Magasabb rendű idegtevékenységek, a társas viselkedés alapjai, pszichés fejlődés, az idegren

Card Set Information

Author:
der_murrkater
ID:
205095
Filename:
Magasabb rendű idegtevékenységek, a társas viselkedés alapjai, pszichés fejlődés, az idegren
Updated:
2013-03-05 11:01:20
Tags:
Magasabb rendű idegtevékenységek társas viselkedés alapjai pszichés fejlődés az idegrendszer egészségtana szenvedélybetegségek civilizációs ártalmak
Folders:

Description:
Magasabb rendű idegtevékenységek, a társas viselkedés alapjai, pszichés fejlődés, az idegrendszer egészségtana, szenvedélybetegségek, civilizációs ártalmak
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user der_murrkater on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Emberi magatartás elemei:
    öröklött és tanult elemek
  2. Az öröklött és tanult magatartásformák összehasonlítása:
    • Öröklött: 
    • az élőlény örökli őket, genetikailag meghatározottak (általában poligénes öröklődésűek)
    • zárt genetikai program, a tapasztalás, tanulás nem módosítja
    • a születés pillanatában adottak
    • az egyedi élet kezdetén is megmutatkozhatnak
    • a faj minden egyedénél azonos módon mennek végbe
    • létrejöttének feltétele a motiváció és a kulcsinger
    • a magatartási elem végrehajtását nem lehet megszakítani
    • a hosszú távon állandó környezethez alkalmazkodik ezzel az állat
    • új környezetben nem alakul ki új
    • a fejletlen állatoknál arányaiban több

    • Tanult:
    • nem öröklődik
    • egyéni vagy csoportos tapasztalatszerzés
    • nem jellemző a születés pillanatában
    • az egyedi élet kezdetén is megmutatkozhat
    • a faj egyes egyedeinél különböző módon megy végbe
    • szükséges lehet a rávezető inger, fontos a megerősítés
    • a magatartási elem végrehajtását meg lehet szakítani
    • a változó környezethez alkalmazkodik az állat
    • új környezetben újak alakulnak ki
    • a magasabb rendű állatoknál, embernél arányaiban több
  3. Emberi példák feltételes reflexre, belátásos és operáns tanulásra:
    • feltételes reflex: étel meglátásakor nyáltermelődés
    • operáns tanulás: ha magára hagyjuk a csecsemőt, sírni kezd, ha erre mosollyal, odafigyeléssel reagálnak a szülők, akkor gyakrabban fog hasonlóan viselkedni, hiszen számára az odafigyelés jutalomként hat
    • belátásos tanulás: iskolai tanulás
  4. A viselkedés szakaszai:
    • belső késztetés (motiváció, drive)
    • kulcsinger
    • viselkedés végrehajtása
    • motiváció megszűnése
  5. Az embernél az ingerekre adott választ befolyásolja:
    • érzelmi reakciók
    • érzelem: tartós, kevéssé intenzív gondolati állapot
    • indulat: hirtelen megnövekedett, a gondolatokat teljesen kitöltő, rövid hatású állapot
  6. Érzelmek összetevői:
    • pszichés és vegetatív összetevők
    • észlelés: az érzékelés okának tudatosulása
    • affektus: az érzelem tudatosult szubjektív megítélése
    • késztetés: a válaszadás igénye
    • bekövetkező vegetatív változások
  7. Az emberi viselkedés komplex alapjai:
    • evolúciós/genetikai alapok: a humán evolúció során őseink olyan problémákkal szembesültek, amelyek megoldására specifikus megoldási mechanizmusok, tanulási szabályok, algoritmusok alakultak ki
    • ökológiai alapok: alkalmazkodás a korlátozott környezeti erőforrásokhoz
    • kulturális alapok: kulturális evolúció a csoportokban, pl. eszközhasználat, tűzhasználat
    • a nyelvhasználat elsődleges szerepű
  8. A limbikus rendszer működési zavarai:
    • limbikus rendszer feladata, hogy az érzelmi-motivációs állapotok a környezettel összhangba kerüljenek
    • idegrendszer túlzott aktivációnövekedése: szorongás
    • beérkező ingerek pontatlan értékelése: frusztráció
    • szűrőfunkció nem megfelelő működése: szórakozottság
    •  
  9. Agyműködés optimális kialakításához szükséges ingerületátvivő anyagok:
    • noradrenalin: pozitív megerősítésben van szerepe
    • dopamin: összetett tudati tevékenységek, gondolkodás fenntartása 
  10. Tanulás fogalma:
    a viselkedés tapasztaláson alapuló megváltoztatásának képessége, melynek alkalmazkodási értéke van
  11. A tanulás mértékét befolyásoló tényezők:
    • érzelmek: motiváció, figyelem - koncentráció
    • újszerűség: a megközelítést a siker valószínűsége, a személy teljesítményigénye és a várható jutalom befolyásolja, az elkerülést a kudarc valószínűsége
    • játék, játékosság: versenyszellem, utánzás, megfigyelés, gyakorlás, szocializáció
    • kíváncsiság, unalom, fáradás
    • gátlások: előreható/visszaható
    • tanulási stílus: auditív-vizuális-mozgásos, társas-egyéni, impulzív-mechanikus
  12. Az emberi tanulás ...
    az agykéreghez kötött.
  13. Memória fogalma, típusai:
    • az információtárolás módja
    • echomemória, rövid távú, hosszú távú

    • echo memória: néhány másodperc 
    • rövidtávú memória: tudatos, szelektív, erősen korlátozott, következtetési-logikai műveletekben erős
    • adattárolási kapacitás: 5-9 elem, időtartama: néhány perc

    • hosszútávú memória:  pár perctől élethosszig tarthat, elméletileg korlátlan, gyors működésű, automatikus
    • asszociációk jellemzik, erőfeszítés-mentes
    • a DNS egyes génjei aktiválódnak  új fehérjék  új szinapszisok
    • a rendszeres ingerlés hatására az ingerületátvivő anyagok mennyisége megnő

    állandó memória: nincs felejtés, állandó, tartós (pl. személyes adatok, írás)

     a rövid- és hosszútávú memória az agy különböző területein tárolódik
  14. Emlékezés:
    • a tanulás során kialakuló, a múltbeli tapasztalatok rögzítésének a folyamata az idegrendszerben
    • három szakasz: az emléknyom kódolása, tárolása, előhívása
    • a beszéd, a tanulás és a gondolkodás alapját képezi
    • egyénenként eltérő a gyorsasága, tartóssága, terjedelme, pontossága
  15. Az emberi emlékezés sajátosságai:
    • a rögzítés könnyebb, ha a rögzítendő információnak az egyén számára jelentése van
    • a megtanult ismeret jobban visszaidézhető, ha az jól szervezett
    • könnyebb a tárolás és a visszaidézés, ha az emléknyom összefüggést mutat más tényezőkkel
    • az érzelmi hatások könnyíthetik a rögzítést
    • interferencia: a már megtanult anyagot az újabbak segíthetik vagy gátolhatják
    • retroaktív gátlás: a később tanult anyag gátolja a korábban tanult anyag konszolidációját
    • proaktív gátlás: a korábban tanultak kiszorítják az emlékezetből az újta
  16. Gondolkodás:
    • az emberi elme azon tevékenysége, amelynek során az észlelés, a tanulás és az emlékezet segítségével leképezett emléknyomokon, fogalmakon logikai, képzeleti, vagy egyéb mentális műveleteket végzünk
    • 3 formája: képi/képzeleti, nyelvi, mozgásos
  17. Képzelet:
    a gondolkodás azon formája, amelynek során képi, vagy más érzékleti formában idézünk fel jelen nem lévő tárgyakat, személyeket, eseményeket
  18. Intelligencia:
    • a tapasztalatokból való tanulás, az elvont fogalmakban való gondolkodás, a környezethez való hatékony alkalmazkodás, és a környezet hatékony kezelésének képessége
    • öröklött és környezeti tényezők befolyásolják
  19. Agyunk a legtöbb esetben a gondolkodás során ...
    • képeket jelenít meg
    • ezek leegyszerűsítettek, a valóság leglényegesebb részeit tartalmazó modellek
    • a külvilág modellezése az agykéreg működése során a sejtoszlopok serkentett-gátolt állapotváltozásaival alakul ki
    • modell: beérkező információk + agyban már korábban tárolt emléknyomok hatása
  20. Tudat: 
    • az emberi psziché működési állapota
    • magában foglalja az irányított figyelmet, az elvonatkoztatás képességét, a szavakba foglalás képességét, az önismeretet, értékítéletet, stb.
    • hosszú evolúciós fejlődés eredménye, melyben fontos szerepe volt a szocializációnak és a szerszámhasználatnak
  21. Beszéd:
    • az emberi kommunikáció egyik eszköze, mely hangképzési és hallás-élettani folyamatokkal valósul meg
    • jelei: a hangok
  22. A közvetlen emberi kommunikáció fontos típusai:
    beszéd, gesztus, mimika, tekintet, testmozdulatok, testtartás, hang, távolságtartás az interakcióban, megjelenés
  23. Nyelv:
    • a társas tevékenység során kialakult jelrendszer, amely az emberi kommunikáció alapja
    • jelei: szavak, mondatok
  24. Az agy kapcsolatai a beszéd során:
    • Hallott szó kimondása:
    • 1. hallóközpont, halántéklebeny
    • 2. beszédértő központ, halántéklebeny
    • 3. beszédmozgató központ: homloklebeny
    • 4. szomatikus mozgatóközpont

    • Olvasott szó kimondása:
    • 1. látóközpont: nyakszirti lebeny
    • 2. beszédértő központ, halántéklebeny
    • 3. beszédmozgató központ: homloklebeny
    • 4. szomatikus mozgatóközpont
  25. Az agyféltekék összehasonlítása:
    • Bal:
    • kategorikus félteke
    • analitikus működés
    • érvényesülés: lokális/fokális
    • azonosítás: hasonlóság/név alapján
    • végtagok mozgatása: az idő, ritmus, sorrend alapján
    • ingerek feldolgozása: egymás után
    • gondolkodás: racionális
    • beállítottság: kreatív, logikus

    • Bal:
    • reprezentációs félteke
    • szintetikus működés
    • érvényesülés: diffúz
    • azonosítás: különbségek, fizikai tulajdonságok alapján
    • végtagok mozgatása: a cselekvés egésze alapján
    • ingerek feldolgozása:egyszerre, párhuzamosan
    • gondolkodás: intuitív
    • beállítottság: érzelmi
  26. Az emberi csoport fogalma, jellemzői:
    • csoport: összetartozó személyekből kialakult együttes
    • tagjai között szimbolikus vagy gyakorlati értelemben vett kölcsönös függőség alakult ki, a csoport tagjainak bizonyos szükségletei individuálisan nem elégíthetők ki
    • egy csoporttag cselekedete, amelyet mások magatartása is irányít, minden más csoporttag viselkedését befolyásolja
    • a legkisebb csoport a pár
    • létszáma korlátozott, csak annyi lehet, amennyien személyesen jól ismerik egymást
    • a csoport önmagától formálódik ki, nem szervezik, kibontakozásának hajtóereje az együttes tevékenykedés

    • jellemzői:
    • közös eszmék: az ember elfogadja csoportja identitását
    • közös akciók: képes lesz a csoportjához tartozókkal közös akciók végzésére
    • hűség: hajlandó a csoport érdekében az egyéni és genetikai érdekeit alávetni
    • transzformáció: a csoportot alkotó emberekből egy új, magasan szervezett önálló csoportorganizmus alakulhat ki
  27. Csoportkohézió:
    • a csoporttagok közötti összetartó erő, amely növekszik, ha a tagok egymással szoros vagy élénk kapcsolatot tartanak
    • ennek hatására csökkennek a más csoportokkal vagy a külvilággal ápolt kapcsolatok
    • a csoportkohézió hatására az egyénben csoport-hovatartozási érzés alakul ki
  28. Csoportszelekció:
    • olyan szelekciós folyamat, amelynek egysége nem az egyed, hanem a csoport
    • minden olyan viselkedési forma fennmarad az evolúció során, amely kedvez az adott csoport fennmaradásának és szaporodásának
    • a populációk küzdenek egymással a túlélésért, azok a csoportok kerülik el a kihalást, amelyek tagjai feláldozzák potenciális szaporodásuk sikerét az egész csoport javára
  29. Rokonszelekció:
    • a segítésből származó haszon nagyobb, mint a viselkedés okozta költség
    • az átörökítendő gének fennmaradása biztosabb
    • azokban a csoportokban, amelyek tartósan együtt élnek, a rokonszelekció kedvez az egyedi felismerési mechanizmusok megjelenésének, mert lehetővé teszi, hogy a nagyobb csoporton belül a közvetlen rokonok valamilyen módon egymás segítségére legyenek
  30. Az ember értelmi fejlődésének szakaszai:
    • szenzomotoros szakasz: 0-2 év
    • mozgásba ágyazott a gondolkodás
    • az első évben a gyermek igyekszik mindent megragadni, de még nem tud különbséget tenni a dolog és a dolog tapasztalata között
    • használja az emlékezetét, felfedezi az ok-okozati összefüggéseket, és megtanul előidézni dolgokat
    • megtanul beszélni, kifejlődik a mondatalkotás képessége

    • műveletek előtti képalkotás szakasza: 2-7. év
    • konkrét dolgokat képes nem a cselekvésen keresztül, hanem a képzeletében elvégezni
    • intuitív és egocentrikus gondolkodás
    • mágikus világkép
    • szókincse jelentősen bővül, számolni képes
    • megkülönböztet méreteket és formákat, megtanulja az idő fogalmát

    • konkrét műveletek szakasza: 7-12. év
    • belsővé vált cselekvési sémák
    • számfogalom kialakulása
    • logikus gondolkodás kialakul
    • képes fejben olyan dolgok elvégzésére, amit eddig cselekvés útján végzett el

    • formális műveletek szakasza: 12. év felett
    • elvont műveleti gondolkodás, hipotézisalkotás, fejlett emlékezet
    • elvont rendszerekkel való logikus gondolkodás
    • a jövővel és ideológiai problémákkal foglalkozik
  31. Egészség:
    • WHO 1948-ban elfogadott definíciója:
    • nem pusztán a betegség hiánya, hanem fizikai, mentális, szociális jólét
    • az egészséggel kapcsolatos tevékenységek nemcsak a betegségek leküzdésére, hanem az egészségfejlesztésre, megelőzésre is irányulnak
  32. Funkcionális egészség:
    a társadalmi életben való részvétel képessége
  33. Adaptív egészség:
    a környezethez való alkalmazkodás képessége
  34. Az egészség tényezői:
    • genetikai és biológiai adottságok
    • egészség-magatartás, egészségkárosító tényezőkkel szembeni védekezőképesség
    • egészséges gyermekkor
    • képzettség
    • jövedelem, társadalmi helyzet

    + környezeti tényezők
  35. Jólét:
    fizikai, mentális, szociális

    • fizikai:
    • köznapi értelmezés szerinti egészség
    • egészségkárosító szerek kerülése, rendszeres mozgás, helyes táplálkozás, stb.

    • mentális:
    • lelki egészség - megfelelő érzelmi és társas kapcsolatok, pihenés, stb.

    • szociális:
    • megfelelő életkörülmények, munkahely, anyagi háttér, egészségügyi ellátás, stb.
  36. Rizikófaktorok:
    olyan tényezők, amelyek az egészség elvesztésének kockázatával járhatnak

    dohányzás, mozgáshiány, stressz, elhízás, magas koleszterinszint, vércukorszint, vérnyomás, stb.
  37. Stressz:
    • amikor az emberek fizikai vagy pszichikai jóllétüket veszélyeztető eseménnyel szembesülnek, ezek az események a sresszorok, az ezekre adott válaszok a stresszreakciók
    • fokozott adrenalintermelődés és szimpatikus hatás okozza

    • distressz (Selly János): megoldhatatlan szituációk
    • nem jut tér az élettani és pszichés válasznak, a szervezet fiziológiai és pszichés egyensúlya felborul
    • tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, immunsejtek számbeli és minőségbeli romlása, fogékonyság a betegségekre, gyakori felső légúti panaszok, hajhullás
    • stresszre adott leggyakoribb válasz: szorongás

    • jó stressz: eustressz
    • nélkülözhetetlen, kreativitásra sarkall, alkotó energiákat szabadít fel
    • segít felismerni a veszélyt, mozgósítani a szervezet védekezőrendszerét és helyesen dönteni
  38. Civilizációs ártalmak:
    az emberiség civilizációs fejlődésének előnyeit kísérő jelenségként jelentek meg

    • a fizikai aktivitás csökkenése, egyoldalúvá válása
    • stresszes életmód
    • túlfogyasztás
    • környezeti ártalmak, rákkeltő anyagok
    • helytelen táplálkozás
    • szenvedélybetegségek
  39. Civilizációs betegségek:
    civilizációs ártalmak következtében alakulnak ki elsősorban

    • keringési betegségek (érelmeszesedés, magas vérnyomás, infarktus)
    • daganatos megbetegedések
    • mozgásszervi betegségek
    • idegrendszeri és pszichés zavarok és betegségek
  40. A fájdalom szerepe és csillapítása:
    • a szervezet figyelmeztetése valamilyen kóros állapotra
    • a jelzés észlelése után törekedni kell a kiváltó okának megszüntetésére, majd csillapítására
    • a tartós, erős fájdalom stresszt okoz

    • csillapítás lehetőségei:
    • szintetikus gyógyszer
    • gyógynövények
    • elektroterápia
    • akupunktúra
    • masszázs
    • borogatás
    • pszichológiai módszerek (relaxáció, meditáció)
  41. A fájdalomcsillapítás veszélyei:
    • mellékhatások lehetnek: csontvelő-károsodás, vese- és májkárosodás, allergiás reakció
    • egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek: gyomor- és bélperforáció
    • jelentősen csökkenthetik a koncentrálóképességet, álmosság
    • a műtét utáni fájdalomcsillapítás során alkalmazott gyógyszerek a légzőközpontot gátolják
    • műtét előtti v. utáni gerincközeli fájdalomcsillapításnak is lehetnek szövődményei
  42. Agyrázkódás:
    • koponyát ért tompa erőhatásra, nincs maradandó károsodás
    • tünetek: rövid tudatzavar, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, sápadtság, verejtékezés, a baleset körüli percekre vonatkozó emlékezetkiesés
  43. Agyvelőgyulladás:
    általában vírusfertőzés okozza
  44. Agyhártyagyulladás:
    • vírus, ill. baktérium okozza
    • magas láz, fejfájás, fokozott fényérzékenység
  45. Migrén:
    • rohamokban jelentkező heves fejfájás
    • néhány órától akár két napig tarthat
    • kísérheti émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, látótérkiesés
    • általában az agyi erek szűkülete, majd kitágulása okozza
  46. Epilepszia:
    • rohamokban fellépő idegrendszeri betegség, melyet tudatzavar kísérhet
    • a rohamok egyes idegsejtcsoportok kóros, nagy erejű ingerülethullámaiból keletkeznek
    • az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlya felborul, izgalmi túlsúly keletkezik
    • nagy roham: eszméletvesztés, izmok megfeszülése/rángása v. teljes tónustalanság
    • kis rohamok: nincs teljes eszméletvesztés, összeesés
  47. Stroke:
    • =szélütés, agyvérzés
    • agyi erek megrepednek, vér kerül az agy szövetei közé, a károsodott agyterület működése kiesik
    • ellenoldali testfél zsibbadásához, bénuláshoz, beszédzavarhoz, a járás, látás, egyensúly, nyelés zavarához vezethet
    • kiváltó ok: magas vérnyomás, izgalmi v. testi megerőltetés
  48. Agyérgörcs:
    • erek simaizomzatának gyors, túlzott összehúzódása
    • hirtelen eszméletvesztés, bénulás
  49. Kóma:
    • az agykéreg -általában átmeneti- ingerelhetetlen állapota
    • évekig is eltarthat
  50. Alzheimer-kór:
    • fokozatos elbutulással, majd gyors biológiai leépüléssel jár
    • idős korban gyakori, a betegség élettartama 5-8 év
    • tünetei: emlékezetgyengeség, zavarok: tájékozódás, olvasás,
    • a betegség végén a személy teljes leépülése
    • kiváltó ok: az agykéreg sorvadása, az agysejtek elhalnak
  51. Parkinson-kór:
    • lassan előrehaladó, mozgászavarokkal járó, hosszú lefutású megbetegedés
    • az extrapiramidális pályarendszer megbetegedése
    • jellemzők: végtagremegés, arcizmok merevsége, beszédzavar, depresszió, gondolkodás lelassulása
    • a szellemi képességet nem csökkenti
    • oka: az extrapiramidális rendszer magvaiban kóros sejtpusztulás, csökken az ingerületátvivő anyagok termelődése
    • kiváltó oka többnyire ismeretlen
    • általában idősebb korban kezdődik
    • a betegség nem gyógyítható, gyógyszerekkel lassítható
  52. Pszichoszomatikus betegségek:
    • az elnevezés a test és a lélek kölcsönhatására utal
    • kialakulásában fontos szerepe van a környezetnek
    • sok betegség kiváltó oka lelki tényező is lehet, pl. gyomor- és nyombélfekélyek, daganatos megbetegedések, bőrbetegségek, allergia
    • a stresszhatások emelik a pulzusszámot, a vérnyomást és a vérben a koleszterin, triglicerid, vércukor szintjét, a szívre fokozott veszélyt jelentenek
  53. Anorexia:
    • kóros étvágytalanság
    • intenzív félelem a súlygyarapodástól
    • torz testkép
  54. Bulimia:
    • beteges falánkság
    • mély lelki válságban előforduló, kórosan fokozott étvágy
    • a betegek gondolatai szinte kizárólag az evésre összpontosulnak
    • a beteg gyakran hányással könnyít magán
  55. Neurózis:
    • állandó feszültségi állapot
    • ingerlékenység
    • fáradékonyság
    • álmatlanság
    • koncentrációzavar
    • a teljesítőképesség hiánya
  56. Depresszió:
    • súlyos hangulatzavar
    • beszűkül az érdeklődés
    • lassulnak a test működései
    • öngyilkossághoz is vezethet
  57. Paranoia:
    a beteg a valóságot darabokban érzékeli, üldözöttnek érezheti magát
  58. Skizofrénia:
    tudathasadásos személyiségzavar
  59. Szenvedélybetegségek:
    • kémiai szer fogyasztására vagy valamely magatartásra irányuló ellenállhatatlan késztetés
    • egészségkárosítók, használatuk függőséghez vezethet

    • dohányzás (aktív/passzív)
    • dohányfüstben: nikotin, szén-monoxid, káros égéstermékek
    • hatása: légúti daganatos megbetegedések, szívinfarktus, stroke

    • alkoholizmus:
    • rövid távú hatás: lerészegedés
    • hosszú távú hatás: idegrendszeri károsodás, a máj szöveteinek pusztulása, májcirrózis, gyomorfekély, gyomorrák, immunrendszeri problémák

    droghasználat
  60. Drog:
    • minden olyan anyag, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak működését, és használata függőséghez vezet
    • a központi idegrendszerre hat
    • nem minden drog kábító hatású
  61. Drogok csoportjai:
    • narkotikumok
    • izgatószerek

    • központi idegrendszerre gyakorolt hatás alapján:
    • stimulánsok: amfetaminszármazékok, ecstasy, kokain, nikotin, koffein
    • depresszánsok: nyugtatók, altatók, szorongásoldók, alkohol, opiátok - morfium, heroin, kodein, metadon
    • hallucinogének: a tudati működés, észlelés, gondolkozás folyamatainak megváltoztatása - LSD, cannabisszármazékok, szerves oldószerek

    legális-lágy (marihuána, hasis)-kemény drogok (kokain, amfetamin)
  62. A függőség jellemzői:
    a fogyasztó számára a szer által kiváltott hatás olyan fontossá válik, hogy leküzdhetetlen kényszert érez a szer bevitelére

    • fiziológiai függőség: a kémiai anyag intenzív kapcsolatba kerül a szervezettel, elvonás esetén elvonási tünetek, melyek akár halálhoz is vezethetnek
    • pszichés függőség: elvonáskor félelem- és veszteségérzés, depresszió, kétségbeesés, feszültség, hangulatingadozás
  63. Viselkedési függőségek:
    • a személy egy viselkedési mintázattól függ
    • pl. játékszenvedély, munkafüggőség, internetfüggőség, testedzés-függőség, pirománia, kleptománia, stb.
    • a kémiai és viselkedési függőség között sok a hasonlóság: a szenvedélybetegnek ugyanazt a viselkedéssort kell újra és újra elvégeznie
    • jellegzetességek: kényszeresség, a viselkedés feletti kontroll elvesztése
  64. A függőség megelőzésének lehetőségei:
    • megfelelő pszichés háttér
    • érzelmi biztonság
    • problémamegoldás kialakítása - megküzdés
    • felkészülés a droghelyzetek elutasítására
    • egészséges életmód kialakítása, tájékoztatás
  65. A drogra való rászokás okai:
    • unalom, kíváncsiság
    • felnőttektől, valóságtól való eltávolodás vágya
    • menekülés problémák elől
    • kortársak rábeszélése (szociális befolyásolás)
    • rideg, korlátozó, autoriter szülői magatartás
  66. A drogra való rászokás folyamata:
    kipróbálás, szokássá válás, rászokás, függőség
  67. Rövid idő alatt fizikai függőséget vált ki:
    kokain, crack, heroin, ópium
  68. Az etanol hatása:
    • a központi idegrendszerre narkotikumként hat
    • gátolja egyes agykérgi idegsejtek működését
    • növekszik a reakcióidő, mozgáskoordináció zavara, gyengülő kontaktus a környezettel, öntudatlanság
    • agytörzsi vegetatív központok bénulása miatt halál is bekövetkezhet
  69. Enkefalinok, endorfin:
    • agy által termelt peptidek, melyek hasonlítanak az ópiátok hatásához
    • fájdalmat csökkentő hatások így kialakulhatnak magában az agyban
    • kritikus helyzetek, felfokozott állapotok: egy ideig nem alakul ki fájdalomérzet

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview