizáló hatása következtében a N nemkötő elektronpárja delokalizálódik
    • O-N-O, vegyértékszögek deformálódtak
    • 130°, H felőli részen 115°
  101. Hogy nevezik a tömény salétromsavat? Miért?
    • füstölgő salétromsav
    • gőzei a levegő vízpárájával ködöt képeznek
  102. A salétromsav oldódása:
    vízzel minden arányban elegyedik
  103. A salétromsav ... disszociál, tehát ...
    • nagymértékben
    • igen erős sav
  104. Hogy tárolják a salétromsavat?
    sötét üvegben, mert fény hatására lassan bomlik
  105. Nitrátion szerkezete:
    trigonális planáris
  106. A salétromsav ... hatására ... (egyenlet)
    • fény hatására bomlik
    •  szabadul fel belőle, ami a salétromsavat barnára festi

  107. Salétromsav fizikai tulajdonságai:
    színtelen, nagy sűrűségű folyadék
  108. Miért erős oxidálószer a salétromsav?
    bomlásakor naszcensz oxigén és nitrogén-dioxid együttes hatása miatt

  109. A salétromsav tömény oldata ...
    • alumíniumot, cinket, krómot passziválja
    • a passzív állapotú fémek híg salétromsavban és más híg savakban is oldhatatlanokká válnak
  110. Mi oldódik és nem oldódik híg salétromsavban?
    • réz nem
    • cink, vas igen
  111. A különböző töménységű salétromsav ...
    oxidáló hatása miatt az arany, platina és néhány ritka nemesfém kivételével kémiailag oldja.
  112. Mi a választóvíz?
    tömény salétromsav, amely az arany-ezüst ötvözetből képes kioldani az ezüstöt
  113. Hogy lehet salétromsavból nitrogén-dioxid-gázt fejleszteni? (egyenlet)
    65 tömeg %-os salétromsavból, rézzel

  114. Réz és 65 tömeg%-os salétromsav: (egyenlet)
    nitrogén-dioxid fejlődik

  115. Réz és 30 tömeg %-os salétromsav: (egyenlet)
  116. Hogy lehet salétromsavból nitrogén-monoxid-gázt fejleszteni? (egyenlet)
    30 tömeg %-os salétromsavból, rézzel

  117. Salétromsav közömbösítési reakciói (ammónia, nátrium-hidroxid)



  118. A tömény salétromsav a szerves vegyületeket ...
    • gyorsan oxidálja
    • pl a terpentinnel hevesen reagál, a képződő hőtől az anyag lángra lobban
  119. Mi a nitráló elegy? Mi a szerepe?
    • tömény salétromsav és tömény kénsav 1:2 térfogatarányú elegye
    • a szerves vegyületek molekulájába nitrogyököt () visz be
    • a klasszikus robbanóanyagok zömét nitrálással állítják elő (trotil, ekrazit, glicerin-trinitrát)
  120. A salétromsav alkoholokkal ...
    észtereket képez
  121. A salétromsav ipari előállításának menete (egyenletek):
    • 1. nitrogént a levegőből nyerik
    • 2. ammónia előállítása szintézissel
    • 3. platinakatalizátor jelenlétében, kb. 700 °C-on oxidálják: 
    • 4. a nitrogén-monoxid spontán reagál az oxigénnel: 
    • 5. a nitrogén-dioxid levegő jelenlétében, vízben történő oldása: 
  122. A salétromsav felhasználása:
    • oxidáló és fémoldó anyag
    • laboratóriumi vegyszer
    • műtrágyagyártás
    • robbanóanyag-gyártás
    • gyógyszer- és festékgyártás
  123. A nitrátok jellemzői:
    • tipikus ionvegyületek
    • valamennyi fém-nitrát jól oldódik vízben
    • színtelen, kristályos vegyületek
    • a salétromsavnál stabilisabbak, de hevítés hatására a fémiontól függő hőmérsékleten és mértékben bomlanak:

  124. Mi a chilei salétrom?
    nátrium-nitrát ()
  125. Hol alkalmazzák a chilei salétromot? Miért?
    • kerámia- és üveggyártás: alacsony bomlási hőmérséklet
    • gyufagyártás, tűzijátékok: oxidáló tulajdonság
  126. Mi a kálisalétrom?
    kálium-nitrát
  127. Mikor keletkezik kálisalétrom?
    a természetben állati hulladékok rothadása során
  128. Mire használják a kálisalétromot?
    • gyújtózsinórokhoz
    • vadásztöltények készítéséhez
    • műtrágyaként
    • élelmiszerek tartósítására
  129. Hogy kerülhetnek be a nitrátok a természetes vizekbe?
    a nitrátok alkalmazási köre (trágyázás) és jó vízoldékonysága miatt
  130. Mi a kék halál?
    • az ivóvízben és és az élelmiszerekben jelen levő nitrátok a csecsemők számára súlyos mérgek
    • fulladásos halált okoznak
    • a nitrát növeli a szervezetben a methemoglobin mennyiségét, ami oxigénfelvételre nem képes
  131. Mi a pokolkő/lápisz?
    ezüst-nitrát
  132. Az ezüst-nitrát tulajdonságai:
    • színtelen
    • ionkristályos vegyület
    • vízben kitűnően oldódik, jól oldja az alkohol és a glicerin
    • a szerves anyagok fény jelenlétében redukálják, és ezüst válik ki
  133. Az ezüst-nitrát oxidáló hatása:
    erélyes oxidálószer, ezért kiváló fertőtlenítőszer
  134. Az ezüst-nitrát felhasználása:
    • a gyógyászat a vizes oldatát alkalmazza
    • analitikai vegyszer, az anionok jelentős részével jellegzetes színű és sajátságú csapadékot ad
    • valamennyi ezüstvegyületet ezüst-nitrátból állítanak elő
  135. A foszfor hidrogénvegyületei ...
    molekulavegyületek
  136. Mi a foszfin?
    • a rothadt hal szagát okozó, igen mérgező gáz
    • foszfin keletkezik, ha fehér foszfort erős lúggal főznek:
  137. A difoszfin jellemzői:
    • erősen fénytörő folyadék
    • levegővel érintkezve azonnal meggyullad
  138. Mi okozza a lidércfényt?
    a mocsaras területeken az iszapban rothadással keletkező foszfor-hidrogének öngyulladása
  139. A foszfor legjelentősebb oxidja:
  140. A difoszfor-pentaoxid gőzsűrűségéből számított helyes képlete:
  141. A foszfor oxidjai ...
    savanhidridek, belőlük oxidok keletkeznek
  142. A difoszfor-pentaoxid tulajdonságai:
    • fehér pelyhes, kristályos anyag
    • olvadás nélkül szublimál
    • igen erősen nedvszívó, valamennyi anyag közt a leghigroszkóposabb, ezért gázok szárítására használják
    • a vízben hevesen, exoterm reakció közben oldódik, és többféle foszforsavvá egyesül:
    •  (metafoszforsav)
    •  (difoszforsav)
    •  (ortofoszforsav = FOSZFORSAV)
  143. A foszfátion téralkata:
    tetraéderes
  144. Ha a foszfátion töltését ...
    3 proton kompenzálja, polarizáló hatásuk eredményeként megbomlik az ion szimmetriája, a belépő protonok datív kötéssel kapcsolódnak
  145. A foszforsav tulajdonságai:
    • színtelen, szagtalan, kristályos anyag
    • higroszkópos, a levegő nedvességét megköti, és szirupszerű anyaggá folyik szét
    • vízben kitűnően oldódik
    • nem mérgező
    • tömény oldata olajszerű, viszkózus
  146. A foszforsav vizes oldata:
    • közepesen erős sav
    • három lépcsőben disszociál:

  147. A foszforsav a hozzáadott nátrium-hidroxid ...
    mennyiségétől függően különböző összetételű savanyú és szabályos sót képez:

    (nátrium-dihidrogén-foszfát, dinátrium-hidrogénfoszfát, trinátrium-foszfát)
  148. A foszfor sav szerves vegyületekkel ...
    észterképződés közben reagál
  149. A foszforsav élettani hatása:
    nem mérgező, ezért üdítőitalok készítésére használják
  150. Az ortofoszforsav sóinak csoportjai:
    • savanyú sók
    • szabályos sók
  151. A foszforsav szabályos sóinak tulajdonságai:
    • az alkáli-foszfátok kivételével rosszul oldódó vegyületek, csapadékok
    • általában fehérek (kivétel:  - sárga)
    • az alkálifém-foszfátok lúgosan hidrolizálnak
  152. Mi a trisó?
    trinátrium-foszfát
  153. Trisó jellemzői:
    • fehér, vízben jól oldódó, kristályos ionvegyület
    • vizes oldata lúgos kémhatású
    • régebben mosásra használták
    • vízlágyításra használható
  154. Mi a foszforit?
    kalcium-foszfát, 
  155. A foszforit tulajdonságai:
    • természetben is előfordul
    • fehér színű, vízben alig oldódó, kristályos anyag
    • foszfort, foszforsavat és műtrágyákat állítanak elő belőle
    • kénsavval reagáltatva savanyú sók keletkeznek:
    • szuperfoszfát keletkezik, aminek jobb a vízoldékonysága, így a növények fel tudják szívni

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview