Vér, immunrendszer

Card Set Information

Author:
der_murrkater
ID:
202521
Filename:
Vér, immunrendszer
Updated:
2013-02-22 15:53:08
Tags:
Vér immunrendszer
Folders:

Description:
Vér, immunrendszer
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user der_murrkater on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Vér fogalma:
    folyékony sejtközötti állományú kötőszövet
  2. Mi a hematokritérték?
    • Az alvadásban gátolt vér ülepítéssel sejtes alkotókra és folyékony vérplazmára válik szét.
    • Az eredeti térfogat 42-47%-a esik a sejtes elemekre, ez a hematokritérték.
  3. A hematokritérték arányos ...
    a vörösvérsejtszámmal
  4. Vér alkotói:
    vérplazma, alakos elemek
  5. A vér térfogata:
    kb. 5 liter
  6. A vér pH-ja:
    7,4
  7. Mi a nyirok?
    • az artériás hajszálerek falán átszűrődő folyadék, melynek összetétele a vérplazmáéhoz hasonló
    • nyirokerekbe szedődik össze
    • nyirok- és falósejteket tartalmaz
  8. Mik a vér alakos elemei?
    • vörösvérsejtek (eritrociták)
    • fehérvérsejtek (leukociták)
    • vérlemezkék (trombociták)
  9. A vér hány százaléka vérplazma?
    55-56%
  10. A vérplazma alkotói:
    szervetlen és szerves alkotók
  11. A vérplazma szervetlen alkotói:
    • víz
    • anionok: 

    kationok: 
  12. A vér szerves alkotói:
    • fehérjék
    • egyéb szerves vegyületek
  13. A plazmafehérjék jellemzői:
    • albuminok: egyszerű fehérjék, belőlük származik főként a plazma kolloid ozmózisnyomása, aminosav-, lipid-, ionszállítás, pufferhatás, a májban termelődnek
    • globulinok: összetett fehérjék, - és -globulinok speciális szállítófehérjék, a véralvadás egyes tényezői, májban termelődnek; -globulinok: a szervezet ellenanyagai, a B-limfocitákból származó plazmasejtek termelik őket
    • fibrinogén: egyszerű fehérje, a véralvadás legfontosabb tényezője, a májban termelődik
  14. Mik tartoznak a plazma egyéb szerves vegyületei közé?
    • glükóz (5,5 mmol/dm3)
    • szabad zsírsavak
    • aminosavak
    • szteroidok
  15. A vérplazma feladata:
    • transzportfolyamatok lebonyolítása
    • ozmotikus nyomás fenntartása
    • szövetnedv kialakítása
  16. Puffer:
    • olyan oldat, amely egy határon belül képes állandó kémhatást biztosítani
    • alkothatja: gyenge sav erős bázissal alkotott sója és a gyenge sav, ill. gyenge bázis erős savval alkotott sója és a gyenge bázis
  17. A vér pufferrendszerei:
    fehérjék: 

     folyamatok egyensúlya, ill.

    szénsav-bikarbonát-rendszer

  18. Hogy választhatók el az albuminok és a globulinok?
    • kisózással
    • (NH4)2SO4 vagy Na2SO4 telített oldatával az albuminok, hígabb oldatban a globulinok válnak le reverzíbilisen 
  19. Vörösvérsejt

    felépítése
    sejtmagja
    mérete
    mozgása
    mennyisége a vérben
    termelődési helye
    élettartama
    feladata
    pusztulás helye
    • fánk alakú
    • éretten nincs (se mitokondrium, se Golgi)
    • 7-8 
    • passzív
    • 4,5-5,5 millió/mm3
    • vörös csontvelő (csigolyák, szegycsont, bordák)
    • 120 nap
    • légzési gázok szállítása
    • lép, máj
  20. A vörös csontvelő működésének szabályozása:
    • a veséből felszabaduló eritropoetin hormon serkenti a működését
    • B12 és folsav a nukleinsavszintézishez, Ba porfirinváz képzéséhez, C-vitamin a folsav működéséhez szükséges
  21. A vörösvérsejt oxigénszállítása (gázcsere):
    • oxigén tüdőből a vérbe kerül
    • leszorítja a hemoglobint eddig redukáló H+-iont, ez a hidrogénkarbonát-ionnal szénsavat alkot
    • képződő szénsav vízre és szén-dioxidra bomlik
    • szén-dioxid parciális nyomása miatt passzívan a tüdőbe vándorol
    • a felhasználódó hidrogénkarbonát-ionok pótlódnak a vérplazmából, és klorodionokkal pótlódnak
  22. Vérlemezkék kialakulása, jellemzői:
    • a vörös csontvelő őssejtjének citoplazmájából leválva alakulnak ki
    • 2-4  nagyságúak
    • kb. 300 ezer/mm3
    • kitapadási készség  véralvadás
  23. Véralvadás folyamata:
    • a vérlemezkék az érfal kisebb sérüléseit odatapadásukkal elzárják, közben érösszehúzó anyagot választanak ki
    • érspazmus: az ér sérülése esetén az érfal simaizomzata összehúzódik, elzárja a vér útját
    • a vérlemezkék kitapadásából trombus (vérrög) alakul ki, ami elzárja a sérült részt
    • kaszkád jelleg: enzimreakciók soklépcsős láncolata megy végbe, az utolsó enzim: protrombin  aktív trombin hatására fibrinogén  oldahatatlan fibrin keletkezik
    • ehhez szükséges a kalciumion jelenléte
    • fibrin fehérjehálózatán fennakadnak az alakos elemek
    • ha bármelyik faktor hiányzik, a láncreakció megszakad
    • protrombin képzéséhez K-vitamin szükséges
  24. Mi a vérszérum?
    fibrinogén/fibrinmentes vérplazma
  25. Fehérvérsejt

    felépítése
    sejtmagja
    mérete
    mozgása
    mennyisége a vérben
    termelődési helye
    élettartama
    feladata
    pusztulás helye
    • gömbölyded vagy szabálytalan, változó
    • 5-22 
    • passzív vagy aktív (amőboid)
    • 6-8 ezer
    • vörös csontvelő és a nyirokrendszer
    • 1-2 hét
    • sérülés, fertőzés helye vagy a májban
  26. Fehérvérsejtek típusai és relatív mennyiségük:
    • limfociták (nyiroksejtek): 20-40%
    • falósejtek: granulociták: 50-70%, monociták 2-8%
  27. Monociták jellemzői:
    • a legnagyobb fehérvérsejtek
    • sejtmagjuk vese alakú
    • fagocitálóképesség és méret miatt: makrofágok
    • a csontvelőből először a vérkeringésbe, majd a szövetekbe kerülnek
    • szerepük van a bekerült antigéneknek a limfocitáknak való bemutatásában, az endocitózis utáni lebontásában (SPECIFIKUS IMMUNVÁLASZ)
    • a vérből kilépve falósejtté alakulnak (NEM SPECIFIKUS IMMUNVÁLASZ)
  28. Granulociták jellemzői:
    • vörös csontvelőben őssejtekből keletkeznek
    • vérárammal jutnak el a szövetekbe (amőboid mozgás)
    • kemotaxissal vándorolnak a fertőzött területekre
    • az immunglobulinokkal összekapcsolt idegen fehérjéket fagocitálják (mikrofágok) ( NEM SPECIFIKUS IMMUNVÁLASZ részei)
    • karéjos sejtmag
    • nevüket a belsejükben lévő szemcsékről kapták
    • festődés: semleges/savas/bázisos festékkel festődő neutrofil/eozinofil/bazofil granulociták
    • érési idejük: 6-11 nap, élettartam a vérben: 8 óra
  29. Limfociták típusai:
    • T-limfociták: a csecsemőmirigyben (thymus) érnek be
    • B-limfociták: a nyirokcsomókban, nyiroktüszőkben érnek be
  30. Hemofiília:
    • kóros vérzékenység
    • a véralvadás lassan, vagy nem valósul meg
    • örökletes, nemhez kötött öröklődésű (X-kromoszómához kötött)
  31. Trombózis:
    vérrög képződése
  32. Vérszegénység:
    • csökken a vörösvértestek száma, így az oxigénszállítás mértéke
    • csontvelőbetegség is okozhatja
  33. Vashiányos vérszegénység:
    • alacsony a bejutott vastartalom
    • emiatt fáradékonyság, fejfájás, étvágytalanság
    • kialakulhat terhesség, szoptatás idején, a szülés során bekövetkező vérzésnél
    • kezelése: tojás, állati belsőségek, spenót, burgonya fogyasztása
  34. Vészes vérszegénység:
    • B12-vitamin, ill. a folsav hiánya okozza
    • vörösvérsejtek képződési zavara
  35. Sarlósejtes vérszegénység:
    • genetikai eredet: hibás hemoglobinmolekulák képződnek
    • a sarló alakú vörösvértestek kevés oxigént szállítanak
  36. Leukémia:
    • =fehérvérűség
    • a vörös csontvelőben túl sok fehérvérsejt képződik, a képződött sejtek nem működnek megfelelően
  37. A nyirokkeringés feladatai:
    • a szövet közti folyadék visszajuttatása a vérbe
    • védekezés
    • lipidek szállítása
  38. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata:
    • a vérnyomás hatására a hajszálerek falán a vér plazmaállományának egy része átszűrődik
    • ez a nyirok
    • a nyiroknak a sejtek közötti térben lévő része a szövetnedv
  39. Nyirokszervek jellemzői:
    • kötőszövetes tok
    • bennük nyiroktüszők, melyekben nyiroksejtek termelődnek
  40. Elsődleges nyirokszervek:
    • vörös csontvelő, csecsemőmirigy
    • vér sejtes elemeinek képződési helye
    • itt jönnek létre a limfociták őssejtjei, melyek átkerülhetnek más nyirokszervekbe is
    • az elsődleges nyirokszervekből az érett, de védekezésre még képtlen limfociták a másodlagos nyirokszervekbe kerülnek
  41. Másodlagos nyirokszervek:
    • lép, mandulák
    • fő feladatuk a testidegen anyagok szervezetből való kiszűrése
    • a másodlagos nyirokszervekben és a nyirokszövetekben ismerik fel az antigénkötő receptorral rendelkező limfociták a nem saját anyagokat, sejteket
  42. Lép jellemzői:
    • a legnagyobb nyirokszerv
    • a hasüregben, a gyomor mögött, a bal oldalon helyezkedik el
    • sötétvörös színű, nyelv alakú
    • vörös pulpa: vérraktár, a vértestek lebontási helye
    • fehér pulpa: fehérvérsejtek termelődési helye
  43. Nyirokcsomók jellemzői:
    • 600-700 db
    • az idegen anyagokkal kapcsolatba lépett fehérvérsejtek megtapadási és osztódási helye, a szövetek közül érkező fehérvérsejtek kapcsolatba lépnek az itt lévőkkel, megindul az immunreakció
    • fertőzés esetén megnagyobbodnak
    • több belépő nyirokér és egy artéria, egy kilépő nyirokér és véna
  44. Hova vezetnek a nyirokerek?
     véna  szív jobb pitvara
  45. A nyirokáramlás jellemzői:
    • kis nyomáskülönbség hozza létre
    • a nyirok mozgatását biztosítja: a nyirokkapillárisok belső ozmotikus szívóereje, a szövetközti folyadék nyomása, izompumpa, mellkasi mozgások szívóhatása, nyirokerek lüktetésszerű összehúzódása
    • a vékony falú nyirokerekben billentyűk találhatók  egyirányú áramlás
  46. Immunitás fogalma:
    • belső védekezési rendszer a testidegen anyagokkal (ártalmas anyagok, kórokozók, mérgek) szemben
    • lehet természetes és mesterséges
    • az immunválasz következtében létrejövő védettség az antigénnel szemben
  47. Immunrendszer feladata:
    • saját és idegen anyagok különbségének felismerése
    • szervezetbe kerülő idegen anyagok megtalálása, megsemmisítése
    • nem specifikus/specifikus
    • természetes körülménye között védi a szervezetet a betegségektől
  48. Immunogén =
    antigén
  49. Antigén:
    olyan molekula- vagy sejtrészlet, amely immunválaszt vált ki
  50. Antigének lehetnek:
    • a testidegen fehérjék mindegyike
    • a belső környezet állandóságát veszélyeztető anyagok: vírusok, baktériumok, más szervezetből származó szöveti sejtek, karcinogén sejtek

    előfordulás szerint:

    • szabad antigén
    • sejtfelszíni antigén (sejtfal, sejthártya szerkezetébe beépült molekula)
    • sejten belüli antigén (az idegen sejt belsejében képződnek, pl. baktériumok, gombák toxinjai)
    • vírusantigén
  51. Az immunválasz fajtái:
    • specifikus-nem specifikus
    • humorális (=folyékony közegben ható)-celluláris (=sejtekhez kötött)
  52. A nem specifikus humorális immunválasz kialakítói:
    • széles hatású anyagok és rendszerek
    • lizozim: a légző- és emésztőrendszeri váladékokban, szövetekben, könnyben előforduló enzim, a Gram-pozitív baktériumok sejtfalát oldja
    • interferon: vírusellenes összetett fehérje, segítségükkel a sejt megtagadja a behatoló vírus-DNS által kódolt genetikai információ végrehajtását
    • komplementrendszer: a bekerülő kórokozók jelölődhetnek (étvágygerjesztővé válnak a makrofágok számára), ill. közvetlen hatás: idegen sejtek membránjának áteresztő képességét növelik  a sejt lízise
    • citokinek: szabályozó szerep  irányítják az érett védekező sejteke, hatnak a hormonrendszerre, serkentenek, aktiválnak
  53. A nem specifikus celluláris immunválasz kialakítói:
    • főszereplői: monociták, illetve a belőlük származó szöveti makrofágok  baktériumot, vírust, idegen anyagot kebeleznek be, és lizoszomális enzimekkel megemésztik azokat
    • sejtmembránjuk gazdag komplement- és ellenanyag-receptorban, így a velük megjelölt ellenségre hamar rátalálnak
    • (neutrofil) granulociták
    • rövid életük kis részét a vérben, nagyobb részét a szövetekben töltik
    • hatékony fagocitálóképesség
    • a szervezetbe jutó baktériumok ellen először ők veszik fel a harcot
  54. Mi a genny?
    elhalt mikro-és makrofágok, szövettörmelékek, elpusztított idegen anyagok, sejtek
  55. Antitest:
    • =ellenanyag, immunglobulin
    • az immunválasz során a B-limfociták által termelt összetett fehérje, mely specifikusan kapcsolódik az adott antigénhez
    • az antigénnel összekapcsolódva a falósejtek számára felismerhetővé válnak, melyek az antigén-antitest-komplexet bekebelezik, lebontják
  56. Limfociták képződése, aktiválása:
    • a limfociták ősei embrionális korban a csontvelőben jönnek létre
    • innen a nyiroktüszőkbe, nyirokszövetbe kerülnek  antigénérzékeny (naiv) sejtekké válnak = képesek felismerni az idegen anyagokat jelző molekularészleteket, módjai: összekapcsolódnak az antigénnel, vagy egy másik sejt (makrofág/korábban aktiválódott B-limfocita+antigén-komplex) bemutatja a limfocita számára a jelzőmolekulát  antigénspecifikussá (=aktívvá) válik (aktiválódási gének átírása  új fehérjék, melyek a sejt felszínén is megjelennek  aktiválódási antigének, citokin-receptorok)
    • a nyiroksejtek a citokinek hatására osztódnak, elszaporodnak, majd differenciálódnak, és kialakulnak a különféle működésű nyiroksejttípusok
  57. B-limfociták jellemzői:
    • specifikus humorális immunválasz (antitestes immunitás), elsősorban a sejten kívüli antigének ellen hatékonyak
    • nyirokcsomókban, mandulában, féregnyúlványban jönnek létre, itt válnak antigén-érzékennyé
    • specifikussá az antigénnel való találkozás során, vagy helper T-limfociták hatására válnak
    • sosem védekeznek közvetlenül
    • visszavonulnak a nyirokrendszerbe, és ott klónozódnak, utódsejtek ER-a fehérjéket képez, antitestet termel plazmasejtek, memóriasejtek
    • plazmasejtek: immunglobulint (antitestet) termelnek, a testfolyadékba kerülve összekapcsolódnak az adott antigénnel, és semlegesítik azokat  a kialakuló komplexet a falósejtek kebelezik be
    • memóriasejtek: fertőzések után nagyobb számban keletkeznek, hosszú életűek, ha legközelebb ilyen immunglobulinra van szükség, akkor gyorsabb az immunválasz
  58. T-limfociták jellemzői, szerepe, típusai:
    • specifikus celluláris immunválasz kialakítói
    • a csontvelőből kikerülő őssejtek a csecsemőmirigyben telepednek meg, itt válnak antigénérzékeny T-limfocitává
    • a sejtek kikerülnek a vérbe és a nyirokcsomókba
    • szerepük: a védekezés szabályozása, képesek az antigénnel összekapcsolódva közvetlenül elpusztítani azt

    • típusai:
    • killer T-limfocita: az idegen sejteket közvetlenül elpusztítja, porin (az idegen sejtet kilyukasztó fehérje segítségével)
    • helper T-limfocita: szabályozó szerepű, szükség szerint aktiválja a B-limfocitákat (mérgező anyagok esetén) ill. a T-limfocitákat (vírusok, idegen szövetek, rákos sejtek mint antigének esetén)
    • szupresszor T-limfocita: szabályozó szerepű, az immunfolyamatot lassítja, gátolja, lezárhatja
    • memória T-limfocita: hosszú ideig életképes, az antigén ismételt bejutásakor gyors és hatásos immunválasz kialakításáért felelős
  59. A gyulladás kialakulása, tünetei:
    • az immunrendszer láncreakción alapuló válasza fertőzésre vagy irritációra
    • a sejtes immunválasz végrehajtó funkciója valósul meg
    • a bőr egyes sejtjei jelzik a sérülést  hisztamin  fokozza az érfal átjárhatóságát  több fehérvérsejt jut a veszélyeztetett területre
    • helper T-limfociták citokineket termelnek  killer T-limfociták osztódnak, sejtpusztító funkciójuk aktiválódik
    • a vérből kijutó komplementek vonzzák a makrofágokat, melyek kilépnek az érből
    • sejpusztító hatás: monociták, granulociták bekebelezése + killer T-limfociták hatása 
    • a baktériumok ellen először a neutrofil granulociták, majd a monociták küzdenek
    • a környező szövet gyulladásba jön, jellemzői: duzzanat, vöröses szín, fájdalom, melegség, a szerv funkciójának kiesése
    • szepszis: gyulladás, ami ráterjed az egész szervezetre
  60. Mi történik allergiás reakció során?
    • hízósejtekhez, granulocitákhoz kötődő ellenanyagok az azonnali típusú allergiás reakciók kiváltásáért is felelősek
    • a hízósejt, ill. granulocita hisztamint szabadít fel 
    • értágulat jön létre
    • a hajszálvénák áteresztővé válnak plazmafehérjék és sejtek számára, ez allergiás tünetek kialakulásához vezet
    • a képződő anyagokhoz kemotaxissal más fagocitáló sejtek is eljutnak
  61. Mire irányul főként a sejtes immunválasz?
    • sejten belüli kórokozók, vírussal fertőzött sejtek, tumorsejtek elpusztítása
    • T-sejtek specifikusan
    • természetes ölősejtek, makrofágok: nincs szükség differenciálódásra, receptorokon keresztül ismerik fel a vírussal fertőzött, ill. tumorsejteket
  62. Az immunitás fajtái:
    • természetes:
    • aktív - emberi beavatkozás nélkül bejutó antigének ellen: kigyógyulva egyes fertőző betegségekből, azt már nem kapja meg az ember
    • passzív - a szervezetbe természetes úton, immunválasz nélkül jutnak be az antitestek (pl. anyatejjel felvett immunanyagok)

    • mesterséges immunizálás:
    • aktív immunizálás: legyengített, ill. elölt kórokozóval idézünk elő fertőzést, az immunrendszer maga alakítja ki a védekezés módját
    • oltóanyaga a vakcina
    • évekre vagy egész életre szóló védettség alakul ki, pl. BCG- oltás, Di-Per-Te, agyvelőgyulladás ellen

    • passzív immunizálás:
    • járványok megelőzése védőoltásokkal (szérum)
    • kész antitestek bejuttatása
    • immunválasz nem alakul ki, így a védettség időleges
    • pl. kígyóméreg elleni szérum, tetanusz elleni oltás
  63. Kötelező védőoltások:
    • tuberkulózis
    • himlő
    • diftéria
    • szamárköhögés
    • tetanusz
    • gyermekbénulás
    • kanyaró
    • rubeola
    • mumpsz
  64. Az immunrendszer szabályozása:
    • helper T-limfocita: gyorsít, szabályozóanyagot (interleukin) termel, a HIV-vírus elsősorban ezt támadja meg
    • szupresszor T-limfocita: lassít, gátol, fontos szerep a fertőzések leküzdése után
    • folyamatos stressz: a mellékvesekéreg glükokortikoidjainak termelése nő, ez gátolja az immunrendszert 
  65. Autoimmun betegségek alapja:
    • nem működik megfelelően a szervezet saját felismerési rendszere, egyes saját antigének is immunválaszt váltanak ki
    • oka: immuntolerancia zavara (normális körülmények között elpusztulnak azok a sejtek, amelyek ellenanyagai a saját antigénekre veszélyt jelentenek)
  66. Az autoimmun betegségek számos tünete ...
    hasonló, különbséget az jelenti, hogy melyik szervben zajlik a folyamat
  67. Példák autoimmun betegségre:
    • egész szervezetet érintő: reumás ízületi gyulladás, érgyulladás-szindrómák
    • egyes szervrendszereket érintők: vörösvérsejt-széteséssel járó vérszegénység, sclerosis multiplex, inzulinfüggő cukorbetegség, fekélyes bélgyulladás, vészes vérszegénység
  68. Pasteur tudománytörténeti jelentősége:
    • a mikrobiológia megalapítója
    • megcáfolta az életerő tanát
    • felfedezte, hogy az erjedést mikroorganizmusok okozzák, a fertőző betegségeket kórokozók idézik elő
    • kidolgozta a pasztörizálást
    • tökéletesítette a sterilizálási eljárásokat
    • oltóanyagot készített a juhok lépfenéje, baromfipestis, veszettség ellen 
  69. Semmelweis tudománytörténeti jelentősége:
    • "az anyák megmentője"
    • felismerte, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozzák, fertőtlenítetlen kézzel vizsgálva az anyákat
    • fertőtlenítést rendelt el
  70. A két klinikailag jelentős vércsoportrendszer:
    • AB0
    • Rh
  71. AB0 vércsoportrendszer jellemzői:
    • Landsteiner fedezte fel
    • vörövérsejtek membránján található antigének alapján A, B, AB és 0 vércsoport
    • A és B antigén dominánsan öröklődik
    • antitest a vérplazmában
    • ugyanazon ember vérében nem lehet ugyanaz az antigén és antitest
  72. Vércsoportrendszerre lebontva antigének a vörösvérsejt membránján és antitestek a vérplazmában:
    • A: A antigén és anti-B antitest
    • B: B antigén és anti-A antitest
    • AB: A és B antigén, NINCS antitest
    • 0: NINCS antigén, anti-A és anti-B antitest
  73. Rh-vércsoportrendszer jellemzői:
    • Landsteiner és Wiener fedezte fel
    • jelölés a Macacus rhesus majomfaj nevéből
    • az Rhvérű emberek vörösvérsejtjein D-antigén, Rhvérű emberek vörösvérsejtjein nincs antigén
    • a vérplazmában NINCS Rh-antitest, antitest akkor keletkezik Rh-  vérű emberben, ha Rhvér jut bele
  74. Az Rh-összeférhetetlenség jelensége:
    • Rh-faktor gyakorlatban az Rh-negatív anyákban fogant Rh-pozitív mazgat esetén kap jelentőséget
    • a magzat és az anya vére normális esetben nem találkozik egymással, de a szülés, terhességmegszakítás, genetikai mintavétel során létrejöhet a találkozás
    • ekkor az anyai szervezet ellenanyagot kezd termelni, ami a következő terhességnél az újabb Rh-pozitív babát károsíthatja
    • az ellenanyagképzés a terhesség alatt felgyorsul, az anyai ellenanyagok megtámadják a magzati vörösvérsejteket, így azok elpusztulnak
    • az újszülötteknél vérszegénység, sárgaság lép fel
    • kezelése: mesterségesen előállított ellenanyaggal (anti-D-gamma-globulin), ami megakadályozza az antitestek képződését
  75. A vérátömlesztés szabályai:
    • senki nem kaphat olyan vért, amelyben számára idegen antigén található
    • a kapó vérplazmája ne csapja ki az adó vörösvérsejtjeit

  76. Ki lehet véradó?
    • egészséges, 18. életévét betöltött személy, aki még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kg-ot
    • nők évente háromszor, férfiak ötször adhatnak vért, a két véradás között minimum 56 napnak el kell telnie
    • a véradás után a vért minden alkalommal kivizsgálják
  77. Szervátültetés szabályai.
    • a donor és a recipiens minél nagyobb immunológiai egyezése szükséges
    • életmentő beavatkozás: szív, tüdő, máj és vékonybél átültetése
    • veseátültetés nem életmentő, de a transzplantációval kétszer olyan hosszú ideig él a beteg, mint dialízissel
    • hasnyálmirigy-átültetés általában a vesével együtt: a beteg életminőségét javítja
    • kilökődési reakció indulhat meg a transzplantáció után
  78. Normális testhőmérséklet:
    • 36°C és 37,2°C között
    • az anyagcsere ezen a hőmérsékleten működik a legjobban
  79. A láz szerepe:
    • fertőzésekre, sérülésekre beinduló védekezési reakció, bizonyos mértékig normális védekező mechanizmus
    • a testhőmérséklet emelkedésével az immunrendszer energiatöbbletet kap, gátlódik a kórokozók szaporodása
    • a mérsékelt láz csillapítása felesleges
    • magas láz esetén (41-42 °C) a lázat csillapítani kell  fizikai/gyógyszeres módszerek
  80. Immunbetegségek:
    • allergia
    • AIDS
    • nyirokszervi daganatok (limfómák)
  81. Allergén fogalma:
    az allergiás betegbe bejutó idegen anyagok, melyek kiváltják az allergiás reakciót
  82. Allergének típusai:
    • inhalatív (poratka, penészgombák, szőrök, foglalkozási anyagok)
    • kontakt (vegyszerek, illatszerek, fémek, rovarok csípése, stb.)
    • táplálékallergének
  83. Allergiás reakciók pl.:
    • csalánkiütés
    • szénanátha
    • tüdőasztma
    • anafilaxiás sokk
    • ekcéma
    • kontakt bőrgyulladás

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview