Testmozgató rendszerek, a vegetatív szervek szabályozási folyamatai

a központi idegrendszer vegetatív szabályozóműködése

• a szomatikus szabályozáshoz hasonlóan reflexívekre
• belső szervek receptorai: introreceptorok
• egyes esetekben nincs receptorokra szükség, a vegetatív központ sejtjei a vér összetételéből következtetnek a belső környezet pillanatnyi állapotára 
• vegetatív reflexív afferens szára: hátulsó gyökéri érződúc  gerincvelő  vegetatív központ a gerincvelő oldalsó szarvában  elülső mozgatószarv  efferens mozgatórost  átkapcsolás a gerinc mellett vagy a zsiger falában, a szervbe a dúcsejtek axonjai jutnak el

• hierarchikus felépítés
• legalacsonyabb szint: a gerincvelő központi vegetatív sejtjei (egyszerű reflexek, mint pl. a megtelt húgyhólyag falának összehúzódása)
• nyúltvelő: szívműködés, légzés, vérkeringés központja, nyálkahártyareflexek
• hipotalamusz: éhség-jóllakottság, ozmoreguláció, fűtő- és hűtőközpont  legfelsőbb vegetatív központ (hipotalamo-limbikus rendszer)

• dúcok: a gerincvelő két oldalán, a hasüregben, a szervek előtt, vagy a szervek falában
• agyidegek: III., VII., X.
• gerincvelői idegek

• két csoportba sorolhatók: szimpatikus, paraszimpatikus hatású rostok
• a kétféle élettani hatás ellentétes
• szimpatikus hatás: mozgósítja a szervezet működését
• paraszimpatikus hatás: tartalékolás irányába hat
• a két hatás normál körülmények között egyensúlyban van
• vészhelyzetben, stressz hatására: szimpatikus túlsúly
• jóllakottan, békés körülmények között: paraszimpatikus hatás

• kétféle beidegzésű
• kivétel: a mellékvese velőállománya, ami csak szimpatikus beidegzésű

• a központi idegrendszert egymástól anatómiailag jól elkülönült helyeken hagyják el
• paraszimpatikus rostok: agyidegekben (V., VII., X.), gerincvelő utolsó szakaszából eredő gerincvelői idegekben
• paraszimpatikus vegetatív dúcok: a beidegzendő szerv falában, vagy annak közvetlen közelében
• paraszimpatikus átvivőanyag: acetil-kolin
• szimpatikus rostok: gerincvelő háti és ágyéki szakaszából kilépő gerincvelői idegek
• szimpatikus vegetatív dúcok: csigolyamenti dúcok (a gerincvelő két oldalán láncszerűen helyezkednek el, kapcsolatban állnak egymással is), vagy hasüregben
• szimpatikus átvivőanyag: noradrenalin

• a bélfalban elhelyezkedő idegsejtek komplex működési együttese, mely a tápcsatornában jelentkező ingerekre adott helyi reflexekkel szabályozza a szervrendszer működését
• nincs központi idegrendszeri része
• szabályozó tevékenysége reflexívekre alapul: receptor, érző-, inter-, és mozgatóneuronok
• szabályozza: a tápcsatorna simaizmait, hámsejtjeit, mirigysejtjeit, benne futó erek simaizmait

• a szervezetet készenléti állapotban tartja
• lebontó folyamatok dominálnak  O₂-fogyasztás, glikogén lebontása glükózzá
• szimpatikus túlsúly esetén a mellékvese velőállománya is nagyobb mennyiségben üríti hormonjait  a két hatás nem választható el egymástól  szimpatiko-adrenális rendszer
• Cannon-féle vészreakció: szimpatikus hatás vészhelyzetben
• folyamatai: pupilla tágul, vázizmok erei tágulnak, bőrerek szűkülnek, szív koszorúerei tágulnak, szívműködés gyorsul, várnyomás emelkedik, bélmozgás csökken, vércukorszint emelkedik, légzési perctérfogat nő, nyáltermelődés csökken, hőszabályozás: fűtés
• a tartós szimpatikus túlműködés káros, fokozza a mellékvese működését, növeli a glükokortikoidok termelődését is, ami gyengíti az immunrendszert, növekedik a rákos megbetegedések esélye

• a szervezet erőit újraképezi, energiakészletét feltölti, az építő folyamatok kerülnek előtérbe
• a szimpatikus idegrendszerrel ellentétes hatású
• paraszimpatikus jellegű néhány agyideg (III., VII., IX., X.), és a gerincvelő keresztcsonti szakaszának idegei
• idegek kilépési helye: agytörzs, gerincvelő keresztcsonti része
• idegek átkapcsolása a szervek falában
• ingerületátvivő anyag: acetil-kolin
• folyamatai: pupilla szűkül, vázizmok erei szűkülnek, bőrerek tágulnak, szív koszorúerei szűkülnek, szívműködés lassul, vérnyomás csökken, gyomor és a belek mozgása fokozódik, vércukorszint csökken, légzési perctérfogat csökken, nyáltermelés fokozódik, hőszabályozás: hűtés

• legfelsőbb központ: hipotalamusz (jóllakottsági-/éhségközpont)
• folyamatok összerendezése: vegetatív idegrendszer + szöveti hormonok

• táplálékfelvételt az éhségérzet váltja ki  
• vércukorszint-csökkenés + mechanoreceptorok a gyomor falában az üres gyomorfal ellazulását érzékelik, ennek hatására akciós potenciál a hipotalamusz vegetatív érzőközpontja felé

• táplálék szájba kerülése  nyálelválasztás (afferens szár a nyelv ízlelőbimbóiból), létrejöhet feltételes reflexre is (táplálék
• említése)

• nyelés: összetett reflex, központ: nyúltvelő
• első fázisa (falatot a nyelv és a garatizmok a nyelőcsőhöz tolják): szomatikus beidegzésű, akaratlagos
• nyelőcső, gyomor perisztaltikus mozgása: X. agyideg paraszimpatikus rostjai

• gyomornedv termelése: hormonális hatás (gyomorfal sejtjei által termelt gasztrin  serkent: máj epetermelése és -ürítése, hasnyál enzimjeinek termelése, vékonybél-perisztaltika) + X. agyideg
• patkóbélbe került tápanyag: enterogasztrin termelődését aktiválja  gátolja a gyomorperisztaltikát és a gyomornedv-termelést, ezzel befolyásolja a patkóbélbe kerülő tápanyag mennyiségét

vékonybél szabályozása: X. agyideg + gerincvelő mellkasi tájékának szimpatikus rostjai

vastagbél szabályozása: paraszimpatikus rostok a gerincvelő ágyéki szakaszától

székletürítés: paraszimpatikus hatásra bekövetkező folyamat, kérgi befolyás alatt áll, irányítható

• szívműködés: a szívfal nyomásérző receptorai  X. agyideg érzőrostja  nyúltagy, hipotalamusz  X. agyideg  gerincvelői idegek szimpatikus rostjai  szívizom: szimpatikus hatásra gyorsul, paraszimpatikus hatásra lassul
• vérnyomás: az aorta és a nyaki verőér szegletének mechanoreceptorai  IX., X. agyideg  nyúltvelő (nyomásfokozó- és csökkentő sejtek)  hipotalamusz  X. agyideg rostjai  gerincvelői idegek szimpatikus rostjain át az erek simaizmai
• véreloszlás: a hipotalamusz szimpatikus és paraszimpatikus központjai - idegi és hormonális hatás  kapillárisok záróizmai

• reflexes folyamat
• központjai a nyúltvelőben és a hídban

• belégzés: a vér kémiai összetételének megváltozása - CO₂-koncentráció emelkedik  közvetlenül ingerli a nyúltvelő belégzőközpontját, O₂ csökkenése  aortaív falában lévő kemoreceptorok érzékelik
• kilégzés: tüdőhólyagocskák falában lévő mechanoreceptorok  a kilégzőközpontok gátolják a belégzőközpontokat
• hídagy szerepe: a ki- és belégzés rendezettsége, ritmusossága

• Állandó testhőmérséklet: a szervezetben a környezettől független hőmérséklet-szabályozás van, célja: óvni az agy, szív és más belső szervek hőmérsékletét
• a bőr hőmérséklete tágabb határok között változhat

• bizonyos hőmérséklet alatt a bőr alatti erek összehúzódnak  hővesztés megakadályozása
• hőtermelés: izommunka, biokémiai folyamatok, "libabőr", didergés, vacogás
• hőleadás: hősugárzás, hővezetés, hőáramlás, párolgás, kilégzés, széklet, vizelet útján, mértéke a verejtékezéssel, légzésintenzitással, a bőrerek állapotával, a libabőrösséggel szabályozható
• hipotalamusz: hőszabályozást végző központok - szimpatikus fűtőközpont (bőrerek összehúzása, hőleadás csökkentése, lebontó folyamatok serkentése), paraszimpatikus hűtőközpont (verejtékezés nő, bőrerek tágulnak)

• semleges hőmérsékleti zóna: egyensúlyban van a test hőtermelése és hőleadása, ekkor szükséges a legkevesebb energia az állandó testhőmérséklet biztosításához (ruhátlan embernél 27-30 °C)
• láz: válaszreakció a fertőzések ellen, bizonyos értékig előnyös
• a fehérvérsejtek fertőzés hatására aktiválódnak, a hipotalamusz hőszabályozását befolyásoló anyagokat termelnek, magukból a kórokozókból is lázkeltő anyagok származnak  fűtőközpont + immunrendszer működése fokozódik

• a szervezet testfolyadékainak szigorúan állandó az ozmotikus koncentrációja 
• elsősorban hormonális szabályozás
• ha NŐ az ozmotikus koncentráció  hipotalamusz vazopresszint juttat a vérbe  a vesecsatornácskákban fokozódik a visszaszívás
• mellékvese-kéreg: aldoszteron  Na⁺ fokozott megőrzése
• a vese idegi szabályozása alárendelt jelentőségű: X. agyideg képes a vesearteriolák vérnyomásának változtatására  vizelet mennyiségének szabályozása

• lehet automatikus jellegű, ill. finom koordináción alapuló, tanult, tudatos, akaratlagos mozgás
• akaratlagos mozgás: mozgási szándék, belső késztetés szükséges a folyamat megindulásához
• mozgatómező: a homloklebeny hátsó része

• piramis- és extrapiramidális rendszer, kisagyi rendszer
• a piramis- és extrapiramidális rendszer működése szorosan összefügg, működési egységük hozza létre a harmonikus mozgásokat
• a mozgatóközpontok hierarchikus felépítésűek
• ideg-izom szinapszis: a mzgatóidegsejt axonja csatlakozik a harántcsíkolt izomhoz
• ingerületátvivő anyag: acetil-kolin

• a mozgatókéregből (homloklebeny) ered
• rostjai a kéreg alatti fehérállományban összeszedődnek, nyúltvelő piramisán haladnak át (a rostok itt piramis alakban kidudorodnak)
• nyúltvelő-gerincvelő határán: a rostok nagy része az ellenkező oldalra kereszteződik (ezért a pálya károsodásakor ellenkező oldali testfél bénulása)
• a pálya a gerincvelő elülső szarvának mozgatóneuronjain végződik
• a pálya rostjainak egy része nem jut le a gerincvelőig, hanem az agytörzs lévő, mozgató működést ellátó agyidegmagvakban végződik
• piramisrendszer funkciója: akaratlagos mozgások irányítása, finom, precíz, pontosabb, újonnan tanult mozgások
• sérülésekor az izomtónus lecsökken

• az ősibb mozgásszabályozó rendszer
• a kéreg homloklebenyéből ered
• a pályák többszörösen átkapcsolódnak: fehérállomány, agytörzsi magvak, gerincvelő
• többségük átkereszteződik, a nyúltvelő piramisát kikerülve érik el a gerincvelő mozgatóneuronjait
• funkciója: a megtanult, automatikus mozgások irányítása, nagyobb izomcsoportok együttes működtetése, kevésbé differenciált, durva mozgások megvalósítása, érzelmi működésekkel összefüggő mozgások kialakítása, izomtónus szabályozása, egyéni mozgásstílus kialakítása
• sérülésekor az izomtónus fokozódik

• a test minden részéről kap információt az izmok és inak mindenkori állapotáról, feszülési fokáról, az ízületek helyzetéről
• képes a mozgatókéregre hatva folyamatosan befolyásolni, optimalizálni a mozgások finom, pontosan vezérelt kivitelezését, főleg az egymás hatását erősítő és gátló izomcsoportok működésének koordinációja révén
• fontos szerepe van az izomtónus szabályozásában is
• alkohol hatása: kézremegés, tántorgás, egyensúlyvesztés