Széncsoport

Card Set Information

Author:
der_murrkater
ID:
201724
Filename:
Széncsoport
Updated:
2013-02-24 17:56:06
Tags:
Széncsoport
Folders:

Description:
Széncsoport
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user der_murrkater on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. IV. főcsoport elemei:
    szén, szilícium, germánium (Ge), ón (Sn), ólom (Pb)
  2. IV. főcsoport elemeinek ox. számai:
    • mindegyiknek lehet +4-es ox. száma  csak kovalens kötésű vegyületek
    • Ge, Sn: +2, +4
    • Pb: túlnyomóan +2
  3. IV. főcsoport elemeinek rácstípusai:
    • gyémánt, Si, Ge: atomrács
    • Sn: szürke ón atomrácsos
    • közönséges körülmények között stabil Sn, Pb: fémrács
  4. IV. főcsoport elemeinek színe standardállapotban:
    • C: gyémánt színtelen, grafit szürke
    • Si: sötétszürke, fémes csillogású kristályos anyag
    • Ge: szürkésfehér fémfényű félfém
    • Sn: fehér fémfényű, puha nehézfém
    • Pb: szürke, puha nehézfém
  5. IV. főcsoport elemeinek allotróp módosulatai:
    • C: gyémánt, grafit, fullerének
    • Sn: 13 °C alatt szürke ón, 13-161 °C fehér ón, 161 °C felett rideg, szürke
  6. Szén elektronszerkezetének tulajdonságai:
    • vegyértékelektron-szerkezete: 2s22p2
    • hibridizáció: a 2s-pálya kombinálódik a három 2p-pályával, és 4 egymással egyenértékű (azonos energiájú) sphibridpálya jön létre
  7. Szén izotópjai:
    • 12C: legnagyobb mennyiségben
    • 13C: csekély
    • 14C: elenyésző
  8. Gyémánt szerkezete:
    • 1 C-atom 4 másikkal kovalens kötést létesít
    • a C-atom egy tetraéder középpontjában van, vele szomszédos C-atomok a csúcsokon
    • térhálós atomrács, minden vegyértékelektron lokalizált kötésben van
  9. Grafit szerkezete:
    • a szénatomok hatszögek csúcspontjain helyezkednek el
    • a rácssíkokban minden C-atom 3 másikhoz kapcsolódik kovalens kötéssel
    • a C-atomok 4. elektronja delokalizált elektronrendszert alkot
    • a rétegeket diszperziós kölcsönhatás kapcsolja össze
    • grafitrácsban 3-féle kötés van jelen
  10. Fullerének szerkezete:
    • igen stabilis módosulat
    • 60 C-atom
    • futball-labdához hasonló tökéletes szimmetria
    • C-atomok ötszögek és hatszögek csúcsaiban
    • a molekulában minden C-atom egyenértékű
    • szilárd molekularácsos halmazt képez
  11. Gyémánt fizikai tulajdonságai:
    • színtelen
    • átlátszó
    • nagy fénytörő képességű
    • a legkeményebb természetes anyag
    • oldószere nincs
  12. Grafit fizikai tulajdonságai:
    • stötétszürke
    • átlátszatlan
    • fémes fényű anyag
    • hőt és elektromosságot jól vezeti
    • oldószere nincs
  13. Miért puha a grafit?
    a rétegek közötti másodrendű kötések miatt a rétegek egymáson könnyen elcsúszhatnak
  14. Miért vezeti az áramot a grafit?
    a delokalizált elektronok miatt
  15. Fullerének fizikai tulajdonságai:
    • a grafithoz hasonlóan puha anyagok
    • toluolban jól oldódnak, oldatuk színes
    • térfogatuk 70%-ára összenyomva szilárdságuk a gyémántét is meghaladja
    • szigetelők, félvezetők, szupravezetők is lehetnek
  16. Közönséges hőmérsékleten a gyémánt és a grafit ...
    rácsszerkezete miatt passzív
  17. Valamennyi szénmódosulat magas hőmérsékleten ...
    szén-dioxiddá ég el
  18. Azok a szenek vagy széntartalmú anyagok, amelyekből éghető gőzök vagy gázok nem keletkeznek, ...
    • izzással égnek, pl. a faszén, koksz, vas
    • lánggal: gyújtópálca, stb.
  19. Magas hőmérsékleten az izzó szén ...
    • erőteljesen redukál
    • a szén-dioxiddal szén-monoxid képződése közben reagál

  20. Generátorgáz-reakció:
    izzó szén szén-dioxiddal szén monoxid képződése közben reagál



    endoterm reakció
  21. Vízgáz-reakció:
    • Izzó szénre vízgőzt futtatva hidrogén és szén-monoxid keletkezik
    • endoterm folyamat

  22. Vízgáz-reakció és generátorgáz-reakció haszna:
    ezek alapján használják fel a szenet ipari fűtőgázok és szintézisgázok előállítására
  23. Koksz redukáló tulajdonsága (egyenlet):
  24. 14-es szénizotóp és a radiokarbon-kormeghatározás jellemzői:
    • 14-es izotóp radiokatív
    • atmoszféra felsőbb rétegeiben állandóan keletkezik és elbomlik, mennyisége állandó a légkörben
    • a légkör oxigénével szén-dioxidot alkot
    • nem veszélyesen sugárzó elem, élő szervezetekben is jelen van
    • felezési ideje 5700 év

    • belélegzett szén-dioxidból a szénizotóp beépül az élő szervezetekbe
    • ha az élőlény elpusztul, megszűnik a szénanyagcsere
    • a 14-es izotóp aránya az eltelt időnek megfelelően csökken
    • a radiokarbon-kormeghatározás 100 ezer évre visszamenőleg alkalmazható
  25. Ásványi szenek:
    • tőzeg
    • lignit
    • barnakőszén
    • feketekőszén
    • antracit
  26. Ásványi szenek képződése:
    • felhalmozódott növények anyaga fedőréteg alatt a Föld különböző mélységű rétegeibe süllyedt, ahol levegőtől elzártan, nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására évmilliók alatt átalakult
    • bizonyos anyagok eltávoztak időközben, így a széntartalom növekedett
  27. Mesterséges szenek:
    ásványi szenek, fa, vagy más széntartalmú anyagok (hús, vér) levegőtől elzárt térben történő hevítésével állíthatók elő 
  28. Száraz desztilláció:
    a széntartalmú anyagok levegő kizárásával történő hevítése
  29. Mi keletkezik száraz desztilláció során?
    • éghető gáz
    • cseppfolyós kátrány
    • nagy széntartalmú szilárd maradék
  30. Szén lepárlásának szilárd maradéka:
    koksz
  31. Korom:
    különféle szénhidrogének nem tökéletes égésekor és hőbontásakor keletkező termék, finom eloszlású, porszerű szén
  32. Aktív szén:
    • megnövelt felületű mesterséges szén
    • nagy fajlagos felülete miatt jó adszorbens
  33. Aktív szén felhasználása:
    • orvosi szén a gyomorban, belekben keletkezett káros gázokat köti meg
    • gázálarcok szűrőbetétje
    • ipari tisztítási eljárások
  34. Gyémánt és grafit előfordulása:
    • gyémánt: aránylag kevés helyen és kis mennyiségben, vulkáni kürtők kőzetébe ágyazva, azok mállástermékeként folyók hordalékában
    • grafit: ahol a vulkáni és az üledékes kőzetek érintkeztek egymással
    • ásványi széntelepek: állóvizek peremén nagy mennyiségű növényi anyag átalakulása során
  35. Gyémánt felhasználása:
    • a legértékesebb drágakő
    • ékszernek használt gyémántot csiszolják (briliáns)
    • fúróhegy, üvegvágás, csiszolópor
  36. Grafit felhasználása:
    • tömítő- és gépkenő anyag
    • elektrolizáló készülékekben elektródként
    • dinamók, elektromotorok szénkeféihez
    • ceruzabél
    • atomreaktorokban neutronlassító
  37. Energiaforrások két nagy csoportja:
    • nem megújuló
    • megújuló
  38. Nem megújuló energiaforrások jellemzői:
    • a történelmi idő alatt nem képződik korlátlan mennyiség
    • fogyásuk gyorsabb, mint keletkezésük sebessége
    • széntartalmú energiahordozók, urán
  39. Megújuló energiaforrások jellemzői:
    • napjaink körülményei között is újratermelődnek ill. újratermelhetők
    • Nap, szél, víz, Föld belső energiája
  40. Biogáz:
    a szárazföldi és vízinövények anyagából, állatok hulladékából, az ezeket feldolgozó ipar és az emberi települések szerves hulladékaiból, lebomló anyagokból keletkezik
  41. Mit tartalmaz a biogáz?
    • elsősorban metánt, szén-dioxidot
    • előfordul benne: hidrogén, nitrogén, kén-hidrogén
  42. Miért hulladéknemesítés a biogázgyártás?
    a környezetet terhelő, értéktelen hulladékot értékes anyagokká alakítja át
  43. Szilícium kristályszerkezete:
    • gyémántéval azonos
    • tetraéderes atomrács
  44. Szilícium fizikai tulajdonságai:
    • kékesszürke
    • fémes csillogású
    • kemény
    • magas olvadáspontú
    • félvezető sajátosságú kristályos anyag
  45. Szilícium égése:
    • 600 °C felett meggyújtható
    • szilícium-dioxid keletkezik
  46. Szilícium oldódása:
    • vízzel, savakkal, nem reagál
    • csak tömény salétromsav és HF elegyében oldódik
    • lúgokban könnyen oldódik  szilikátképződés, hidrogénfejlődés

  47. Szilícium előfordulása:
    • természetben csak vegyületei formájában
    • földkéreg anyagának kb. egynegyedét szilícium alkotja
    • ásványai: kvarc, homok, szilikátok
    • szilikátok mállástermékei az agyagásványok
    • agyag alkotórészei: fém-szilikátok
  48. Szilícium felhasználása:
    • üveg, porcelán, cserép, tégla
    • mikrochip (integrált áramkörök)
    • napelemek gyártása
    • ötvözőelem  rozsdamentes acél
  49. Szilícium előállítása:
    • kvarc redukciójával
    • (szénnel nem redukálható, mert vele karbiddá egyesül)

  50. A szén-monoxid-molekula szerkezete:
    • C- és O-atom között háromszoros kovalens kötés
    • a harmadik kovalens elektronpár datív eredetű, az O-atom a donor
    • az oxigén a szénnél nagyobb elektronegativitású, de az O-atom a datív kötés donorja, ezért a kötés ionos jellege nem jut érvényre
    • a molekula apoláris, csekély mértékben polarizálható
  51. A szén-monoxid fizikai tulajdonságai:
    • színtelen, szagtalan
    • standardállapotban gáz halmazállapotú
    • molekulaszerkezete miatt vízben nem oldódik
  52. A szén-monoxid kémiai tuladonságai
    • szobahőmérsékleten viszonylag passzív
    • magasabb hőmérsékleten igen reakcióképes, erőteljesen redukál  nagyolvasztóban vas-oxidok redukciója:
    • meggyújtva halványkék lánggal szén-dioxiddá ég el
    • égéshője nagy, ezért fűtőgázként használható
  53. A szén-monoxid előfordulása:
    • szén, illetve szerves vegyületek nem tökéletes égésekor keletkezik (gyenge huzatú széntüzelésű kályhák, kéményekből visszaáramló gáz)
    • a fa és az ásványi szenek száraz lepárlásának gáz-halmazállapotú terméke, a fagáz és a kőszéngáz is tartalmaz szén-monoxidot
  54. A szén-monoxid előállítása laboratóriumban:
    • laboratóriumban hangyasavból tömény kénsavval
  55. A szén-monoxid előállítása iparilag:
    generátorgáz előállítása:

    • az izzó szénrétegek a szén-dioxidot szén-monoxiddá redukálják

    • vízgáz gyártása:
    • izzó szénre vízgőzt fúvatnak
  56. A szén-monoxid felhasználása:
    • ipari fűtőgázként tüzelésre
    • ipari szintézisgázok előállítása (pl. hidrogén ammóniaszintézishez)
  57. A szén-monoxid élettani hatása:
    • erősen mérgező gáz
    • elegyedik a levegővel
    • jelenlétét semmi nem jelzi
    • a szén-monoxid a hemoglobin vasionjához csatlakozik, és szén-monoxid hemoglobin keletkezik
    • a közönséges gázálarc a szén-monoxid-mérgezés ellen nem véd, csak a speciális szűrőbetéttel rendelkező
  58. A szén-dioxid-molekula jellemzői:
    • apoláris a szimmetrikusan elhelyezkedő kötések miatt
    • stabilis molekulák
    • molekularácsban kristályosodik
  59. A szén-dioxid fizikai tulajdonságai:
    • színtelen, szagtalan gáz
    • a levegőnél 1,5-ször nagyobb sűrűségű  egyik edényből a másikba átönthető
    • az égést nem táplálja, az élőlények megfulladnak, az égő anyagok tüze elalszik benne
    • a szén-monoxidhoz képest olvadás- és forráspontja magasabb
    • nyomással cseppfolyósítható
    • hűtéssel szilárd halmazállapotúvá alakítható
    • szilárd szén-dioxid: szárazjég, a levegőn olvadás nélkül szublimál
    • a jégnél célszerűbben használható hűtőanyag: 1. maradék nélkül eltávozik 2. zárt térben alulról fokozatosan kiszorítja a levegőt, amellyel eltávozik az oxigén, amely számos anyag romlását okozza
  60. A szén-dioxid vízben való oldódása:
    • vízzel részben szénsavvá egyesül
    • a reakció megfordítható, hevítés hatására a szénsav elbomlik
    • a szén-dioxid a szénsav anhidridje
  61. Az izzó szén a szén-dioxidot ...
    szén-monoxiddá redukálja (egyenlet előbb)
  62. Szén-dioxid és nátrium-hidroxid reakciója:
  63. Szén-dioxid meszes vízzel való reakciója:
    • vízben nem oldódó kalcium-karbonát keletkezik
    • ez a reakció a szén-dioxid kimutatására alkalmas
    • ez a folyamat megy végbe a habarcs megkötése során
  64. A szén-dioxid előfordulása:
    • a légkör állandó alkotórésze (csaknem állandóan 0,03 térfogat%)
    • szén v. széntartalmú anyagok elegendő oxigénben történő elégetésekor keletkezik
    • élő szervezetek  lassú égés  állatok, növények légzése is szén-dioxidot termel
    • must erjedése: 
    • szerves anyagok korhadása
    • robbanó motorok működése
    • vulkáni gőzök
    • utóvulkáni működések területein gázömlésekben (torjai büdösbarlang)
    • savanyúvizekben oldva (balatonfüredi forrás vize)
    • földből előtörő gázok (Mihályi)
  65. A szén-dioxid előállítása:
    • laboratóriumi: mészkőből sósavval

    • ipari: mészégetés v. a mészkő hőbontása
  66. A szén-dioxid felhasználása:
    • szóda-, cukor-, festékgyártás
    • üdítőitalok, szódavíz készítése
    • szén-dioxidot tartalmazó poroltó: elektromos készülékek oltása
    • szárazjég: mélyhűtés, romlandó áruk tartósítása, szállítás
    • koncertek, színházi előadások: szárazjeget forró vízbe dobnak  köd
  67. A szén-dioxid környezeti hatásai:
    • légkör szén-dioxid-tartalma  növényi asszimiláció
    • levegő megnövekedett szén-dioxid tartalma: üvegházhatás  akadályozza a hővilágűrbe történő kisugárzódását
    • a levegőben 10 térfogat%-nál nagyobb szén-dioxid-tartalom eszméletvesztést okoz
  68. A szénsav ... sav
    • híg vizes oldatban ismeretes
    • gyenge
    • kétértékű
  69. A szénsav bomlása megindul:
    • állás közben, nyílt térben
    • melegítés hatására
  70. Szénsav disszociációja:
    • két lépésben
  71. Karbonátion jellemzői:
    síkháromszög, könnyen polarizálható
  72. Szénsavoldat fizikai tulajdonságai:
    színtelen, szagtalan, kellemesen savanykás ízű folyadék
  73. Szénsavoldat reakciója lúggal:
    • nátrium-hidroxiddal két lépésben reagál

    • kalcium-hidroxiddal:
    • a leváló kalcium-karbonát-csapadék további szénsav adagolására feloldódik
  74. Stabilis karbonátok:
    • s-mező fémjeinek kationjait tartalmazó szénsavsók
    • (Na-, K-, Ca-, Mg-karbonát)
    • ionkötésű vegyületek
  75. A szénsav savanyú sói ... tartalmaznak
    hidrogén-karbonát-iont
  76. Szóda =
    jellemzői
    • nátrium-karbonát, 
    • a magyar alföldi sziksókivirágzások anyaga is
    • színtelen kristályos, szilárd, vízben jól oldódó vegyület
  77. Nátrium-karbonát vizes oldata ... kémhatású
    • lúgos, a karbonátion hidrolízise miatt
    • lényege: 
  78. Nátrium-karbonát reakciója savakkal:
    • gáz fejlődik
  79. Szóda felhasználása:
    üveg-, szappangyártás, vízlágyítás
  80. Kalcium-karbonát természetben előforduló megjelenési formáinak neve:
    • kalcit
    • mészkő
    • márvány
    • cseppkő
    • korallok
    • kréta
    • márga
    • tojáshéj
    • vízkő
    • kazánő
  81. Tiszta kalcium-karbonát jellemzői:
    fehér, vízben rosszul oldódó szilárd anyag
  82. A kalcium-karbonátból a szénsavnál erősebb savak ...
    • felszabadítják a szénsavat, amely elbomlik szén-dioxidra és vízre
  83. A kalcium-karbonát hevítés hatására ...
    • bomlik
    •  (mészégetés)
    • keletkező kalcium-oxid: égetett mész
  84. Égetett mész és víz reakciója:
    oltott mész keletkezik (Ca(OH)2)
  85. Mi a habarcs?
    • oltott mész és homok keveréke
    • téglák összekötésére, vakolat készítésére használják
    • a habarcs állás közben megköt, szén-dioxid felvételével kalcium-karbonáttá alakul
  86. A kalcium-karbonát előfordulása:
    • mészkőhegységek
    • kristályos kalcit: cseppkövek anyaga
    • márga: olyan kőzet, amelyben közel egyenlő arányban van mészkő és anyag (cementgyártás)
  87. Kréta:
    • földszerű, lágy, szétmorzsolható, fehér mészkő
    • kisméretű ősállatkák szilárd maradványának váza
  88. Márvány:
    mészkőből nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására keletkezett
  89. Magnézium-karbonát jellemzői:
    • fehér, vízben lassan és kismértékben oldódó kristályos anyag
    • vízzel főzve magnézium-hidroxidot tartalmazó anyag keletkezik
    • fogkrém-adalékanyag, sebhintőpor, papír- és gumigyártásban tömítőanyag
    • sósav hatására pezseg, hevítés hatására bomlik
  90. Dolomit =
    jellemzői
    • kalcium-magnézium-karbonát, 
    • kettős só
    • kristályrácsában váltakozva szerepelnek a kationok
    • szürkésfehér anyag, a mészkőnél keményebb és ellenállóbb
  91. Dolomit reakciói:
    • híg, hideg sósav nem oldja
    • meleg, tömény sósav pezsgés közben oldja
    • hevítés hatására fém-oxidokra és szén-dioxidra bomlik
  92. Szódabikarbóna =
    jellemzői
    • nátrium-hidrogén-karbonát, NaHCO3
    • fehér, vízben oldódó, szilárd anyag
    • vizes oldata lúgos kémhatású
    • a folyamat lényege:
  93. Nátrium-hidrogén-karbonát hevítése:
  94. Nátrium-hidrogén-karbonát felhasználása:
    • gyomorsav megkötése
    • sütőpor: a fejlődő gáz felfújja a tésztát
    • tűzoltóság savval kezelve haboltóban használja
  95. A víz változó keménységét okozó vegyületek, jellemzőik:
    • kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát
    • fehér, vízben jól oldódó szilárd anyagok
  96. A természetes vizekben oldott szén-dioxid miatt ...
    • a talaj mésztartalma, a mészkő- és dolomithegységek karbonátjai hidrogén-karbonátok formájában oldódnak  a savanyú sók stabilitása kisebb, mint a nekik megfelelő szabályos sóké
    • hő vagy nyomáscsökkenés hatására visszaalakulnak vízben oldhatatlan szabályos sókká
  97. A kemény víz forralásakor történik:
    • vízkő válik ki az edény falán (Ca- és Mg-karbonát)
  98. Cseppkőképződés:
    oldott hidrogén-karbonátokból a nyomás csökkenésének hatására kiválnak a karbonátok

      (lefele nyíl a kicsapódás)
  99. A szilícium hidrogénvegyületei:
    szilánok
  100. Szilánok jellemzői:
    • lényegesen kisebb stabilitás  kisebb EN, nagyobb atomrádiusz, mint a széné + a szilícium-hidrogén-kötés ellentétesen poláris, mint a szénhidrogének szén-hidrogén-kötése
    • tulajdonságaik lényegesen eltérnek a szénhidrogének tulajdonságaitól, sokkal reakcióképesebbek
    • monoszilán levegőn szilícium-dioxiddá elégethető
  101. A szilícium-dioxid ... vegyület
    polimorf = a különböző módosulatok kristályuk rácsszerkezetében térnek el egymástól
  102. A szilícium-dioxid valamennyi módosulata:
    • térhálós szerkezetű atomrács
    • minden szilíciumatomhoz 4 db O-atom kapcsolódik
  103. A kvarc kristályrácsa ...
    megegyezik a gyémánt rácsszerkezetével
  104. A kvarc szerkezete:
    • központi Si-atomok 4 db O-atommal létesítenek szigma-kötést  tetraéderek
    • a tetraéderek csúcspontján lévő O-atomok egyidejűleg két tetraéder közös csúcspontját alkotják
  105. Kvarc fizikai tulajdonságai:
    • színtelen, átlátszó, üvegfényű, kis hőtágulású ásvány
    • idegen anyagok színesre festhetik: ametiszt - ibolya, rózsakvarc - rózsaszínű
    • kemény ásvány
    • átengedi az ultraibolya sugarakat
  106. A kvarc oldódása:
    • oldószere nincs
    • feloldani csak kémiai átalakulás útján lehet
  107. Üvegmaratás:
  108. A kvarcot lassan oldják:
    • erős lúgok
    • nátrium-szilikát (vízüveg) keletkezik

  109. A kvarc előfordulása:
    • kvarcit néven nagy tömegekben kőzetképző ásványként
    • magmás eredetű kőzetek (pl. gránit) fontos ásványa
    • kavics, kvarchomok
    • tiszta szilícium-dioxid: kovaföld, diatómaföld  nedvszívó képesség  dinamit
    • a kvarc nagy kristályai féldrágakövek
    • víztiszta kristály: hegyikristály
    • opálok, achátok
  110. A kvarc felhasználása:
    • óragyártás
    • ultrahang gerjesztése
    • kis hőtágulása miatt hőálló laboratóriumi és ipari eszközök készítése
    • kvarclámpák készítése
    • a homok és a kavics építőipari nyersanyag 
  111. Mi az üveg?
    kvarc (homok) és különféle adalékanyagok: szóda, mész, fém-oxidok összeolvasztásával és a hűtés eredményeként megszilárdult olvadék
  112. Az üveg szerkezete:
    • az üveg anyagában is vannak SiO4-tetraéderek
    • a nagy sűrűségű olvadékban nem rendeződnek kristályrácsba
    • alapváz: térhálós szilikátváz (Si-O-Si)
    • a negatív töltésű oxigénekhez fémionok koordinálódnak (hálózatmódosító ionok)
    • az üvegnek nincs olvadáspontja, csak lágyulási hőfoka
  113. Üvegek színét adják:
    a bennük szereplő fémionok
  114. Ablaküveg:
    kvarc, Na- és Ca-ionok
  115. Káliüveg:
    K-ionok
  116. Jénai üveg:
    kvarc, bór, alumínium
  117. Ólomüveg:
    K- és Pb-tartalom, nagy fénytörő képesség
  118. Színes üvegek:
    • vas(II)-oxid: zöld
    • vas(III)-oxid: sárga
    • rézkolloid: vörös
    • mangán(IV)-oxid: ibolya
    • aranykolloid: rubinvörös
  119. Golyóálló üveg:
    több üvegréteg, közöttük műanyag hártyák
  120. Biztonsági üveg:
    • az előállítás során hőkezelés  összetöréskor apró tompa darabkákra esik szét
    • többrétegű ragasztott biztonsági üveg: az eltört üveg darabjait a műanyag fólia összetartja
  121. Szemüveglencsék:
    kvarc, Al-, K-, Ba-oxid és P2O5
  122. Fotokróm üveg:
    ezüstrészecskék reagálnak a fény erősségére, elsötétedik az üveg (a folyamat visszafordítható)
  123. Homályos üveg:
    homokot fúvatnak az üveg felületére
  124. Tükör:
    üvegtábla, melynek egyik oldalát vékony fémréteggel vonják be (foncsor, általában Ag vagy Al)
  125. Üvegkerámia:
    • ezüstöt tartalmaz
    • mikrokristályos szerkezet
    • különleges hőálló képesség
  126. Kerámia =
    égetett agyag
  127. Agyag jellemzői:
    • szilikátásványok mállása során keletkezik
    • hatszög alakú lemezkék kitűnően tapadnak egymáshoz és a vízhez is  formázhatóság
  128. Mit kevernek az agyaghoz feldolgozásuk során?
    homokot, krétát, fém-oxidokat, üveget
  129. Mit készítenek kerámiából?
    edény, dísztárgy, váza, cserép, tégla
  130. Kerámiai anyagok jellemzői:
    • a porcelán a legnemesebb kerámiai anyag
    • kaolinból viszonylag alacsony hőmérsékleten égetik
    • ridegek, törékenyek, nagy szilárdságúak, kopásállóak, kémiai hatásokkal szemben ellenállóak, elektromos szigetelők
  131. Szilikonok alkotói:
    Si, O, C, H
  132. Szilikonok fogalma:
    olyan sziloxán-láncú vegyületek, amelyekben a lánc központi Si-atomjainak fennmaradó két elektronját különböző szerves szénhidrogén-gyökök kötik le
  133. Szilikonok fizikai tulajdonságai:
    • apoláris molekulavegyületek
    • molekulatömegtől és szerkezettől függően olaj-, zsír-, gyanta- vagy gumiszerű anyagok
    • a kémiai hatásoknak ellenállnak
    • vízben nem, csak szerves oldószerekben oldhatók 
  134. Szilikonok felhasználása:
    • hidrofóbok, jó elektromos szigetelők, hőállóak
    • szilikonolajok- és zsírok: kenőanyag
    • térhálós szerkezetű szilikongumi: gumihelyettesítő anyag
    • tulajdonságaik szélsőséges hőingadozások esetén is alig változnak

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview