Idegrendszer

Card Set Information

Author:
der_murrkater
ID:
204254
Filename:
Idegrendszer
Updated:
2013-03-01 14:31:14
Tags:
Idegrendszer
Folders:

Description:
Idegrendszer
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user der_murrkater on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Az idegrendszer feladata:
    • biztosítja az élőlények alkalmazkodását a változó környezethez
    • összehangolja és irányítja a szervezet szervrendszereinek működését
    • információk felvétele - feldolgozása - válaszinformációk leadása
  2. A vezérlés jellemzői:
    • egyirányú kapcsolat, utasítás a központtól
    • nincs visszacsatolás, a vezérléssel irányított rendszer nem hat vissza a vezérlőrendszerre
  3. Szabályozás jellemzői:
    • Kétirányú kapcsolat a központ és az irányított rendszer között
    • összehasonlítás a "kell" és a "van" jelek között, ebből hibajel képzése, majd folyamatos módosítás a visszajelzés alapján
  4. A visszacsatolás jellemzői:
    • a homeosztázis minden tényezőjének van egy optimális értéke, amelyet a szabályozórendszerek állítanak be
    • receptorok mérik az aktuális értéket ("van" érték)
    • a mért értéket a szabályozórendszer összehasonlítja az optimális értékkel ("kell érték"), és ennek megfelelően változtatja az értéket beállító szerv működését
    • pozitív visszacsatolás: a központ a hibajellel megegyező előjelű hatással módosítja a rendszer működését
    • negatív visszacsatolás: a központ a hibajellel ellentétes előjelű hatással módosítja a rendszer működését
  5. Különböző korok elgondolásai az idegrendszer működéséről:
    • viasztábla: születéskor üres viasztábla, amely teleíródik az emlékekkel az élet során, minél puhább a viasz, annál jobb az memóriájú emberről van szó
    • mechanikus gőzgép: folyadékmozgást gondoltak az idegsejtekben (mechanikus működés)
    • telefonközpont: elektromos jelzés fut be a központba, ahol az kiértékel, majd átkapcsol, választ küld a megfelelő szervhez
    • számítógép: memóriák, melyeket kapcsolatok sokasága köt össze, a memóriában lévő információval tudnak műveleteket végezni a programok
  6. Az idegsejt általános jellemzői:
    • az idegszövet alaki és működési egysége
    • az idegrendszer neuronokból és gliasejtekből áll
    • az emberi idegrendszer kb. százmilliárd neuronból áll
    • a neuronok feldolgozzák a bejövő információkat, irányítják a szervezet működését
  7. A neuron felépítése:
    sejttest, plazmanyúlványok

    • sejttest
    • központi idegrendszerben: szürkeállomány (gerincvelőben belül, nagyagyban és kisagyban kívül), kéreg, magvak
    • sejtalkotói: sejtplazma, sejtmag, mitokondriumok, fehérjeszintetizáló szemcsék (sejttestben és dendritben)

    • plazmanyúlványok
    • dendritek: rövid nyúlványok
    • axonok: hosszú nyúlványok, lehet velőshüvelyes vagy csupasz
    • a központi idegrendszerben: fehérállomány (a gerincvelőben kívül, kisagyban és nagyagyban belül), pályák
    • környéki idegrendszerben: 31 pár gerincvelői és 12 pár agyideg
  8. Nyúlványok alapján a neuronok:
    • unipoláris (egynyúlványú): pl. gerinctelenekben
    • pszeudounipoláris (álegynyúlványú): pl. gerincvelői idegekben
    • bipoláris (kétnyúlványú): pl. érzősejtek
    • multipoláris (soknyúlványú): emberi idegsejtek
  9. Idegsejtek típusai működés szerint:
    • érző: érző információt szállít a központba
    • mozgató: mozgató információt szállít a központból
    • interneuron: a neuronokat kapcsolja össze, CSAK a szürkeállományban van
  10. A gliasejtek jellemzői:
    • az idegsejtek mellett az idegszövet alkotói
    • kitöltik a helyet az idegsejtek között
    • az idegsejt táplálásáról gondoskodnak (az idegsejtek energiatermelésükhöz kizárólag glükózt használnak)
    • osztódóképességüket megőrzik
    • a környéki idegrendszerben egyes axonok körül a gliasejtek velőshüvelyt hoznak létre
    • a mielines velőshüvely többrétegű szigetelést hoz létre, meggyorsítja az idegroston az impulzusvezetést
  11. A dendritek, a sejttest, és az axonok működése:
    • dendritek: az ingerületet továbbítják a sejttest felé
    • sejttest: itt történnek az anyagcsere-folyamatok, a fehérjeszintézis, az ingerületek feldolgozása
    • axonok: ingerület vezetése a sejttestből kifelé
  12. A SM jellemzői:
    • sclerosis multiplex
    • az idegrendszer egyes részein a velőshüvely elpusztul, így az idegsejtek nem lesznek képesek továbbítani az ingerületet
    • autoimmun betegség, a szervezet megtámadja a saját idegszövetét, lebontja az idegsejtek védőburkát, lerakódásokat képez, gyulladásokat okoz
    • tünetei: beszéd- és látászavar, zsibbadás
    • nem gyógyítható, gyógytornával kezelhető
  13. Nyugalmi potenciál fogalma és jellemzői:
    • a nyugalomban lévő sejt membránjának két oldala között kialakuló feszültség (potenciálkülönbség)
    • a féligáteresztő hártya két oldala eltérő ionösszetételű
    • belső oldal negatív (fehérjeanionok), és több a K-ion, kevesebb a Na-, Ca-, Cl-ion
    • külső oldal pozitív (Na-ionok nagy koncentrációja)
    • A K-ionok a csatornákon a koncentrációkülönbségnek megfelelően igyekeznek kijutni a sejtből, ami a Na-ionok és a nagyméretű anionok számára gyakorlatilag nem lehetséges
    • Na-K-pumpa: nyugalmi állapotban a hártyán átjutó Na-ionok kijuttatása aktív transzporttal
  14. Akciós potenciál fogalma:
    • a membrán két oldala között az inger hatására kialakuló feszültségváltozás
    • szakaszai: depolarizációs és repolarizációs fázis
  15. Ingerküszöb:
    a membránnak az a legkisebb depolarizációja, amelyik kiváltja az akciós potenciált
  16. Küszöbinger:
    az a legkisebb energiamennyiség, amelynek hatására már kialakul az akciós potenciál
  17. Minden vagy semmi törvénye:
    ha az inger nagysága eléri az ingerküszöböt, mindig ugyanolyan nagyságú és irányú potenciálváltozás jön létre, ellenkező esetben nem alakul ki akciós potenciál
  18. Akciós potenciál mechanizmusa:
    • inger éri a sejthártyát, a membrán átjárhatóvá válik
    • ionkapuk, ioncsatornák nyílnak meg, Na-ion-beáramlás  depolarizácó, túllövés
    • K-ion-kiáramlás indul meg, megszűnik a csúcspotenciál, repolarizáció
    • az inger erőssége a csúcspotenciál-hullámsorozat frekvenciájában kódolt
  19. A potenciálváltozás tovaterjedése:
    • ha a sejttestet egy időben több inger éri, a helyi potenciálok az axon eredésénél összeadódnak
    • ha az így kialakult helyi membránpotenciál eléri a küszöbpotenciált, akkor az axonon végighaladó potenciálhullám alakul ki
    • az ingerület az axonon szaltatorikusan terjed, a szinapszisban adódik tovább
    • csupasz axonon az ingerületvezetés lassú
    • az ingerületvezetés az axon átmérőjétől is függ (minél vastagabb, annál gyorsabb)
  20. Szinapszis:
    idegsejtnek idegsejttel vagy más sejttel kialakított működésbeli kapcsolata
  21. Szinapszis részei:
    preszinaptikus membrán, szinaptikus hólyagok, szinaptikus rés, posztszinaptikus membrán receptormolekulákkal, átvivőanyagot bontó enzimek
  22. Szinapszis típusai:
    kémiai, elektromos
  23. Elektromos szinapszis jellemzői:
    • a két membrán között kicsi a rés
    • az ionáramlás közvetlenül áttevődik
    • gyors ingerületátadás
    • főleg a gerinctelenekre jellemző
  24. Kémiai szinapszis általános jellemzői és működése:
    • nagyobb szinaptikus rés
    • a folyamat lassú, 05-2 ms szinaptikus késés
    • egy irányban vezeti az ingerületet az axonvégződésben az idegvégfácska végbunkójában lévő hólyagokból exocitózissal neurotranszmitter jut ki
    • lehet serkentő vagy gátló szinapszis
    • az érkező akcióspotenciál-sorozat frekvenciájának megfelelő számú szinaptikus hólyag exocitózissal ürül a szinaptikus résbe
    • az átvivőanyag a fogadó membrán receptorához kötődik specifikusan, reverzíbilisen
    • változik a posztszinaptikus membrán ionáteresztő képessége, potenciálváltozás történik
    • nemcsak a receptorokhoz a végrehajtó szerv felé futnak potenciálváltozások, hanem a receptorokhoz futó rostok is szabályozók, ők állítják be a receptorok ingerküszöbeit
  25. Mi lehet ingerületátvivő anyag?
    Leggyakrabban aminosav, aminosav-származék, peptid
  26. Központi idegrendszerben leggyakoribb neurotranszmitter:
    • glutaminsav
    • fontos szerep: tanulás, emlékezés, epilepszia kialakítása
  27. Szerotonin szerepe:
    • normális magatartási folyamatok
    • alvás-ébrenlét
    • étvágy
  28. Serkentő szinapszis jellemzői:
    • az ingerületátvivő anyag kötődése után a receptorfehérje a fogadó membrán Na- és K-csatornáit nyitja meg, hipopolarizál
    • csökken az ingerküszöb
    • a szinaptikus hólyag gömb alakú
    • elhelyezkedése: a dendriten, esetleg a sejttesten
    • átvivő anyagai: acetilkolin, noradrenalin, glutaminsav, szerotonin
  29. Gátló szinapszis jellemzői:
    • A K-ion- és Cl-ioncsatornákat nyitja meg, a membránpolaritás nő, hiperpolarizál
    • az ingerküszöb nő
    • a szinaptikus hólyag tojásdad alakú
    • elhelyezkedés: a sejttesten az axoneredésnél
    • átvivő anyagai: gamma-amino-vajsav (GABA), glicin
  30. A nem szinaptikus kapcsolat jellemzői:
    • az ingerület nem szinaptikus terjedése során az idegekből felszabaduló ingerületátvivő anyag diffúzió útján befolyásolhatja a távoli idegelemek működését is
    • ingerületátadás bekövetkezhet pl. hormonok hatására is, szöveti hormonok hatására megnyílhatnak a membráncsatornák
  31. A drogok általános hatása:
    fokozzák a szinapszisokban a neurotranszmitterek felszabadulását, és gátolják lebontásukat
  32. A drogok szerkezete ...
    • hasonló az átvivőanyagokéhoz
    • a receptorokhoz kötődve az átvivőanyag helyére léphetnek, megnyitva a fogadó membrán ioncsatornáit
  33. Narkotikum hatására példa:
    foghúzás  az axon köré kerülő oldat egy időre megszünteti az axon ingerületvezető képességét
  34. Izgatószerek hatása:
    fokozzák az ingerület áttevődését, vagy csökkentik a központok ingerküszöbét
  35. A kokain hatása:
    • hatására neurotranszmitterek (legfontosabb a dopamin) felszabadulnak, hozzákötődnek a posztszinaptikus membrán receptoraihoz  az üzenet továbbítódik
    • normális esetben a dopamint egy pumparendszer visszaszívja, a kokain ezt blokkolja, így a kokain a receptorokon marad, és ezzel fokozott ill. elnyújtott hatás éri a sejteket
  36. Az idegrendszer anatómiai felosztása:
    • központi idegrendszer
    • gerincvelő, agyvelő
    • agyvelő: nagyagy, agytörzs (nyúltagy, hídagy, középagy), köztiagy (hipotalamusz, talamusz), kisagy

    • környéki idegrendszer
    • 31 pár gerincvelői ideg
    • 12 pár agyideg
  37. Mi védi az idegrendszer központi részét?
    • csontos tok
    • agy- ill. gerincvelői folyadék
    • agyhártyák (kemény, pókháló, lágy agyhártya)
  38. Miből áll a környéki idegrendszer?
    idegrostok alkotta idegekből és a neuronok sejttesteiből álló dócokból
  39. Mag:
    az idegsejtek sejttestjeinek csoportja a központi idegrendszerben
  40. Pálya:
    az idegrostok kötegei a központi idegrendszerben
  41. Idegrost:
    velőshüvelyes axon
  42. Dúc:
    idegsejtcsoportok a környéki idegrendszerben
  43. Ideg:
    kötőszövettel elkülönített idegrost a környéki idegrendszerben
  44. Gerincvelői idegek jellemzői:
    • 31 pár, a gerincvelő mellett kétoldalt
    • szimmetrikusan kapcsolódnak a gerincvelőhöz
    • vegyes idegek: érző-, mozgató-, és vegetatív rostokat tartalmaznak
    • érző- és mozgatóinformációkat szállítanak
  45. Agyidegek általános jellemzői:
    • 12 pár
    • nem szimmetrikusak
    • 10 pár az agytörzsből ered
    • érzők, mozgatók, illetve kevert idegek
    • a szagló- és látóideg nem valódi agyideg, az agy nyúlványai (a valódi agyidegeket a bipoláris érzőneuronok axonjai alkotják)
  46. Agyidegek felsorolása
    • I. szagló - a nagyagy egy átkapcsolással a szaglóhámig kinyúló része
    • II. látó - köztiagy kihelyezett része, amely a szem ideghártyájáig nyúlik
    • III. közös szemmozgató - csak mozgatórost
    • IV. sodorideg - csak mozgatórost
    • V. háromosztatú - érző- és mozgatórostok (kevert ideg)
    • VI. távolító - csak mozgatórost
    • VII. arcideg - kevert ideg
    • VIII. halló- és egyensúlyozó - csk érzőrost
    • IX. nyelv-garat ideg - kevert ideg, rostjai a garat falában, nyelvben, nyálmirigyekben végződnek
    • X. bolygóideg - szinte valamennyi zsigeri szervhez futnak rostjai
    • XI. járulékos ideg - fejbiccentő izom és a csuklyásizom mozgatóidege
    • XII. nyelv alatti ideg - csak mozgatórost, a nyelv egyik mozgatóidege
  47. Az idegrendszer élettani felosztása
    • szomatikus/testi idegrendszer:
    • központjai a gerincvelőben és a nagyagyban
    • szenzoros és motorikus működés, akarattól függő irányítás

    • vegetatív/zsigeri idegrendszer
    • központjai a gerincvelőben, agytörzsben, köztiagyban
    • szimpatikus/készenléti és paraszimpatikus/feltöltődéses működés
    • akarattól független irányítás
  48. Mit szabályoz a vegetatív idegrendszer?
    a belső szervek működését
  49. Hol található a nagyagy idegsejtjeinek legnagyobb része?
    a barázdákkal megnövelt felületű agykéregben
  50. Az idegrendszer az információit a (1) veszi fel, melyek (2) érzékenyek. A (1) a központ felé információt továbbító idegsejtek (3), axonjaik (4). Az információ (5) a központban történik, (6) végzik. A (7) a mozgatóidegsejtek, ezek axonjai a (8). Végrehajtók: (9).
    • 1. receptorsejtekből
    • 2. adekvát ingerekre
    • 3. az érzőidegsejtek
    • 4. az érzőidegek
    • 5. feldolgozása
    • 6. interneuronok
    • 7. végrehajtó szerv felé információt továbbító idegsejtek
    • 8. mozgatóidegek
    • 9. a szervekben található izmok és mirigyek
  51. A központi idegrendszer szerveződése ...
    hierarchikus
  52. Mit jelent, hogy a központi idegrendszer szerveződése hierarchikus?
    • működésének többsége több szinten képviselt
    • a legegyszerűbb válaszokat a gerincvelő is ki tudja alakítani
    • a kissé bonyolultabb működéseket az agytörzs végzi
    • az agytörzs feletti köztiagy a vegetatív működés felső szabályozója, a kéregbe jutó információk előzetes szűrője
    • a legbonyolultabb felépítésű és működésű rész a nagyagy
  53. A központi idegrendszer ősibb része:
    a gerincvelő
  54. A gerincvelő elhelyezkedése:
    a csigolyaívek között, a gerinccsatornában
  55. A gerincvelő burkai:
    lágy agyhártya, pókhálóhártya, kemény agyhártya
  56. Mi a liquor?
    Közös agy-gerincvelői folyadék, táplál és véd
  57. A gerincvelő felépítése:
    nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti szakasz
  58. Gerincvelő részei:
    • belső, lepke formájú szürkeállomány
    • külső fehérállomány
  59. Szürke- és fehérállomány felosztása:
    • szarv: a gerincvelő szürkeállományának területe - hátsó, oldalsó, középső, elülső rész
    • köteg: a gerincvelő fehérállományának területe - hátsó, oldalsó, elülső rész
  60. Gyökér fogalma:
    • a gerincvelői idegeknek közvetlenül a gerincvelő melletti rostjai
    • perifériáról bevezető érzőidegrost: hátsó gyökér
    • elöl kilépő velőshüvelyes axonok: elülső gyökér
  61. A szarvak hosszában ... alkotnak.
    oszlopokat
  62. A szürkellomány felépítése:
    • hátsó szarv, központi rész: interneuronok
    • elülső szarv: mogatósejtek
    • oldalsó szarv: központi vegetatív sejtek - háti és ágyéki szakaszon!
  63. A fehérállomány felépítése:
    • a szürkeállomány körül
    • axonokból áll
    • felszállópályák: hátul és oldalt
    • leszállópályák: elöl és oldalt
  64. A gerincvelő feladatai, működése
    • reflexközpont
    • izomtónus kialakítása
    • védekező mechanizmusok
    • a bőr reflexes érszűkülete
    • nemi szervek vérbősége

    • a gerincvelőben NINCS érzősejt
    • érzősejtek sejttestei a csigolyaközti dúcokban vannak (a gerincvelő két oldalán, a csigolyaközti résekben)
    • érzősejtek: 2 axon, egyik a receptroból a sejttestbe, másik a hátsó gyökéren keresztül a hátulsó szarvba
    • az elülső gyökéren át a gerincvelő mozgató- és vegetatív rostjai lépnek ki
  65. A vegetatív reflexek jellemzői:
    • lehet szimpatikus és paraszimpatikus
    • receptor a belső szerv falában vagy a bőrben (elsősorban fájdalom- és hőérzékelő receptor)
    • ingerület: bevezető szár (gerincvelői ideg)  hátsó gyökéri érződúc, kétnyúlványú idegsejtek gerincvelőbe vezető nyúlványai  gerincvelő hátsó szarva  interneuron  a a gerincvelő oldalsó szarva: központi vegetatív neuron, melynek axonja az elülső gyökéren keresztül csatlakozik a gerincvelői ideghez  a szerv falában lévő vegetatív dúc mozgatóneuronja
  66. A szomatikus reflexek lehetnek:
    • izomeredetű reflex
    • bőreredetű reflex
  67. Térdreflex jellemzői:
    • izomeredetű, szomatikus, monoszinaptikus, kétneuronos reflex
    • feladata: a normális testhelyzet fenntartása
    • működése: az izom megnyújtása az izomban lévő receptorokban (izomorsókban) található speciális rostok meghosszabbodásával jár, ami ingerli a receptorokon végződő érző idegeket
    • ingerület  afferens (az ingerületet a központi idegrendszer felé vezető) neuronokon keresztül  csigolyaközti dúc érzőneuronja  szürkeállomány hátsó érzőszarva 
    •  szinapszis  alfa-motoneuron: gerincvelő szürke állományának elülső szarvában
    • efferens (az ingerületet a központi idegrendszertől a környéki testrészek felé vezető) motoros rostokon  motoros véglemez  munkaizomrostok  az izom összehúzódik.
    • az izomorsó afferens ingerületei gátolják az antagonista izmokat ellátó alfa motoros neuronokat  reciprok gátlás
  68. Bőreredetű reflex jellemzői:
    • pl. fájdalomreflex, keresztezett hajlító-feszítő reflex
    • receptora a bőr fájdalomérzékelő szabad idegvégződése
    • afferens szár: gerincvelői idegen az ingerület a hátsó gyökéren át jut a csigolyaközti dúcban lévő érzőneuronhoz
    • a gerincvelő interneuronjai a hátsó szarvban felveszik az ingerületet
    • elágazás: felszállópályák a hátsó kötegen át a kéregig, leszállópályák a mellső kötegen át a mozgatóidegsejtig
    • interneuronok iktatódnak közbe, melyek az azonos oldali, illetve másik oldai mozgatóneuronhoz futnak
    • efferens szár: az elülső szarv mozgatóneuronja az azonos oldali hajlítóizmig fut, ami összehúzódik
    • keresztezett hajlító-feszítő reflex: az érintett végtagon hajlítás, a másik oldali végtagon a feszítőizmok összehúzódása történik, így a testhelyzet megtartható
  69. Az agy egyedfejlődése:
    • Egyedfejlődésünk kezdetén kialakuló csőidegrendszer feji végén megjelenő agyhólyag falában gyarapszik az idegsejtek száma
    • Megjelenik az előagy, középagy, utóagy
    • Előagy  nagyagy, köztiagy
    • Középagy megmarad egy egységként
    • Utóagy  híd, nyúltagy, kisagy
  70. Az agykamrák elhelyezkedése, jellemzői
    • Az agyhólyag üregének maradványaként az idegrendszer fejlődése során agykamrák alakulnak ki
    • I, II. agykamra - nagyagy
    • III. - köztiagy
    • IV. - agytörzs és kisagy között
    • összefüggő üregrendszer
    • IV. agykamra vékony csatornával kapcsolódik a gerincvelői csatornához
    • a kamrák falának érfonataiból folyamatosan termelődik az agyfolyadék, amit a gerincvelői csatorna vezet el
    • csecsemőknél agyfolyadék túlzott felszaporodása  vízfejűség
  71. A központi idegrendszert védő tényezők:
    • vér-agy-gát (endothel és astrociták együttműködése)
    • vér-liquor-gát
  72. Az agy vérellátása
    • az agy idegsejtjei a legintenzívebb anyagcserével rendelkező sejtek, DE:
    • nem tudnak sem oxigént, sem glükózt tárolni
    • 4 fő artéria lép be: 2 nyaki verőér, 2 gerincartéria  agy alapján gyűrűvé egyesülnek  ebből a körartériából jobb és bal oldal irányába 3-3 végartéria
    • a végartériák között további kapcsolat nincs, elzáródásuk az adott terület elhalásához vezet
  73. Az agytörzs általános jellemzői
    • a gerincvelő folytatása
    • keresztülhaladnak a központi idegrendszer felszálló- (háti oldal) és leszállópályái (hasi oldal)
    • a szürke- és fehérállomány nem különül el élesen  magok, melyeket hosszabb-rövidebb idegrostok kötnek össze  agytörzsi hálózatos állomány, elemei egy rendszerként működnek
    • a hálózatos állomány nincs közvetlen kapcsolatban a pályákkal, oldalágakkal (kollaterális) megkapja az információt, befolyásolhatja azok tartalmát  összerendező szerep
    • információkat továbbít, az érző- és mozgatópályák átkapcsolóállomása, vegetatív működéseket szabályoz
    • emeletszerű működés  alsóbb és felsőbb központok
  74. A nyúltagy jellemzői
    • az agytörzs legalsó területe, a gerincvelő folytatása
    • a pályák legnagyobb része itt átkereszteződik
    • életfontosságú vegetatív központok: kilégzés, belégzés, emésztés, vérkeringés (érszűkítés és -gátlás)
    • nyálkahártyareflexek központjai: nyelés, nyálelválasztás, szopás, hányás, tüsszentés, köhögés
    • a szürke- és fehérállomány nem különül el élesen, a szürkeállomány magvakra tagolódik
    • az izomtónust serkenti
  75. A hídagy jellemzői
    • a nyúltagy felett található
    • az agytörzs középső területe
    • a kisagy féltekéit hídként köti össze
    • vegetatív serkentő és gátló központok: légzés, szívműködés, vérkeringés koordinálása
    • a nyúltvelői központok működését összehangolja, felülszabályozza
    • a szürke- és a fehérállomány nem különül el élesen
    • az izomtónust gátolja
  76. A középagy jellemzői
    • az agytörzs felső része
    • a szürke- és fehérállomány nem különül el élesen
    • a nagyagyból érkező leszállópályák átkapcsolási helye
    • tudat alatti automatikus mozgások központja: rágási reflex, pupillareflex, hallással kapcsolatos reflexek, az izomtónus szabályozásának reflexei, bonyolult testtartási reflexek
  77. Az agytörzsi hálózatos állomány jellemzői
    • végighúzódik az agytörzsön, a gerincvelőtől a talamuszig
    • térbeli idegsejthálózat, a diffúz idegrendszerhez hasonló
    • sejtjei egymással összeköttetésben állnak, más-más magvakban vannak
    • figyelemmel kíséri a receptorokból érkező információkat, szabályozza a magasabb rendű központok aktivitását
    • középagyi szakasz: izomtónus fenntartása a serkentő és gátló neuronokkal
    • nincs kapcsolata más célszervekkel, csak más agyterületekkel
    • koordináló, összehangoló szerep
    • az agykéreg ébrenléti állapota a hálózatos állomány középagyi részének hatására alakul ki
    • a középagyi neuronok roncsolásos sérülése mély gátlási állapotot vált ki (kóma)
    • az ébrenlét és az alvás napi ritmusát az agytörzs irányítja
  78. Az alvás jelensége
    • alvás-ébrenlét: az idegrendszer ritmusos működése
    • köztiagyi-nyúltvelői szabályozás alatt áll, egyes agytörzsi magvak ingerlése alvást, más agytörzsi neuroncsoportokból a nagyagyba haladó pályák aktiváló hatást váltanak ki
    • alvás közben magas az ingerküszöb, csökken a kapcsolat a külvilággal
    • a test és az idegrendszer felfrissüléséhez vezet, az energiatartalékok feltöltődnek
    • intenzív fehérjeszintézis  elhasználódott fehérjék cseréje, a membránok és szinaptikus alkotórészek újraképzése
    • fontos a tanulás, információfeldolgozás miatt
    • két formája: lassú hullámú (NREM-fázis), paradox fázis (REM)
    • REM-fázis: az alvó ember csak nehezen ébreszthető fel, de a spontán ébredés gyakori, ekkor keletkeznek az álomképek elsősorban
    • az alvás összefügg a szervezet cirkadián ritmusával
    • befolyásolja: a melatonin hormon  a fény hiánya hatással van a tobozmirigy melatonintermelésére, ami elősegíti az elalvást 
  79. EEG-vizsgálat jellemzői:
    • =elektroenkefalográfia
    • az agy elektromos jeleit erősítik, írókarral összekötött készülékbe vezetik
    • agyhullámok alvás közben: alfa - nyugodt, béta - éber, gamma - figyelő, delta - mélyen alvó, théta - szendergő
    • betegség esetén rendellenes agyhullámok (pl. epilepszia - tüskegörbék)
  80. Elméletek az alvás funkcióival kapcsolatban
    • adaptív elméletek:
    • az alvás a mozdulatlanság miatt megóvja az élőlény attól, hogy a sötétség beállta után ragadozók prédájává legyen

    • regenerációs elméletek:
    • az idegrendszer fáradtságát piheni ki az alvás alatt, a homeosztázis megóvását szolgálja
    • REM-fázis: felesleges érzelmek eltüntetése, fontos élmények rögzítése, érzelmi feldolgozás

    • védőgátlás-elmélet:
    • az alvás biológiai értelme: védi a tartós ingerléstől az agysejteket, amelyek, ellentétben a legtöbb testi sejttel, nem pótolhatók
  81. A köztiagy általános jellemzői
    • az agyvelő agytörzs feletti szakasza
    • az agy alapján található, az agyféltekék beborítják
    • részei: talamusz, hipotalamusz
  82. A hipotalamusz jellemzői
    • = a látótelep alatti rész
    • az idegsejtek magokat alkotnak, a fel- és leszállópályák áthaladnak rajta
    • jelentős kapcsolat a magok között, ide kapcsolódik az agyalapi mirigy
    • a vegetatív működések felsőbb szabályozója
    • a vegetatív idegrendszeren és a hormonrendszeren keresztül fejti ki hatását
    • szimpatikus-paraszimpatikus hatások központja
  83. A hipotalamusz központjai:
    • szimpatikus: fűtő-, paraszimpatikus: hűtőközpont
    • vízforgalom-szabályozási központ (ozmoreguláció)
    • éhség-jóllakottsági központ
    • a biológiai óra összehangolója
    • a belső környzeti tényezők fontos integrátora
    • dühközpont, fájdalomérzés egyik központja, kapcsolat a limbikus rendszerrel
  84. A hipotalamusz hormontermelése:
    • a hipofízis elülső lebenyének hormontermelését szabályozó, serkentő és gátló faktorok
    • oxitocin
    • ADH (vazopresszin)
  85. A talamusz jellemzői
    • = látótelep
    • fehérállományán fel- és leszállópályák haladnak át, jelentős a magok közti kapcsolat
    • átkapcsolóhely az összes agykéreg felé haladó felszálló- vagy érzőpálya számára, KIVÉTEL: I. agyideg (szaglópálya)
    • magjaiban az ingerületek átkapcsolódnak, az agykéreg előtt előzetesen feldolgozódnak, szűrőként működik
  86. A kisagy általános jellemzői
    • a koponya tarkótájékán
    • két félteke, erősen barázdált felszín
    • a kéreg három sejtrétegű, jellemző sejtje a Purkinje-sejt
    • keresztmetszet: kívül szürkeállomány, amely faágszerűen benyomul a fehérállományba, a fehérállomány pályái összeköttetésben vannak a többi agyterülettel, a nagyagy érző- és mozgatóközpontjaival
  87. A kisagy működése
    • ellenőrzi a test egyensúlyának megtartását
    • segíti a test térbeli helyzetének megőrzését
    • célvezérelt mozgások, sima mozdulatok
    • összehangolja a mozgásokat, segíti az izomtónus fenntartását
    • gátolja az egyensúly elvesztését okozó mozgásokat
    • alkohol hatására a működése részlegesen gátlódik (ittas ember bizonytalan járása)
  88. A limbikus rendszer jellemzői
    • az agyféltekék széli részén, a kérgestest körül helyezkedik el, vannak kérgi és kéreg alatti magvai
    • akaratlagosan nem befolyásolható
    • értékeli a külvilágból érkező hatásokat
    • a hipotalamusszal alkot működési egységet
    • itt található a hipotalamusz dühközpontját gátló központ és a nagyagy szomatikus szaglóközpontja
    • érzelmekkel kapcsolatos vegetatív reakciók: sírás, elpirulás, nevetés, stb.
    • két magrendszer: belső kör, külső kör
    • külső kör: érzelmekkel kapcsolatos vegetatív működések, a beérkező ingerek és a saját viselkedés minősítése
    • belső kör: válogatás a környezet ingerei között, emléknyomok rögzítése, tanulás  ez a terület irányítja, hogy milyen emléknyomokat hol és hogyan rögzítsen az agykéreg
  89. A nagyagy általános jellemzői
    • a koponyaüregben található
    • agyhártyák borítják
    • agyfolyadék: táplál és véd
    • két félteke, melyeket a kérgestest köt össze
    • felszíne kb. 2200 cm
    • felszínét barázdák és tekervények növelik
    • barázdák: nyílirányú hasadék, központi barázda, Sylvius-árok
    • lebenyei: fali lebeny, halánték-, homlok-, nyakszirtlebeny
    • kamrarendszer: az agyhólyag üregrendszerének maradványa
    • kívül szürkeállomány, belül fehérállomány
  90. A nagyagy szürkeállományának jellemzői
    • = agykéreg
    • sejtoszlopok formájában működik (agykérgi oszlopok)
    • az oszlop mind a 6 sejtrétegen átnyúlik, átmérője 0,1 mm, kb. 10 ezer idegsejtet tartalmaz, szinaptikus kapcsolat a szomszédos oszlopokkal is  gátolhatják a szomszédos oszlopokat, és mintázat jön létre az agykéreg felületén

    • 6 sejtréteg:
    • kívülről befelé: asszociációs sejtek, szemcsesejtek, piramissejtek, szemcsesejtek, piramissejtek, asszociációs sejtek
    • 2. és 4. réteg (külső és belső szemcsesejtek) - ide futnak be közvetlenül a nem specifikus és közvetlenül a specifikus felszállópályák  érzőműködés
    • 3. és 5. sejtréteg (piramissejtek) - csúcsi dendritjük merőlegesen fut az agykéreg felszínére, mozgató- és asszociációs működés
  91. A nagyagy fehérállományának jellemzői
    • pályákból épül fel
    • projekciós pálya: agykéregbe bevezető érzőpályák, kivezető mozgatópályák
    • asszociációs pálya: féltekén belüli területeket köt össze
    • kommisszurális pálya: két félteke részarányos pontjai között létesít összeköttetést
    • törzsmagvak: elszórt magcsoportok a fehérállományban, fontos átkapcsolóhelyek
  92. A nagyagy működése
    szomatikus érző- és mozgatóműködés

    • homloklebeny
    • szomatikus mozgatómező, piramis- és extrapiramidális pályák kiindulópontja
    • beszédmozgató központ: férfiakban csak a bal, nőknél mind a két féltekében

    • az érző működés érzőterületekhez kötött
    • az érzékszervekből jövő érzőpályák több helyen átkapcsolnak (agytörzs, talamusz)
    • az érzet az érzőkéregben alakul ki

    • bőrérzékelés: központja a fali lebeny elülső része
    • ízérzékelés: központja a fali lebeny elején, hasadék alján
    • hallás: központja a halántéklebeny felső részén
    • látás: központja a nyakszirti lebenyben
    • szaglás: központja a kérgestest körüli tekervény hátsó részében
  93. A testérző rendszerek jellemzői
    • a nagyagy a tudatos agy, a szomatikus érző- és mozgatóműködés központja
    • az érzőműködés bejövő információit az agy a gerincvelőből és az agytörzsből kapja, a nagyagyban csak az érzőközpontok vannak
    • elsődleges érzőközpont: az érzet alapvonásai alakulnak ki
    • másodlagos érzőközpont: jelek értelmezése
    • asszociációs idegsejtek: információ feldolgozása
  94. Az emberi agyféltekék működése általánosan
    • az agyféltekék a test ellenoldali felét irányítják, és onnan kapnak információkat
    • féltekei aszimmetria: a bal agyfél a jobb kezet irányítja, és a tőlünk jobbra levő tárgyakat észleli
    • a két félteke sem szerkezetében, sem működésében nem egyforma, az információfeldolgozó-képessége is eltérő, nem teljesen szimmetrikus
  95. A bal agyfélteke működése
    • a tudatos, a verbális, a racionális folyamatok irányítása (beszédértés, olvasás, beszédmozgatás, írásközpont)
    • nyelv, beszédhangok azonosítása
    • a lineáris típusú folyamatok irányítása (folyamatok, melyek egymás után következnek)
    • logikus, elemző, racionális, objektív
    • absztrakt gondolkodásra képes
  96. A jobb agyfélteke működése
    • érzelmes, szorongásra hajló
    • harmónia, arányok, térbeli viszonyok elfogadása, művészet
    • térbeli látás, képfelismerés, érzelmi tevékenységek területe
    • ösztönös, kreatív, impulzív, szubjektív, van humorérzéke
    • egyidejűséget, párhuzamosságot megkövetelő problémák
  97. Sperry kísérlete:
    • epilepsziás betegen átvágták a két féltekét összekötő rostokat, ekkor a két félteke később is végezte a tevékenységét
    • ernyővel letakart asztalnál a betegnek az ernyőre kivetített szó alapján kellett tapintással megkeresnie az asztalon a tárgyat
    • ha a jobb látótérbe vetítették a szót, az mindkét szemből a jobb féltekébe futott, a személy bal kezét működtette, bal kézzel kereste meg, és ki tudta mondani a tárgy nevét is
    • ha a bal látótérbe vetítettek, jobb kézzel megtalálta a tárgyat, de megnevezni nem tudta
    • tehát csak a bal agyfélteke által elvégeztetett tevékenység tudatosult
    • a bal a domináns, beszédet és a tudatot kialakító agyfélteke
  98. Az érzőpályák kéreg alatti központjainak feldolgozó funkciói:
    • az összes felszállópálya a talamuszon keresztül áthalad, és teljes mértékben vagy részlegesen átkereszteződik (kivétel: szaglóideg, ez nem halad át a talamuszon)
    • a talamusz magjaiban minden áthaladó ingerület átkapcsolódik, így lehetőség válik a kéreg előtti feldolgozásra
    • a talamusz magjai egyes információk továbbjutását gátolják, másokét felerősítik
    • a talamusz az erős érzelmi kapcsolódású információkat engedi tovább
    • a talamuszban leszállópályák átkapcsolásai vannak
  99. A környéki idegrendszer általános jellemzői:
    • a központi idegrendszer és a test szövetei, szervei között hoz létre kapcsolatot
    • a reflexek érzőneuronjai a periférián levő érződúcban találhatók :
    • a gerincvelő két oldalán csigolyaközti dúc
    • agyi szakaszon különböző helyeken


    vegetatív működések vegetatív dúcai: a szervek közelében, vagy a gerincvelő mellett

    • gerincvelői idegek: hátsó érzőgyökér, elülső mozgatógyökér a gerincvelő mindkét oldalán
    • idegek befelé vezető érző- és kifelé vezető szomatikus mozgató- és vegetatív rostokat tartalmaznak (KIVÉTEL: nyaki szakasz idegei)
    • mindegyik gerincvelői ideg kevert
  100. Az agyidegek ... lépnek ki vagy be.
    az agy alapjáról
  101. Az idegrendszer működési területei:
    • érzőműködés
    • mozgatóműködés
    • vegetatív működés
    • magasabb rendű idegtevékenység

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview