Érzékelés

Card Set Information

Author:
der_murrkater
ID:
204881
Filename:
Érzékelés
Updated:
2013-03-05 05:28:19
Tags:
érzékelés
Folders:

Description:
érzékelés
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user der_murrkater on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Inger =
    külső és belső környezeti hatás, amely a szervezetben valamilyen változást idéz elő
  2. Mi képes inger felvételére?
    receptor
  3. Adekvát inger:
    az az inger, amelyre a receptorsejt érzékeny
  4. Ingerület =
    • az inger terjedési formája, akcióspotenciál-sorozat
    • az ingert a receptor felveszi, az inger hatására elektromos feszültségváltozás alakul ki, és továbbítódik a központi idegrendszerbe 
  5. Érzet=
    feldolgozott ingerület
  6. Érzékelő apparátus = analizátor =
    • az érzőműködés egysége
    • receptor + bevezető ideg + bevezető pálya + agykérgi központ működési együttese
  7. Érzékelés =
    ingerek felvétele és ingerületté alakítása receptorok segítségével
  8. Észlelés =
    magasabb rendű idegrendszeri folyamat, az ingerület tudatosítása és integrálása
  9. Hallucináció =
    • = érzékcsalódás, káprázat
    • érzékelés nélkül keletkező érzet
  10. Illúzió =
    az észlelt valódi inger helytelen értelmezésén, a hamis látszaton vagy önámításon alapuló szubjektíven torzult érzéki csalódás
  11. A receptorok jellemzői:
    • a külvilág ingereit receptorok segítségével érzékeljük
    • érzékszervekben, bőrben, izomban található ingerfelvevő, érzékelő sejtek
    • jelátalakítók, akcióspotenciál-sorozatot képeznek
    • érzőidegsejtek közreműködésével ingerület formájában fut tovább az ingerület az idegrendszeri központba
    • itt tudatosul, majd a válaszreakciót ingerület formájában a mozgatóidegek továbbítják az ingerületet végrehajtó szervekhez
    • a receptorok csoportjai az érzékszervek

    • a receptorsejtek lehetnek:
    • módosult idegsejtek, pl a csapok és pálcikák
    • hámszöveti és kötőszöveti eredetűek  nincs saját axonjuk, az ingerületet egy másik idegsejt továbbítja
    • szabad idegvégződések
  12. Receptorok csoportosítása elhelyezkedésük szerint:
    • exteroreceptor
    • interoreceptor
  13. Receptorok csoportosítása az inger jellege szerint:
    • termoreceptor
    • kemoreceptor
    • fotoreceptor
    • mechanoreceptor
  14. Feloldóképesség=
    • térbeli/időbeli
    • két ingernek milyen távol kell lennie egymástól ahhoz, hogy két külön ingerként észlelje őket a receptor
  15. Alsó ingerküszöb =
    amekkora ingerintenzitás már észlel az egyén
  16. Különbségi küszöb =
    az inger fizikai paramétereiben bekövetkezett legkisebb változás, amely az érzékelő személy számára változásként érzékelhető
  17. Adekvát érzet =
    az agykéreg adott központjában kialakuló specifikus válasz
  18. Kétpontküszöb-térkép:
    • két érzékelési pont elkülönítése
    • pl. milyen közel vihetjük a körző két hegyét, mielőtt egy pontnak érzékelnénk a szúrást
  19. Látható fény =
    • 380 és 800 nm hullámhossz-tartományú elektromágneses rezgés
    • 380 nm: ibolya
    • 800 nm: vörös
  20. Hogy jut a szemből az ingerület az agyba?
    • csapok és pálcikák ingerülete  bipoláris idegsejtek  dúcsejtek  látóideg
    • II. agyidegen keresztül
    • a látóideg kereszteződése: a látóideg rostjai részben átkereszteződnek, mindkét szem belső látóteréből  ellentétes oldali agyfélteke, külső látótérből  azonos oldali agyfélteke
    •  nyakszirti lebeny, látókéreg
  21. A szemgolyó rétegei:
    ínhártya, érhártya, ideghártya
  22. Az ínhártya jellemzői:
    • a szemgolyó külső hártyája, fehér, rostos, ereket és idegeket nem tartalmaz
    • elülső része az átlátszó, domború szaruhártya
  23. Az érhártya jellemzői:
    • erekben gazdag, táplálja az ideghártyát
    • külső része a szivárványhártya (írisz): ebben festéksejtek, simaizmok
    • közepén a pupilla nyílása
    • belső elülső rész: sugártest, lencsefüggesztő rostokkal  a szemlencse domborúságát szabályozza, erei csarnokvizet termelnek
  24. Az ideghártya jellemzői:
    • =retina
    • a szemgolyó belső burka, a fénylátás helye
    • "fordított" felépítésű, legbelül található a pigmentréteg, a receptorsejtek távolabb vannak a fénytől
    • csapok: a sárgafoltban tömörülnek  színlátás
    • pálcikák: fényintenzitás érzékelése
    • dúcsejtek: bipoláris idegsejtekkel állnak összeköttetésben, axonjuk a látóideg, kilépési helyük a vakfolt
  25. A szem segédszervei:
    • szemöldök: mechanikai védelem
    • szemhéj: pislogással eloszlatja a könnyet
    • szempilla: porvédelem
    • könnymirigyek: a szemüreg belső zugában vannak, könnyet termelnek - könny: enyhén sós ízű, baktériumölő hatású, nedvesít, tisztít
    • kötőhártya: a szemgolyó és a szemüreg közötti résben, érhálózatban és idegvégződésekben gazdag
    • szemmozgató izmok: 3 pár harántcsíkolt izom (2 pár egyenes, 1 pár ferde)
  26. A szem fénytörő közegei és felszínei:
    • 4 fénytörő közeg:
    • szaruhártya: fénytörése nem szabályozható
    • csarnokvíz: a sugárizom erei termelik, színtelen folyadék, víz és albumin alkotja
    • szemlencse: átlátszó, kettősen domború lencse, domborúsága szabályozható, fénytörése változik
    • domborúságával törőképessége fokozódik
    • üvegtest: 98%-ban víz alkotja
    • átlátszó, kocsonyás, kitölti a szemgolyót, biztosítja a szem állandó alakját
    • fénytörése nem változtatható

    • fénytörő felszínek:
    • a szaruhártya elülső felszíne, a szemlencse elülső és hátulsó felszíne
  27. A retinán keletkező kép jellemzői:
    fordított, kicsinyített, valódi kép
  28. Látótér =
    a külvilágnak az a szelvénye, melynek fényingereit a mozdulatlan szem egy időben érzékeli
  29. Dioptria =
    • a fénytörés egysége
    • a méterben kifejezett fókusztávolság reciproka
  30. A sugárizom működése:
    • közelre nézés: a sugártest izmai összehúzódnak, a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, a lencse saját rugalmasságánál fogva domborúbbá válik, a lencse fénytörő képessége nő
    • távolra nézés: a sugártest izmai elernyednek, a lencsefüggesztő rostok kifeszülnek, a lencse laposabb lesz, a lencse fénytörő képessége csökken
  31. Csapok és pálcikák felépítése:
    sejttest és a fényérzékelő rész korongszerű membránrendszere, amelynek belsejében látóbíbor található
  32. A pálcikák jellemzői:
    • feladatuk: fényintenzitás érzékelése, fény-árnyék-látás
    • már egy beérkező foton ingerületet kelt  rodopszin bomlik retinalra és opszinra
    • pácikák a sárgafolton nincsenek, a sárgafolt körül nagy számban fordulnak elő
    • kb. 120 millió van belőlük
  33. A csapok jellemzői:
    • a pálcikáknál rövidebbek, zömökebbek
    • színlátás, 3 típus: vörös, zöld, kék
    • működésükhöz 5-7 fotonnyi energia kell
    • fényelnyelő pigmentjük a jodopszin
    • a sárgafolton van belőlük a legtöbb
    • az ideghártyán kb. 6 millió van belőlük
  34. A látórendszer kapcsolata az egyensúlyérzéssel:
    • ha a fej mozgatásának sebesség állandósul, a félkörös ívjáratokat kitöltő folyadék felveszi a mozgás sebességét, áramlása megszűnik, a receptorsejtek nyúlványai visszatérnek eredeti helyzetükbe, ingerület nem képződik
    • ezért nem érzékeljük behunyt szemmel az egyenletes forgómozgást a körhintán
    • forgatás közben a szemgolyó a forgatási pont ellen mozdul ki, amikor a szemkitérés maximális, a forgatás irányában új pontot fixál (nystagmus)
    • a forgatás abbahagyása után ellenkező irányú szemmozgás lép fel
  35. A pupillareflex jellemzői:
    • a szivárványhártya közepén található kerek nyílás a pupilla
    • fényrekesz, a szembe jutó fény mennyisége ezen keresztül szabályozható
    • erős fényben és közelre nézéskor szűkül
    • sötétben vagy távolra nézéskor nagyobbra nyílik
    • szemhéjzáró reflex: erős zajra pislogás a válaszreakció
  36. A távolságészlelés működése:
    • a szemmozgató izmok + sugártest izmainak működése ad információt a látott tárgy távolságáról
    • látótér JOBB oldalán lévő tárgy képe: JOBB szem BELSŐ és a BAL szem KÜLSŐ felére vetül
    • a látóideg részlegesen kereszteződik át: a belső része igen, a külső nem
    • a két szem által közvetített információ ugyanarra az agyterületre érkezik
    • távolság becslése: tapasztalat, tanult mechanizmusok is fontosak
  37. Pontszerű vetülés:
    • = a receptornak mindig ugyanaz a központi idegsejtje
    • a talamuszban és az agykéreg sejtoszlopaiban figyelhető meg, lehetővé teszi a feldolgozó, értelmező tevékenységet
  38. Akkomodáció =
    a szem alkalmazkodik az optimális fénymennyiséghez, a szemlencse közelre nézéskor domborúbb, távolra nézéskor laposabb lesz  közelre nézés fárasztja, távolra nézés pihenteti a szemet
  39. Távollátás:
    • a közeli tárgyakról a receptorsejtek mögött képződik éles kép
    • domború lencséjű szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálható
    • öregkori távollátás: a szemlencse rugalmassága az életkorral romlik
  40. Rövidlátás:
    • fénytörési hiba, mely során a szembe érkező fénysugarak már a retina előtt egyesülnek
    • okozhatja a normálisnál hosszabb szemtengely, vagy fokozott törőerő
    • homorú lencsével korrigálható
  41. Szürkehályog:
    • a szemlencse idős korban átlátszatlanná válik
    • oka: a lencse kóros anyagcseréje v. az erős napsugárzás
    • sebészeti úton eltávolítják, állandó görbületű műanyag lencsét helyeznek a szembe
  42. Zöldhályog
    • = glaukóma
    • a csarnokvíz felszaporodik, növeli a szem belsejében a nyomást
    • tünetek: látásromlás, fejfájás, szivárványszerű gyűrűk látása a fényforrás körül
    • ha a nyomás nagy, akkor a szem belsejét kitöltő folyadék az érhártya ereit az ínhártyához szorítja, így az ideghártya sejtjei elpusztulnak
  43. Kötőhártya-gyulladás:
    • vírus, baktérium okozhatja
    • szemhéj megduzzad, kötőhártya kivörösödik, a szem váladékos lesz
  44. Kancsalság:
    a két szem tengelye nem párhuzamos
  45. Asztigmia:
    a szaruhártya fénytörési zavara
  46. Színtévesztés:
    • a színtévesztő ideghártyájában az egyik csap rossz, nem kellően érzékeny, vagy az általa érzékelt színtartomány eltolódik valamelyik másik csap színtartománya felé
    • vizsgálata: színes korongokból álló ábra felismertetésével
  47. Retinaleválás:
    • vakságot okozhat
    • az ideghártya eltávolodik a helyéről, pl. durva ütés hatására
    • lehetetlenné válik a látás
  48. Farkasvakság:
    • = szürkületi vakság
    • A-vitamin-hiány miatt
  49. Hang:
    a levegő longitudinális rezgése, a közeg sűrűsödése és ritkulása
  50. Hullámhossz:
    a hullám két azonos fázisban lévő pontjának távolsága (m)
  51. Frekvencia:
    • =rezgésszám
    • időegység alatt létrejövő rezgések száma
  52. Amplitúdó:
    a levegőoszlop legritkább és legsűrűbb pontja közötti nyomáskülönbség
  53. A fül részei:
    külső, középső, belső fül
  54. A külső fül jellemzői:
    • fülkagyló: porcos, a hangok terelésére szolgál
    • külső hallójárat: a levegő rezgését továbbítja a dobhártyához
  55. Mi a dobhártya?
    kötőszövetes válaszfal a külső hallójárat és a  középfül között
  56. Fülkürt szerepe:
    • = Eustach-kürt
    • nyomáskiegyenlítést tesz lehetővé a dobhártya két oldala között (a garaton át)
  57. Hallócsontok, szerepük:
    • kalapács, üllő, kengyel
    • emelőként továbbítják a rezgést a belső fül ovális ablakára 
    • dobhártya és kengyel talpának felületaránya 17:1  rezgés erősítése
  58. Hogy tudnak a hangok az ovális ablakhoz jutni?
    külső fül + hallócsontok vagy csontvezetés
  59. Hol helyezkedik el a belső fül ürege?
    a koponya halántékcsontjának belsejében
  60. Mi alkotja a labirintust?
    csiga + helyzetérzékelő szerv
  61. A csiga felépítése:
    • folyadékkal kitöltött üregét két hártya három részre osztja
    • a csiga csúcsán a folyadékhullám átterjed az alsó járatra, a kerek ablakon nyelődik el
  62. Melyik a hallószervnek az a része, amely a nyomáshullámot elektromos jellé alakítja? működés
    • Corti-féle szerv
    • a hártyás csigában, az alaphártya felső járat felé eső területén helyezkedik el
    • támasztó- és szőrsejtek, ezen fedőhártya
    • a folyadék nyomásváltozására a fedőhártya eltérő ütemben mozdul el, mint a mindkét szélén rögzített alaphártya  a szőrsejtek nyúlványai hozzányomódnak a fedőhártyához  ingerület
  63. Az ember hallástartománya:
    20-20 ezer Hz
  64. Hely elve:
    • csiga működési elve
    • egy adott frekvencia mindig ugyanott kelt ingerületet
    • a rövid hullámhosszú, magas hangok a csiga alapjához közeli szőrsejteket ingerlik
    • a nagyobb hullámhosszú hangok a csiga csúcsához közeli szőrsejteket ingerlik
  65. A szőrsejtek által kialakított ingerület útja:
    bipoláris idegsejtek axonjai  VIII. agyideg a nyúltagyba  középagy  talamusz  hallóközpont az agykéreg halántéklebenyén
  66. A zajszennyezés jelensége:
    • kellemetlen, zavaró hang
    • forrásai: közlekedés, ipari zajok, szabadidős tevékenységek, kültéri zaj, épületgépészeti zaj, kommunális zaj
    • hatások: zavarja a kommunikációt, csökkenti a teljesítőképességet, maradandó halláscsökkenés
    • a zajártalom kezdetben a magas tartományban okoz halláskiesést, aztán a mély hangok érzékelése romlik, gátlódik a beszéd megértése
    • 140 dB felett: fájdalomküszöb
  67. Régebben gyárakban gyakori betegség:
    • szelektív süketség
    • egy adott hangmagasság kiesése
    • a gépek folyamatos, azonos frekvenciájú hangja ugyanazokat a szőrsejteket ingerli
  68. A belső fül labirintusa hátsó részének szerepe:
    helyzetérzékelés
  69. Az egyensúly-érzékelő szerv felépítése, működése:
    • tömlőcske, zsákocska, három félkörös ívjárat
    • faj térbeli, statikus elhelyezkedése: tömlőcske, zsákocska
    • a tömlőcske egyenes vonalú egyenletes mozgást is érzékel, a zsákocska rázkódásra is érzékeny
    • tömlőcske és zsákocska hártyás üregét folyadék tölti ki, falukban egy-egy receptorsáv
    • szőrsejteket kocsonyás anyag borítja, benne: kalcium-karbonát-kristályok
    • e szemcsék tömegvonzásnak megfelelő elmozdulását érzékelik a szőrsejtek 
    • fej gyorsuló, lassuló mozgása: félkörös ívjáratok
  70. Az ingerület útja a helyzetérzékelő szervből:
    • bipoláris neuronok axonjai  VIII. agyideg rostjai  nyúltagy, híd, középagy 
    • középagyi mag: kapcsolatban van a gerincvelőn keresztül a vázizmokkal, szemmel, kisaggyal
    •  talamusz  agykéreg fali lebenyének elülső-alsó része
  71. Ízlelés és szaglás közös jellemzői:
    • kémiai receptorok a külvilág ingereit fogják fel
    • szükséges az érzékelt anyagok oldódása
    • az általuk keltett érzet ritkán közömbös
    • szaglóreceptor: távolsági receptor
    • ízérzékelés: közvetlen ingerforrás
  72. Mi az ízérzékelés alapja?
    • alapízek: édes, savanyú, sós, keserű
    • újabb kutatások: ún. umami íz, hasonlóan kellemes hatás, mint az édes  pl. glutaminsav okozza (Na-glutamát: ízfokozó)
    • édes íz: mono- és diszacharidok, alkoholok, szacharin, glicin, stb.
    • sós íz: kis atomtömegű, kis koncentrációban jelen lévő fémionok
    • savanyú íz: szerves és szervetlen savak, a gyengébb szerves savak hatására erősebb érzet alakul ki az agykéregben
    • keserű íz: általában elkerülő reakciót vált ki - alkaloidok, nehézfémionok, szervezetet károsító egyéb anyagok

    édes és umami íz: nyelvcsúcs, keserű íz: nyelvgyök, sós és savanyú íz: nyelv két oldalán 
  73. Az ízérzékelő rendszer felépítése:
    • receptorsejtek ízlelőbimbókba tömörülnek a nyelven, garatban, lágyszájpadon, gégefedőn
    • nyelven az ízlelőbimbók a nyelv körülárkolt szemölcseinek árkában helyezkednek el
    • ízlelőbimbó: támasztósejt + megnyúlt ízlelősejt (receptor)
    •  bipoláris idegsejtek  VII., IX., X. agyideg érzőrostjai  nyúltagy, talamusz, agykéreg fali lebenyének elülső-oldalsó területe: komplex ízérzet
  74. A szaglás jellemzői:
    • a szaglóhám az orrüreg felső részének nyálkahártyájában található
    • az orrnyálkahártyát borító folyadékban oldódó anyagok keltenek ingerületet a receptorsejtekben
    • receptor: az oldott gázokat az érzőidegsejtek dendritjeikkel kötik meg
    • az ingerület az I. agyidegen keresztül jut az agykéreg homloklebenyébe, a talamusz elkerülésével
    • gyors adaptáció
    • számtalan feltételes és feltétlen reflex épül szagokra
    • Proust-hatás: érzelmek szagokhoz kötődése, könnyebben emlékezünk olyan dolgokra, amelyek jellegzetes szagokhoz kapcsolódnak
    • feltételezés: alapszagokat érzékelünk
  75. A bőrben található receptorok:
    mechanikai, hő, fájdalomérzékelő
  76. A bőr felsőbb rétegében található receptorok működése:
    • mechanikai, hő, fájdalom
    • hátsó szarv  átkapcsolás  adott szelvény ellentétes oldala  oldalsó köteg  nyúltvelő
  77. A bőr mélyebb rétegében található receptorok működése:
    • mechanikai receptorok, izom receptorai
    • hátsó szarv  közvetlenül a gerincvelő azonos oldali hátsó kötege  nyúltvelő  átkereszteződés  talamusz  agykéreg szomatikus érzőkérge: két félteke fali lebenyének elülső részén 
  78. Hol találhatók fájdalomérzékelő szabad idegvégződések?
    a központi idegrendszert kivéve szinte mindenhol
  79. A fájdalomreceptor működése:
    • gerincvelő  agytörzsi hálózatos állomány  talamusz magjaiban átkapcsolás  agykérgi központ: elsősorban a homloklebeny, de pontszerű vetülés nem mutatható ki
    • a fájdalomról a hipotalamusz és a limbikus rendszer is értesül
  80. Mit jelent, hogy a bőrből és a zsigeri szervekből befutó érzőrostok konvergálnak?
    • több területen is hatást keltenek  kisugárzás
    • pl. szív oxigénhiánya a bal karban, vesekő okozta fájdalmat a herezacskóban érzi az ember
  81. Mi jön létre éles fájdalomra?
    általános szimpatikus hatás

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview