Áltkém ellnőrző kérdések

Card Set Information

Author:
der_murrkater
ID:
240605
Filename:
Áltkém ellnőrző kérdések
Updated:
2013-10-14 19:09:40
Tags:
áltkém
Folders:

Description:
áltkém
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user der_murrkater on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. 1. Az elem fogalma:
    Az azonos rendszámú atomokból álló olyan kémiai anyag, amely kémiai reakciókban már nem bontható tovább.
  2. 2. A vegyület fogalma:
    Olyan két vagy több elem atomjaiból álló összetett anyag, amelyben az alkotó atomok kémiai kötéssel kapcsolódnak össze, ezért arányuk szigorúan állandó. A vegyület tulajdonságai eltérnek az alkotók tulajdonságaitól.
  3. 3. A keverék fogalma:
    Két vagy több kémiailag tiszta anyagot tartalmaz (elemet, vegyületet), amelyeknek részecskéi különböző mértékben összekeveredtek. Az egyes összetevők legtöbb jellemző tulajdonságukat megtartják benne. Összetevői (komponensei) általában desztillációval, szűréssel, bepárlással, mágnes segítségével vagy más fizikai módszerrel, kémia reakció nélkül is szétválaszthatóak. Az összetételt tetszőlegesen választhatjuk meg, a keverék tulajdonságai az összetételtől függnek.
  4. 4. Az atom alapvető alkotórészeinek felsorolása (jelölésekkel együtt):
    • Proton, jele: p+
    • Elektron, jele: e-
    • Neutron, jele: n0
  5. 5. A rendszám jelentése:
    Az atommagban található protonok számát az elem rendszámának (jele: Z) nevezzük, ami kijelöli az atom helyét a periódusos rendszerben.
  6. 6. A tömegszám jelentése:
    Az atommagban lévő protonok és neutronok számának összegét tömegszámnak nevezzük és A-val jelöljük.
  7. 7. Az izotóp fogalma: Az azonos rendszámú, de különböző tömegszámú atomokat izotópoknak
    nevezzük.
  8. 8. Az atom fogalma:
    A kémiailag legegyszerűbb részecskék, amelyek a szokásos kémiai folyamatokban már nem alakíthatóak át. Az atom elemi részecskékből áll (proton, elektron, neutron), fő részei az atommag és az elektronfelhő.
  9. 9. A molekula fogalma:
    Két vagy több atomból álló elektromosan semleges kémiai részecske, amelyet kovalens kötés tart össze és pontosan meghatározott összetétellel, fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik.
  10. 10. Az ion fogalma:
    • Az elektromosan töltött atomok és molekulák. Atomokból vagy molekulákból
    • jönnek létre elektron felvételével vagy leadásával.
  11. 11. Az elektrolit és nemelektrolit fogalma:
    Azokat az anyagokat, amelyekben feszültségkülönbség hatására ionok mozdulnak el, és ezek vezetik az elektromos áramot, elektrolitoknak nevezzük. A nemelektrolitok nem állnak ionokból és még olvadékuk sem vezeti az elektromos áramot.
  12. 12. A relatív atomtömeg fogalma:
    Valamely elem relatív atomtömege az 1 mól természetes izotópösszetételű elem tömegének viszonyát jelenti az 1 mól 12C-izotóp (12-es tömegszámú szénizotóp) tömegének 1/12-ed részéhez képest. Jele: Ar
  13. 13. A relatív molekulatömeg fogalma:
    A molekulák tömegének viszonyát a 12C-hez a relatív molekulatömeg fejezi ki. Jele: Mr
  14. 14. A mól fogalma:
    A mól egy mértékegység, ami azt az anyagmennyiséget jelöli, amely 6,022*10^23 (Avogadro-állandó) egységet (atomot, molekulát, iont stb.) tartalmaz. Az anyagmennyiség jele: n
  15. 15. A tapasztalati képlet fogalma:
    Bármely vegyület kísérletileg meghatározott százalékos összetételéből megállapítható a tapasztalati (vagyis legegyszerűbb) képlet, amely a vegyületet alkotó elemek atomjainak relatív számát fejezi ki.
  16. 16. A molekulaképlet fogalma:
    A molekulában található elemek atomjainak valódi számát mutatja meg. Pl.: C6H6, C2H2
  17. 17. Írjon példát egyesülési reakcióra:
    C(s) + O2(g) -> CO2(g)
  18. 18. Írjon példát bomlási reakcióra:
    NaCl(s) + H2O -> Na+ + Cl-
  19. 19. Írjon példát helyettesítésre:
    Fe(s) + H2SO4(aq) -> H2(g) + FeSO4(aq)
  20. 20. Írjon példát cserebomlásra:
    BaCl2(aq) + H2SO4(aq) -> BaSO4(s) + 2 HCl(aq)
  21. 21. Írjon példát közömbösítésre:
    HCl + NaOH = NaCl + H2O
  22. 22. Írjon példát csapadékképződésre:
    AgNO3 + NaCl = AgCl + NaNO3 (AgCl (ezüst-klorid) a csapadék)
  23. 23. Hullámok jellemző tulajdonságai (felsorolás):
    • hullámhossz (λ), amplitúdó (A), hullámszám (v),
    • frekvencia (v), a hullámok jellemzője az interferencia is.
  24. 24. Planck törvénye (egyenlet a jelölések értelmezésével):
    Az energia diszkrét mennyiségekben, úgynevezett kvantumokban emittálódik. E=h*v, ahol a kibocsátott (emittált) fény frekvenciája v, és energiája E, h: arányossági tényező, a Planck-féle állandó, h= 6,626*10-34 Js
  25. 25. De Broglie elmélete (egyenlet a jelölések értelmezésével):
    A fényhez hasonlóan az elektronnak is vannak a hullámokra jellemző sajátságai, a részecskére jellemző tulajdonságok mellett. Az u sebességű és m tömegű elektron hullámhosszát de Broglie elmélete segítségével számíthatjuk ki: λ= h/m*u (h: Planck-féle állandó, λ: hullámhossz).
  26. 26. Az emissziós színkép keletkezése:
    Az anyagok akkor bocsátanak ki sugárzást, vagyis válnak fényforrássá, ha atomjaik elegendő energiát vesznek fel (gerjesztés). A gerjesztés után kisugárzott fény felbontása (pl.: prizmával) eredményezi az emissziós színképet.
  27. 27. Az abszorpciós színkép keletkezése:
    • A fényelnyelés felhasználható az atomszerkezet
    • tanulmányozására. E célból folytonos színképű fényforrás fényével világítjuk át a vizsgálandó anyagot, és a felbontás után megállapítjuk, hogy az elnyelés után mely frekvenciák hiányoznak a színképből. A hiányzó frekvenciák összessége adja meg az abszorpciós színképet.
  28. 28. Folytonos és vonalas színképek fogalma:
    • Ha egy anyag által kibocsátott sugárzás emissziós
    • színképében egy tartományon belül minden frekvencia jelen van, akkor folytonos színképről beszélünk, ha csak egyes frekvenciák vagy frekvenciasávok fordulnak elő, akkor vonalas színképről van szó.
  29. 29. Bohr első posztulátuma:
    Az elektron az atommag körül csak meghatározott sugarú (r) körpályán keringhet.
  30. 30. Bohr második posztulátuma:
    A pályák impulzusmomentumaira vonatkozó megkötések következtében az adott pályán lévő elektron energiája is meghatározott.
  31. 31. Bohr harmadik posztulátuma (frekvencia-feltétel):
    • Az egyik kvantumpályáról a másikra történő
    • átmenetnél az elektron által elnyelt vagy kisugárzott energia egyenlő a két pálya közötti energiakülönbséggel.
  32. 32. A kvantummechanikai atommodell legfontosabb megállapításai:
    • 1. Az atomban található elektronok energiája meghatározott, kvantált.
    • 2. A kvantált energiaállapot az elektron hullámtermészetének a következménye.
    • 3. Az elektron térbeli helyzete és impulzusa tetszés szerinti pontossággal nem adható meg (Heisenberg-féle határozatlansági elv).
    • 4. Az elektron legvalószínűbb térbeli tartózkodási helye adható meg az atommag környezetében. A
    • különböző energiájú elektronok eltérő tartózkodási valószínűséggel jellemezhetőek. Ezeket tekintjük az elektronok ”pályáinak”, atomorbitáloknak.
  33. 33. A főkvantumszám értelmezése és lehetséges értékei a kvantummechanikai atommodell szerint:
    Az elektron energiáját határozza meg a főhéjban. Jele: n, lehetséges értékei: n=1,2,3… (bármely pozitív egész szám), az ismert elemek alapállapotában maximális értéke n=7. Minél nagyobb a főkvantumszám, annál távolabb van a héj az atommagtól.
  34. 34. A mellékkvantumszám értelmezése és lehetséges értékei a kvantummechanikai atommodell szerint:
    Az elektron impulzusmomentumát jellemzi. Jele: l (kis L), lehetséges értékei: l=0,1,2,… (n-1). A mellékkvantumszám a főhéjon belüli lehetséges alhéjak számát és energiáját írja le. Alhéjak: s (l=0), p (l=1), d (l=2), f (l=3).
  35. 35. A mágneses kvantumszám értelmezése és lehetséges értékei a kvantummechanikai atommodell
    • szerint:
    • Az elektron impulzusmomentumának lehetséges térbeli irányítottságát határozza meg valamely
    • önkényes koordinátarendszerhez képest. Jele: m1, lehetséges értékei: m1= -l…0…+l (kis L).
  36. 36. A spinkvantumszám értelmezése és lehetséges értékei:
    • Az elektron saját momentumát jelöli. Jele:
    • ms, lehetséges értékei +1/2 és -1/2
  37. 37. Az atomorbitál fogalma:
    Az a térrész az atomban, amelyen belül az elektron megtalálási valószínűsége 90%. Határa olyan felület, amelyen mindenütt azonos az elektronsűrűség.
  38. 38. Az elektron töltéseloszlása s állapotban:
    0
  39. 39. Az elektron töltéseloszlása p állapotban:
    -1, 0, +1
  40. 40. Az elektron töltéseloszlása d állapotban:
    -2, -1, 0, +1, +2
  41. 41. A Pauli-féle tilalmi elv:
    Egy atomon belül nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvatumszáma azonos.
  42. 42. A Hund-féle szabály:
    Az alapállapotú elektronok olyan konfigurációt vesznek fel, amelyeken a párosítatlan spinű elektronok száma maximális.
  43. 43. Az elektronok maximális száma az első négy főhéjban:
    2+8+18+32=60
  44. 58. Az atomsugár változása a periódusos rendszer egy-egy oszlopában (magyarázattal):
    A periódusos rendszer oszlopaiban az atomsugár a rendszám növekedésével együtt nő. Ez a hatás azzal magyarázható, hogy a legkülső orbitálok azonos típusúak és a rendszám növekedésével egyre több elektronhéj tartozik az atomhoz.
  45. 59. Az atomsugár változása a periódusos rendszer soraiban (magyarázattal):
    Egy perióduson belül a rendszám növekedésével csökken az atomsugár. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy az újonnan belépő s-elektronok behatoló pályákra kerülnek (lezárt héjak atomorbitáljain belülre), másrészt a megnövekedett magtöltés a külső elektronhéj kontrakcióját okozza.
  46. 60. Az atomok első ionizációs energiájának változása a periódusos rendszer egy-egy oszlopában (magyarázattal):
    Egy csoporton belül a rendszám növekedésével a vegyértékelektronok egyre nagyobb héjra kerülnek, átlagosan egyre távolabb vannak az atommagtól, ezért ezekre az elektronokra a magtöltés egyre kisebb mértékben gyakorol vonzó hatást, az ionizációs energia csökken (az oszlopokban lefelé).
  47. 61. Az atomok első ionizációs energiájának változása a periódusos rendszer soraiban (magyarázattal):
    Egy perióduson belül a rendszám növekedésével nő a magtöltés, és ezzel együtt az elektronhéjakra gyakorolt vonzó hatás is. Mivel egy perióduson belül ugyanazon héj töltődik a magvonzás növekedése egyre nehezebbé teszi az elektronok leszakítását és így az ionizációs energia tendenciaszerűen nő (a sorokban).
  48. 62. Az elektronaffinitás fogalma:
    Az az energiaváltozás, amely a gáz állapotú atom 1 móljának negatív gázionná való átalakítását kíséri.
  49. 63. Az elektronegativitás értékének változása a periódusos rendszer soraiban és oszlopaiban:
    A sorokban előrefelé haladva nő, az oszlopokban pedig lefelé haladva csökken.
  50. 64. Az elsődleges kémiai kötés alaptípusai:
    fémes, ionos, kovalens kötés
  51. 65. A fémek legjellemzőbb tulajdonságainak felsorolása:
    Fémes fény, kovácsolhatóság, nyújthatóság, viszonylag nagy sűrűség, hőt és áramot jól vezetik, általában redukálószerek, hő hatására az áramvezetés csökken, általában szürke színűek (kivéve pl. arany).
  52. 66. A fémek elektromos vezetőképességének magyarázata:
    A fémek jó elektromos vezetők a könnyen elmozduló delokalizált elektronrendszerük miatt. A fémek legkülső elektronhéján egy vagy két s-elektron van, ha ezek a fématomok közeledése folytán egymás mellé kerülnek, energiaszintjeik módosulnak, közel álló szintű molekulaorbitálok sorozata alakul ki, illetve szoros illeszkedésű kristályszerkezet. Ennek következtében az elektronok elmozdulása lehetővé válik.
  53. 67. Az ionkötés kialakulása (lépések felsorolása):
    • 1. Először egy kationokat képző elem szükséges.
    • 2. Ionizációs energia befektetésével ebből az elemből létrejön a kation és e-.
    • 3. Ezt az elektront felveszi egy nagy elektronegativitású elem és keletkezik anion és energia (elektronaffinitás).
    • 4. Az így keletkezett anion és kation az elektrosztatikus vonzóerő hatására közeledni fog egymáshoz, ionrácsot képez és eközben szintén energia (rácsenergia) szabadul fel.
  54. 70. Az elektronegativitás fogalma:
    A kémiai szerkezetben kötött atomnak olyan tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen erővel vonzza az atom a kovalens kötésben lévő elektronokat.
  55. 71. Állítsa sorrendbe növekvő elektronegativitásuk szerint a következő elemeket: Na, C, O, F, H:
    Na, H, C, O, F
  56. 72. A szigma-kötés jellemzése; milyen elektronok kölcsönhatásából alakulhat ki:
    Azt a kötést, amelyben a kötő elektronpár elektronsűrűsége a kötés tengelye mentén a legnagyobb, szigma-kötésnek nevezzük. A szigma-kötés tengelyszimmetrikus. A következő atomorbitálok átfedésével jöhet létre: s-s, s-p és megfelelő irányítottságú p-p.
  57. 73. A pi-kötés jellemzése; milyen elektronok kölcsönhatásából alakulhat ki:
    Az olyan kötést, amelyben a kötő elektronpár elektronsűrűsége a kötés tengelyére merőlegesen a legnagyobb, pi-kötésnek nevezzük. Megfelelő irányítottságú p-p atomorbitálok átfedésével alakulnak ki a szigma-kötéssel rögzített atomok között.
  58. 74. A Be hibridállapota a BeCl2 molekulában és a BeCl2 molekula geometriája:
    sp hibridállapot, lineáris
  59. 75. A B hibridállapota a BF3 molekulában és a BF3 molekula geometriája:
    sp2 hibridállapot, síktrigonális
  60. 76. A C atom hibridizációja a metán molekulában és a molekula geometriája:
    sp3, tetraéderes
  61. 77. A C atom hibridizációja az etén molekulában és a molekula geometriája:
    sp2, síktrigonális
  62. 78. A C atom hibridizációja az etin molekulában és a molekula geometriája:
    sp, lineáris
  63. 79. A C atom hibridizációja a karbonátionban és a kötések geometriája:
    sp2, síktrigonális
  64. 80. A N elektronszerkezete az ammóniumionban és az ion geometriája:
    sp3, tetraéderes
  65. 81. A molekulaorbitálok feltöltődésének szabályai (felsorolás):
    • 1.: Az elektronok először a kisebb energiaszintű molekulaorbitálokat töltik fel (energiaminimumra való törekvés elve).
    • 2.: Egy molekulaorbitálon max. 2 elektron tartózkodhat (Pauli-féle tilalmi elv)
    • 3.: Az azonos energiájú molekulaorbitálokat az elektronok egyenként, párosítatlan spinnel töltik be (Hund-féle szabály).
  66. 84. Kötésrend számítása a molekulaorbitál elmélet szerint:
    Kötésrend = 1/2*(kötő elektronok száma - lazító elektronok száma)
  67. 87. A C atom hibridizációja a benzol molekulában, geometriája és kötésrendje:
    sp2, síkbeli hatszöges, kötésrend: 1,5
  68. 88. A másodlagos kémiai kötések növekvő erősség szerinti felsorolása:
    diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, H-kötés
  69. 89. A London-féle erők összehasonlítása a n-pentán és neopentán molekulákban:
    A nyújtott szénláncú n-pentán molekulák kölcsönhatási felülete lényegesen nagyobb, mint a gömbszerű neopentáné, ezért az n-pentán olvadáspontja és forráspontja is magasabb.
  70. 90. A H2O molekula szerkezete, geometriája és polárossága:
    V-alak, 105°, dipólusos
  71. 94. A hidrogénkötés kialakulásának alapfeltételei:
    Kisméretű nagy elektronegativitású atomhoz (N,O,F) kapcsolódó H-atom és egy szomszédos molekula, amelynek elektronegatív atomjának nemkötő elektronpárja van.
  72. 95. Példa intermolekuláris hidrogénkötésre:
    H2O és ß-redő
  73. 96. Példa intramolekuláris hidrogénkötésre:
    alfa-hélix, poliszacharidok, orto-nitro-fenol
  74. 97. Hidrogénkötésre utaló fizikai-kémiai jelenségek felsorolása:
    molekulatömeghez képest magas olvadáspont, forráspont, nagymértékben poláris molekula/kötés, vízoldhatóság, térben irányított kötés
  75. 98. A hidrogénkötés jelentősége biomolekulákban (két példával):
    Alkoholok, karbonsavak tulajdonságait, forráspontot befolyásolja, makromolekulák szerkezetének kialakításában fontos szerepe van. Pl.: fehérjék, nukleinsavak.
  76. 99. Az ideális gázok alapvető tulajdonságai a kinetikus gázelmélet szerint:
    • 1. A gázmolekulák pontszerű gömböknek tekinthetőek, térfogatuk elhanyagolható a gáz térfogatához képest.
    • 2. Egymással és az edény falával ütköznek. a gáz nyomását a gázmolekuláknak az edény falával történő ütközése okozza.
    • 3. A molekulák között más kölcsönhatás nincs.
    • 4. A gázmolekulák átlagos sebességét és kinetikus energiáját a hőmérséklet szabja
    • 5. Azonos hőmérsékleten, azonos számú gázmolekula kinetikai energiája megegyezik és független a gáz anyagi minőségétől.
  77. 100. Boyle törvénye (egyenlet a jelölések értelmezésével):
    Ha a hőmérséklet (T) állandó, akkor adott mennyiségű gáz nyomásának (P) és térfogatának (V) szorzata állandó: PV=k (k: állandó), P1V1=P2V2, ha T=állandó (hőmérséklet állandó).
  78. 101. Charles törvénye (egyenlet a jelölések értelmezésével):
    Állandó nyomáson (P) adott mennyiségű gáz térfogata (V) egyenesen arányos a gáz hőmérsékletével (T): V/T=k’ P=állandó (k’: állandó).
  79. 102. Az abszolút és Celsius hőmérsékleti skála kapcsolata (egyenlet a jelölések értelmezésével):
    abszolút hőmérsékleti skála (T) = Celsius hőmérsékleti skála (t) + 273,15 T=t+273,15
  80. 103. Az egyesített gáztörvény egyenlete (a jelölések értelmezésével):
    P*V/T=állandó (P: nyomás, V: térfogat, T: hőmérséklet).
  81. 104. Összefüggés a gázok nyomása és hőmérséklet között állandó térfogaton (egyenlet a jelölések értelmezésével):
    Állandó térfogatú és adott mennyiségű gáz nyomásának és hőmérsékletének hányadosa állandó. P/T=k” (k”: állandó, T: hőmérséklet, P: nyomás).
  82. 105. Vegyülő gázok térfogati törvénye (Gay-Lussac):
    Olyan reakcióban, ahol gázok reagálnak egymással és/vagy gázhalmazállapotú termékek keletkeznek, a reagáló és a képződő gázok térfogatai úgy aránylanak egymáshoz, mint az egyszerű egész számok.
  83. 106. Avogadro törvénye (egyenlet a jelölések értelmezésével):
    Azonos nyomású (P) és hőmérsékletű (T) gázok azonos térfogatai (V) azonos számú molekulát (n) tartalmaznak. V=k”’*n k”’=állandó, ha a nyomás és hőmérséklet állandó (k”’: állandó).
  84. 107. Az ideális gáztörvény egyenlete (a jelölések értelmezésével):
    P*V=n*R*T (R: összevont állandók (k,k’,k”’), n: anyagmennyiség mólban kifejezve, P: nyomás, V: térfogat, T: hőmérséklet).
  85. 108. A móltérfogat fogalma:
    Az adott anyag térfogatának (V) és anyagmennyiségének (n) hányadosa.
  86. 109. A diffúzió jelensége:
    Azt a jelenséget, amikor két vagy több anyag a molekulák rendezetlen mozgása és ütközése révén keveredve homogén elegyet alakít ki, diffúziónak nevezzük.
  87. 110. Graham törvénye gázelegyekre (egyenlet a jelölések értelmezésével):
    A gázok diffúziójának sebessége (u) fordítottan arányos a gázok sűrűségével.
  88. 111. Dalton törvénye gázelegyekre (egyenlet a jelölések értelmezésével):
    A gázelegy nyomása egyenlő az elegyet alkotó gázok parciális nyomásainak összegével. P=Pa+Pb+Pc+…Pi (P: nyomás, Pa,Pb,Pc...: parciális nyomások).
  89. 112. Reális gázok tulajdonságai a kinetikus gázelmélet szerint:
    • 1.: A molekulák saját térfogata már nem elhanyagolható a gáz által betöltött térfogathoz képest.
    • 2.: A gázmolekulák között ható vonzóerőket nem lehet elhanyagolni.
    • 3.: A kölcsönhatások akadályozzák a gázmolekulák ütközését a felülettel, s ezzel csökkentik a gáz
    • nyomását.
  90. 113. A folyékony és szilárd halmazállapot jellemzői a kinetikus gázelmélet szerint:
    • 1. A részecskék között számottevő vonzóerők működnek.
    • 2. A részecskék a közöttük ható vonzó és taszító erők egyensúlyának megfelelő távolságban helyezkednek el egymástól.
    • 3. Térfogatuk viszonylag állandó, nagy erőhatásokra is csak kis mértékben változik.
    • 4. A részecskék kinetikus energiája az abszolút hőmérséklettel arányos.
  91. 114. Az egyensúlyi gőznyomás fogalma:
    Egyensúlyi gőznyomáson a folyadékból időegység alatt ugyanannyi molekula távozik, mint amennyi kondenzálódik.
  92. 115. A hármaspont (H) fogalma:
    Az a pont a fázisdiagramon, ahol a 3 fázis (sz, f, g) görbéje metszi egymást. Ezen a ponton az anyag mindhárom halmazállapotú formája egyensúlyban van.
  93. 116. Folyadékok forráspontjának értelmezése fázisdiagram alapján:
    A folyadék forráspontja az a hőmérséklet, ahol a folyadék gőznyomása eléri a légköri nyomás (0,1 MPa) értékét. Fázisdiagramon a folyadék forráspontja a folyékony és gáz fázishatáron van.
  94. 117. Az olvadás és fagyás értelmezése fázisdiagram alapján:
    Olvadás: az anyag szilárd fázisból folyékony fázisba kerül a fázisdiagramon. Fagyás: az anyag folyékony fázisból szilárd fázisba kerül a fázisdiagramon.
  95. 118. A kritikus hőmérséklet és nyomás fogalma:
    A kritikus pontnak megfelelő hőmérséklet és nyomás. A kritikus hőmérséklet alatt az anyag gőzként viselkedik és a nyomás emelésével cseppfolyósítható. A kritikus hőmérséklet felett viszont az anyag gázként viselkedik és magas hőmérsékleten sem cseppfolyósítható.
  96. 119. A liofilezés fogalma:
    Fagyasztva szárítás (fagyasztás majd szublimáció). Oldatból oldószer (ált. víz) eltávolítása vákuum alatt a nyomás csökkentésével alacsony hőmérsékleten történő szublimációval.
  97. 120. A szublimálás és párolgás fogalma: Szublimálás az a folyamat, amely során a szilárd
    halmazállapotú anyagból melegítés hatására közvetlenül gáz lesz, párolgáskor a folyadékból melegítés hatására közvetlenül géz képződik.
  98. 121. A folyadékokra jellemző alapvető tulajdonságok felsorolása:
    viszkozitás, felületi feszültség, gőznyomás
  99. 122. A desztillálás fogalma:
    Egy folyadékot a forráspontján elpárologtatunk és a gőzöket lehűtve külön edényben kondenzáljuk.
  100. 123. A vákuumdesztillálás fogalma:
    Csökkentett nyomáson végzett desztilláció.
  101. 124. Állítsa sorrendbe növekvő gőznyomás szerint (azonos körülmények között) a vizet, az étert és a higanyt:
    éter, higany, víz
  102. 125. Az izotrópia és az anizotrópia fogalma (példával):
    Izotrópok az amorf anyagok, tulajdonságaik a tér minden irányában azonosak, pl.: üveg. Anizotrópok a kristályos anyagok, kémiai összetételük homogén összetételük homogén, sajátságaik egy része az iránytól függ, pl.: fa.
  103. 126. Folyadékkristály fogalma (példával): Átmenetet képeznek a folyadékok és a kristályos anyagok között. Nincs a szilárd anyagokra jellemző háromdimenziós elrendeződése, azonban meghatározott kétdimenziós szerkezete van, így a folyadékoknál nagyobb fokú rendezettséget mutat, pl.: folyadékkristályok LCD monitorban.
  104. 127. Példa a molekularácsra (az összetartó erő típusával):
    jég - hidrogénkötés
  105. 128. Példa az atomrácsra (az összetartó erő típusával):
    gyémánt – kovalens kötés
  106. 129. Példa a fémrácsra (az összetartó erő típusáva):
    alumínium – fémes kötés
  107. 130. Példa az ionrácsra (az összetartó erő típusával):
    konyhasó - ionkötés
  108. 131. Az izomorfia és polimorfia fogalma: Izomorfiáról akkor beszélünk, ha kémiailag különböző anyagok azonos szerkezetű kristályokat alakítanak ki, polimorfiáról pedig akkor, ha egy anyag többféle kristályrácsot is alkothat, ha ez az anyag kémiai elem akkor allotrópiáról van szó.
  109. 132. Állítsa sorrendbe növekvő olvadáspont szerint (azonos körülmények között) a következő
    • anyagokat: jég, nátrium, nátriumklorid:
    • jég, nátrium, nátriumklorid
  110. 133. Az oldatok fogalma és összetevői:
    Két vagy több kémiailag egységes anyag homogén, egyfázisú keveréke. Oldószerből és oldott anyagból áll.
  111. 134. Az elegy fogalma:
    A homogén keveréket, amelyben az összetétel állandó (pl. vizes oldatok), elegynek nevezzük.
  112. 136. Szilárd oldatok típusai (példával):
    gáz – szilárd: pl. platinában oldott H2 gáz (Pt-elektród), folyadék – szilárd: pl. fémekben oldott higany (amalgámok), szilárd – szilárd: pl. fémötvözetek
  113. 137. Az oldhatóság fogalma:
    A telített oldat koncentrációját (az oldott anyag és az oldószer mennyiségének viszonyát) meghatározott hőmérsékleten az oldott anyagok oldhatóságának nevezzük.
  114. 138. Az oldódási sebesség növelésének módjai (felsorolás):
    Oldandó anyag felületének növelése, pl. porítással, keveréstől is gyorsul az oldódás. melegítés/hűtés a reakcióhő függvényében. Az oldószernek az oldott anyaggal való gyakoribb érintkezését növelni kell.
  115. 139. Két példa a "hasonló a hasonlóban oldódik" elvre:
    poláris: víz (H2O) és konyhasó (NaCl) apoláris: etén (C2H4) és benzol (C6H6)
  116. 140. Az oldáshő fogalma:
    Az oldandó anyag feloldását kísérő hőváltozás.
  117. 141. A nyomás hatása a gázok oldhatóságára: (Henry törvénye)
    c=α*P – az oldószerrel reakcióba nem lépő gáz oldhatósága (c) egyenesen arányos a gáznak az oldat felszíne felett mért parciális nyomásával (P), α: adott hőmérséklettől és a gáz anyagi minőségétől függő állandó.
  118. 142. A hõmérséklet hatása az anyagok oldhatóságára:
    Ha az anyag oldása exoterm, a hőmérséklet emelésével az oldhatóság csökken, ha az anyag oldása endoterm, akkor az oldhatóság a hőmérséklet emelésével nő.
  119. 143. A megoszlási hányados fogalma:
    Az oldott anyag és az oldószerben miért koncentrációjának hányadosa.
  120. 153. A vegyesszázalék fogalma:
    Megadja, hogy az oldott anyag tömege hány százaléka az oldat térfogatának.
  121. 154. A molaritás fogalma:
    Az oldott anyag móljainak számát adja meg 1 dm3 (1000 cm3) oldatban.
  122. 155. A molalitás fogalma:
    Megadja az oldott anyag 1 kg (1000 g) oldószerre eső móljainak a számát.
  123. 156. A móltört fogalma:
    Az egyik komponens móljainak a számát az oldatban lévő összes komponens móljainak számához viszonyítja.
  124. 157. Hőmérséklettől független koncentrációegységek (felsorolás):
    tömegszázalék, molalitás, móltört
  125. 158. Az ideális oldat fogalma:
    A hipotetikus ideális oldatok az oldószer és az oldott anyag molekulái között kialakuló kölcsönhatások nem különböznek az oldószer molekulái, ill. az oldott anyag molekulái közötti kölcsönhatásoktól. Az ilyen ideális oldatok hőfelszabadulás vagy hőelnyelés nélkül képződnek.
  126. 159. A reális oldat fogalma:
    Az A és B komponensekből képződő oldat esetén az A-B molekulák közötti vonzóerő kisebb vagy nagyobb, mint a tiszta komponensekben az A-A és B-B molekulák közötti vonzóerő.
  127. 160. Raoult törvénye ideális oldatokra (a jelölések értelmezésével):
    Egy A és B illékony komponensekből álló oldat felett az egyes komponensek parciális gőznyomása (PA vagy PB) arányos a komponensek oldatbeli móltörtjével (XA vagy XB) és a komponensek tiszta állapotban mért gőznyomásával
  128. 161. Az azeotróp elegy fogalma (példával):
    Olyan elegyek, amelyek állandó hőmérsékleten forrnak és 0,1 MPa nyomáson nem választhatóak szét, pl.: etil-alkohol és víz.

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview