Általános kémia- reakciók

Card Set Information

Author:
der_murrkater
ID:
197232
Filename:
Általános kémia- reakciók
Updated:
2013-02-01 20:37:02
Tags:
Általános kémia reakciók
Folders:

Description:
Általános kémia- reakciók
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user der_murrkater on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Mit nevezünk kémiai reakciónak?
    eredeti halmaz kötései felbomlanak, és új kémiai kötések kialakulásával új tulajdonságú anyagok keletkeznek
  2. Mi a kémiai reakció feltétele?
    • a reagáló anyagok részecskéi ütközzenek
    • a részecskék megfelelő energiával ütközzenek
  3. Mi az aktivált komplexum?
    az ütközéskor létrejövő, csak rövid ideig létező, magasabb energiaállapotban lévő részecskét
  4. Mi az aktiválási energia?
    az az energiatöbblet, amely ahhoz szükséges, hogy 1 mol aktivált komplexum keletkezzen
  5. Az aktivált komplexumban ...
    a létrejövő és a megszűnő kötések egyszerre vannak jelen.
  6. A kémiai egyenletek típusai:
    • sztöchiometriai
    • ionegyenlet
  7. Mi az ionegyenlet?
    a reakció lényegét emeli ki azzal, hogy csak a reakcióban részt vevő atomokat, ionokat, molekulákat tünteti fel
  8. Mivel foglalkozik a termokémia?
    a kémiai folyamatok energiaváltozásának mennyiségi leírásával
  9. Endoterm reakciók általános jellemzői:
    • a vizsgált rendszer energiatartalma nő
    • a környezetből energiát vesz fel
    • a reakcióhő előjele pozitív
  10. Exoterm reakciók általános jellemzői:
    • a rendszer energiatartalma csökken
    • a környezetnek energiát ad át a rendszer
    • a reakcióhő értéke negatív
  11. Reakcióhő fogalma:
    • az egyenletben feltüntetett minőségű, mennyiségű és állapotú anyagokra vonatkozó moláris energiaváltozás
    • mértékegysége kJ/mol
  12. A reakcióhő jele:
  13. Mi az entalpiaváltozás?
    • állandó nyomáson mért reakcióhő
    • belsőenergia-változás + a környezet ellenében végzett térfogati munka
  14. Hess tétele:
    a reakcióhő csak a kiindulási anyagok és a termékek energiatartalmától függ, független a köztes állapotok számától és minőségétől, amellyel a kiindulási állapotból a végtermékekig jutottunk
  15. Mi következik Hess tételéből?
    • egy megfordítható reakcióban az oda- és visszaalakulás reakcióhője ellentétes előjellel ugyanaz az érték
    • a reakcióhő értéke többféleképpen számítható, és mindegyik módon ugyanahhoz az eredményhez jutunk: kötési energiákból, képződéshőkből ill. körfolyamatokból
  16. Mi a képződéshő?
    annak a reakciónak a reakcióhője, amelyben egy vegyület 1 mólja standard körülmények között stabilis állapotú elemeiből keletkezik
  17. A képződéshők gyakran ... folyamatokhoz tartoznak.
    fiktív
  18. Hogy lehet kiszámolni a a reakcióhőt a képződéshőkből?
    a termékek együtthatókkal szorzott képződéshőinek összegéből kivonjuk a kiindulási anyagok együtthatókkal szorzott képződéshőinek az összegét
  19. Mit kell feltüntetni a termokémiai egyenletben?
    vegyjel, képlet mellett az anyagok halmazállapotát is
  20. Mivel foglalkozik a reakciókinetika?
    a reakciók sebességével
  21. Mit fejez ki a reakciósebesség?
    egységnyi térfogatban egységnyi idő alatt hány mol alakul át a kiindulási anyagok valamelyikéből, vagy hány mol keletkezik a termékek valamelyikéből



    mértékegység:  
  22. A reakciósebesség arányos ...
    a különböző anyagok időegység alatt bekövetkező koncentrációváltozásával
  23. Mitől függ a reakciósebesség?
    • a reagáló anyagok minőségétől
    • a reagáló anyagok koncentrációjától
    • a hőmérséklettől
    • a katalizátortól
  24. Mi a reakciósebességi állandó?
    • egyszerűbb esetekben egyenesen arányos a kiindulási anyagok koncentrációjának megfelelő hatványon vett szorzatával
    • értéke minden reakcióra más és más
    • kísérletileg kell meghatározni
  25. A reakciósebességi állandó ... állandó.
    • adott reakcióra
    • adott katalizátor esetén
    • adott hőmérsékleten
  26. Hogy befolyásolja a hőmérséklet a reakciósebességet?
    a reakciósebesség mindig nő a hőmérséklet emelésével
  27. Hogy befolyásolják a katalizátorok a reakciósebességet?
    • a reakcióban részt vesznek
    • végül változatlan állapotban maradnak vissza
    • olyan reakcióutat nyitnak meg, amelynek az aktiválási energiája kisebb
    • a reakcióhőt nem befolyásolják
  28. Hogy nevezzük a kémiai folyamatokat lassító anyagokat? (példa)
    • inhibitorok
    • pl. a hidrogén-peroxid bomlását lassíthatjuk a kénsavval vagy foszforsavval
  29. Az egyirányú reakciókban ...
    a kiindulási anyagoknál stabilisabb anyagok keletkeznek.
  30. A megfordítható reakciókban ...
    a kémiai folyamat termékei is reagálnak egymással
  31. Megfordítható folyamat ...
    minden sav-bázis reakció
  32. Disszociáció =
    megfordítható bomlás
  33. Mikor alakul ki a kémiai egyensúly?
    • amikor egy megfordítható folyamat ellentétes irányú reakciói azonos sebességgel mennek végbe
    • mind a termékek, mind a kiindulási anyagok megtalálhatók a rendszerben, koncentrációjuk változatlan
  34. Mi az egyensúlyi állandó számértékileg?
    a két reakciósebességi állandó hányadosa
  35. Tömeghatás törvénye:
    egyensúlyban a termékek megfelelő hatványon vett egyensúlyi koncentrációinak szorzata, osztva a kiindulási anyagok megfelelő hatványon vett egyensúlyi koncentrációinak szorzatával, egy adott hőmérsékleten állandó érték (K)
  36. Mitől függ az egyensúlyi állandó?
    csak a külső körülményektől (p, T), független a koncentrációk értékeitől
  37. Mi a Le Châtelier-Braun-elv?
    egy dinamikus egyensúlyban lévő kémiai rendszer megzavarásakor annak a folyamatnak lesz nagyobb a sebessége, amely a zavaró hatást csökkenteni igyekszik (=legkisebb kényszer elve)
  38. Mi történik, ha egy egyensúlyi rendszerben valamelyik összetevő koncentrációját kívülről bevitt anyaggal megnöveljük?
    • megváltozik az át- és visszaalakulás sebessége
    • annak a folyamatnak lesz nagyobb a sebessége, amely a hozzáadott anyag koncentrációját csökkenteni igyekszik
  39. Ha az egyensúlyi rendszerben valamelyik anyag koncentrációját megnöveljük, akkor a K értéke:
    • nem változik
    • a reakciósebességek értéke változik, de a belőlük képzett tört értéke változatlan marad
  40. Hogy befolyásolhatjuk az egyensúlyt a hőmérséklet változtatásával?
    ha a rendszer hőmérsékletét növeljük, az endoterm, ha csökkentjük, az exoterm irányba tolódik el az egyensúly
  41. Ha az egyensúlyi rendszer hőmérsékletét változtatjuk, a K ...
    értéke megváltozik
  42. A katalizátorok az egyensúlyt ...
    nem befolyásolják, mind az oda-, mind a visszaalakulást meggyorsítják az  lecsökkentésével
  43. Hogy változtatható az egyensúlyi állapot a nyomással?
    a sztöchiometriaiszám-változással járó reakciókban a nyomás növelése a térfogatcsökkenésnek, a nyomás csökkentése a térfogatnövekedésnek kedvez
  44. Protolitikus reakció fogalma:
    proton (hidrogénion) átadásával járó folyamat
  45. Hogy csoportosíthatjuk a kémiai reakciókat?
    • energiaváltozás szerint: exoterm - endoterm
    • fázisok száma szerint: homogén - heterogén (az anyagok azonos fázisban vannak-e?)
    • reakció sebessége szerint: (pillanatszerű - mérhető idő alatt végbemenő - végtelen lassú)
    • a reakcióban részt vevő anyagok száma szerint: egyesülés (addíció, polimerizáció) - bomlás (disszociáció, elimináció)
    • részecskeátmenet szerint: sav-bázis - redoxi
  46. Vizes oldatban lezajló reakciók csoportjai:
    • csapadékképződés
    • komplexképződés
    • gázfejlődés
  47. Mi az oldhatósági szorzat?
    • a vízben látszólag oldhatatlan csapadékok is kismértékben oldódnak  egyensúlyi állapot a csapadék és a fölötte lévő oldat között
    • az oldhatósági szorzat (L) az oldatban mérhető ionkoncentrációk szorzata, pl. 
    •  reakció esetén:
    • L értéke függ a hőmérséklettől
  48. Ha a csapadékot alkotó valamelyik ion komplexképzésre hajlamos, ...
    a csapadék feloldódik.
  49. Savak és bázisok meghatározása Arrhenius szerint:
    • savak: azok a vegyületek, amelyek az oldatok hidrogénion-koncentrációját növelik
    • bázisok: azok a vegyületek, amelyek az oldatok hidroxidion-koncentrációját növelik
  50. Savak és bázisok Brönsted szerint:
    • savak: protont adnak le
    • bázisok: protont vesznek fel
  51. Arrhenius és Brönsted sav-bázis fogalmának összehasonlítása:
    • a Brönsted-féle fogalom magában foglalja az arrheniusi savakt és bázisokat, de annál széleskörűbben értelmezhető:
    • ionok is rendelkezhetnek sav-bázis tulajdonsággal
    • nemcsak vizes oldatban értelmezhetők a sav-bázis reakciók
  52. A közhasználatban savnak nevezett vegyületek:
    a vízhez viszonyítva savak
  53. Amfoter anyag:
    • protonfelvételre- és leadásra is képes
    • ilyen a víz, hidrogéntartalmú összetett anionok, néhány szerves vegyület (imidazol, aminosavak)
  54. Erős sav:
    • híg vizes oldatban gyakorlatilag teljesen disszociálnak
    • protont adnak át a vízmolekulának
    • K értéke nagy
    • ilyen savak: 
  55. Gyenge sav:
    • híg vizes oldatban sem disszociálnak teljesen
    • a protonátadás a víznek egyensúlyi folyamat
    • a disszociációfok  a hígítással még híg oldatban is nagymértékben nő
    • ilyen savak: 
  56. Mivel adjuk meg a saverősséget?
    a savállandóval
  57. A savállandó egy HA összegképletű savra:
  58. Minél kisebb  értéke, ...
    annál gyengébb savról van szó.
  59. Erős bázisok:
    alkálifém-hidroxidok és kalcium-, stroncium-, bárium-hidroxid
  60. Gyenge bázisok:
    ammónia, aminok, rosszul disszociáló hidroxidok
  61. A sav- ill. bázisállandók értéke többértékű savak és bázisok esetében:
    a sav- ill. bázisállandók értéke egyre csökken
  62. Mi az autoprotolízis?
    Egy vegyület molekulái egymással sav-bázis reakcióba lépnek, a reakció egyensúlyra vezető folyamat
  63. Tiszta vízben és híg vizes oldatokban ...
    • az oxóniumionok és hidroxidionok egyensúlyi koncentrációinak szorzata állandó, ha a hőmérséklet állandó.
    •  
    • 25 °C-on: 
  64. Mi a pH?
    az oldat oxóniumion-koncentrációjának negatív, 10-es alapú logaritmusa



    •   (25 °C-on)
  65. Mi a disszociációfok?
    • gyenge savban ill. bázisban az átalakulás mértéke
    • = c (disszociált) / c (bemérési)
  66. Savállandó és disszociációfok kapcsolata:
    • ha egy c koncentrációjú, egyértékű, gyenge sav oldatában  a disszociált molekulák koncentrációja, akkor:
  67. Mitől függ a disszociációfok?
    • hőmérséklettől
    • koncentrációtól
  68. Sav-bázis indikátorok:
    • lakmusz
    • metilnarancs
    • fenolftalein
    • univerzál
  69. A lakmusz színeváltozása:
    • savas kémhatás piros
    • semleges kémhatás ibolyaszínű
    • lúgos kémhatás kék
  70. Fenolftalein színeváltozása:
    • savas, semleges kémhatás színtelen
    • lúgos kémhatás lilásvörös
  71. Metilnarancs színeváltozása:
    • savas kémhatás: piros
    • semleges kémhatás: vöröshagymahéj-színű
    • lúgos kémhatás: sárga
  72. Mi a közömbösítés?
    savak és bázisok egymással való reakciója
  73. Mi történik a közömbösítés során?
    az oxóniumionok és a hidroxidionok reagálnak egymással
  74. Mi a semlegesítés?
    ha a közömbösítés semleges kémhatást eredményez
  75. Mikor kapunk pl. semleges oldatot?
    erős savak és bázisok sztöchiometrikus reakciója esetén
  76. Mi a hidrolízis?
    az a folyamat, amelyben a vízmolekula protont ad át a só anionjának, vagy protont vesz fel a só kationjától
  77. Milyen sók képesek hidrolízisre?
    amelyeknek legalább az egyik ionja gyenge bázis kationja vagy gyenge sav anionja.
  78. Miből lehet eldönteni a só vizes oldatának kémhatását?
    a sót képező sav és bázis disszociációs állandójából


    pl.  vizes oldata gyengén savas kémhatású, mert

     
  79. Következő kationok és anionok képeznek semleges kémhatású sókat:
    kationok: 

    anionok:  (hidratáció)
  80. Következő kationok és anionok képeznek savas kémhatású sókat:
    kationok: 

    anionok:  (hidratálódnak és vízzel reagálnak)
  81. Következő kationok és anionok képeznek lúgos kémhatású sókat:
    kationok: 

    anionok: 
  82. Milyen folyamatokat nevezünk redoxifolyamatoknak?
    amelyekben oxidációsszám-változás történik
  83. Mik a galvánelemek?
    kémiai energiának elektromos energiává való átalakítására alkalmas berendezés
  84. Miből áll a galvánelem?
    • 2 elektród
    • az elektródok elektrolitjai érintkeznek egymással sóhídon vagy diafragmán keresztül
  85. Mi lehet elektród?
    • fém és a fém ionjait tartalmazó oldat
    • hidrogénion-tartalmú oldat és a belemerülő indifferens fémen adszorbeált hidrogéngáz
    • általánosan: egy elem oxidált és redukált alakját tartalmazó rendszer, mely oldatot, és a vele érintkező, fémes vezetőben folytatódó fázist tartamaz
  86. A Daniell-elem jelölése:
  87. A galváncella működése:
    • a katódon redukció, anódon oxidáció történik
    • a galvánelemben a katód a +, az anód a - pólus
    • a két elektród közötti fémes vezetőben folyhat az áram
    • az áramkör zárását a két elektrolitoldat érintkezése biztosítja (diafragma)
  88. A diafragma/sóhíd szerepe:
    • megakadályozza az oldatok összekeveredését
    • az ionok diffúziója révén biztosítja a töltéskiegyenlítődést
  89. Elektromotoros erő:
    a két elektród közötti maximális feszültség, amit akkor mérhetünk, ha a galvánelemen keresztül nem folyik át áram
  90. Mi befolyásolja az elektromotoros erőt?
    a két elektródpotenciál
  91. Mi az elektródpotenciál?
    annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje, melynek egyik elektródja a vizsgált, másik a standard hidrogénelektród
  92. Hogy számolhatjuk ki az elektromotoros erőt?
  93. Mitől függ az elektródpotenciál?
    • az anyagi minőségtől
    • az ionkoncentrációtól
    • a hőmérséklettől
    • gázelektródok esetén a nyomástól
  94. A kisebb standardpotenciálú fém ...
    képes redukálni a nagyobb standardpotenciálú fém oldatban lévő ionjait
  95. A potenciálok nem adnak számot ...
    • az aktiválásienergia-gátakról, melyek megakadályozhatják a folyamat tényleges végbemenetelét 
    • pl. a negatív standardpotenciálú ólom sem kénsavoldatban, sem sósavban nem oldható fel.
  96. 1 mol/dmhidrogénion-tartalmú savoldatban csak azok a fémek oldódnak fel, ...
    melyeknek standardpotenciálja negatív
  97. Tömény kénsav- vagy salétromsavoldatban ...
    a negatív standardpotenciálú fémek is kén-dioxid és nitrózus gázok képződése közben oldódnak (kivéve azok a fémek, melyek felületét a tömény, oxidáló hatású savak passzíválják, pl. a tiszta vas és az alumínium)
  98. Mely fémek fejlesztenek vízből hidrogént?
    Na, K, Ca, Mg, Al
  99. Mi az elektrolízis?
    elektromos áram hatására az elektrolitok oldata vagy olvadéka és az elektród határfelületén lejátszódó kémiai reakciót
  100. Mindkét elektródon az a változás megy végbe, ...
    ami kevesebb energiát igényel.
  101. Faraday I. törvénye:
    az elektrolízis során az elektródokon levált anyag tömege egyenesen arányos a cellán áthaladt töltésmennyiséggel

  102. Mi a k  és mi a mértékegysége? Hogyan számoljuk ki?
    elektrokémiai egyenérték



       (1 mol z töltésű ion leválasztásához zF töltés szükséges)
  103. Faraday-állandó:
  104. Faraday II. törvénye:
    1 mol z töltésű ion semlegesítéséhez  96500z C töltés szükséges  (= az elektrolízishez szükséges töltés egyenesen arányos az elektrolizálandó anyag mennyiségével és töltésével)
  105. Faraday két törvényének egyesítése:
  106.  elektrolízise grafitkatód között:
    • katódon pezsgés, lúgos kémhatás

    • anódon pezsgés, savas kémhatás

    az eredeti oldat töménysége nő
  107.  elektrolízise grafitkatód között:
    • katódon szürke bevonat

    • anódon pezsgés

    eredeti oldat töménysége csökken
  108. NaCl elektrolízise grafitkatód között:
    • katódon pezsgés, lúgos kémhatás

    • anódon pezsgés

    eredeti oldat töménysége csökken
  109. NaCl elektrolízise higanykatód között:
    • katódon nem látható változás, a nátrium feloldódik a higanyban

    • anódon pezsgés

    eredeti oldat töménysége csökken
  110.  elektrolízise rézkatód között:
    • katódon rézkiválás

    • anód elfogy (ha réz)

    eredeti oldat töménysége nem változik

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview