Róma alapításától a köztársaság fénykoráig

Card Set Information

Author:
Lajos
ID:
308899
Filename:
Róma alapításától a köztársaság fénykoráig
Updated:
2015-10-08 12:49:52
Tags:
történelem
Folders:

Description:
Róma történelme I.
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user Lajos on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Miért fekszik kedvező helyen az Itáliai félsziget és mi ennek a gazdasági következménye?
    Az Itáliai félsziget összeköti a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjét. A fő közlekedési és kereskedelmi útvonalak kereszteződésében fekszik.
  2. Milyen az Itáliai félsziget domborzata és éghajlata. Mi ennek a gazdasági következménye?
    • A dombok, hegyek között kiterjedt medencék vannak, csapadékos az éghajlat.
    • A medencékben gabonát, a dombokon szőlőt és olajfát termesztettek. 
    • A hegyekben szarvasmarhát, birkát és kecskét legeltettek.
  3. Milyen ásványkincseik voltak?
    Sok volt az építőkő (márvány), de kevés a fém. Csupán vas volt.
  4. Mikor érkeztek a latinok az Itáliai félszigetre?
    A Kr.e. 2. évezred végén
  5. Milyen nyelvcsaládba tartoznak a latinok?
    Az indoeurópai nyelvcsaládba
  6. Hol telepedtek le a latinok?
    A Tiberis folyótól délre elterülő Latiumban
  7. Mikor alapították Rómát a monda szerint?
    Kr.e. 753-ban
  8. Mi a római időszámítás kezdete?
    A város alapítása (Kr. e. 753)
  9. Mit jelent az "ab urbe condita" kifejezés?
    A város (Róma) alapítása óta
  10. Ki volt a monda szerint Róma alapítója?
    Romulus és Remus
  11. Kiknek a leszármazottai Romulus és Remus?
    • Monda1: A Trójából elmenekült Aeneas leszármazottai.
    • Moda2: Mars hadisten és Rhea Silvia Veszta-szűz ikergyermekei
  12. Kik álltak a kezdetben Róma élén?
    Királyok
  13. Kik alkották a királyság idején a társadalom vezető rétegét?
    A földbirtokos családok, a patríciusok
  14. Hogyan hívták a királyok tanácsadó testületét, és kik közül kerültek ki?
    A király tanácsadó testületét senatus-nak (vének tanácsa) hívták és a patríciusok közül kerültek ki.
  15. Hogyan nevezték a társadalom alsóbb csoportját és milyen politikai jogokkal rendelkeztek a királyság idején?
    A táradalom alsóbb csoportját plebejusoknak hívták és nem rendelkeztek politikai jogokkal, ugyanakkor szabadok voltak.
  16. Milyen foglalkozásúak voltak főleg a plebejusok?
    Kézművesek, kereskedők.
  17. Hány királya volt Rómának és milyen nemzetiségű volt az utolsó három?
    Rómának hét királya volt és az utolsó három etruszk volt.
  18. Mikor volt a királyság kora?
    Kr. e. 753-510
  19. Kikre kívántak támaszkodni uralkodásuk során Róma etruszk királyai?
    Róma etruszk királyai a plebejusokra próbáltak támaszkodni a patríciusokkal szemben.
  20. Mi lett a következménye, hogy Róma etruszk királyai a plebejusokra próbáltak támaszkodni a patríciusokkal szemben?
    Kb. Kr. e. 510-ben elűzték őket.
  21. Mi volt a neve Róma utolsó királyának:
    Lucius Tarquinius Superbus
  22. Milyen államforma jött létre Rómában a királyok elűzése után?
    Arisztokratikus köztársaság
  23. Miben állt az arisztokratikus köztársaság lényege?
    • - A köztársaságot a patríciusok által választott tisztségviselők (magistratusok) irányították.
    • - Ugyanazt a tisztséget többen is (általában ketten) betöltötték, így ellenőrizték egymást.
    • A megbízási idő általában egy év volt.
  24. Kik álltak a köztársaság kormányzatának az élén?
    • A köztársaság kormányzatának az élén két consul állt.
    • Ők irányították a kül- és belpolitikát, háborúban ők vezették a hadsereget.
    • Hivatalukat egy évig viselték.
  25. Milyen szerepe volt az arisztokratikus köztársaság idején a senatusnak?
    • A senatus minden jelentős ügybe beleszólt.
    • 100 fős volt, később 300 fős lett.
    • Tagjai a patrícius családfők voltak.
  26. Ki volt a diktátor?
    • Végveszély esetén legfeljebb hat hónapra diktátort választottak, aki minden ügyben korlátlanul dönthetett.
    • Mindenki köteles volt neki engedelmeskedni.
    • Hivatali idejük után nem vonhatták felelősségre tetteikért.
  27. Kik tölthettek be tisztségeket a köztársaság idején Rómában?
    Csakis a gazdag patríciusok, mert a hivatalnokok nem kaptak fizetést.
  28. Volt-e népgyűlés a köztársaság kezdetén Rómában?
    Csak patrícius népgyűlés volt, de annak sem volt jelentős a szerepe.
  29. Mikor folytatott Róma földszerző háborúkat?
    Kr. e. V.-IV. században
  30. Miket foglaltak el a köztársaság első évtizedeiben?
    Etruriá-t és Latium-ot.
  31. Mely törzseket győzték le a rómaiak a Kr. e. 3. század lején
    A szamniszokat és a szabinokat.
  32. Melyik háború során foglalta el  Róma a dél-itáliai görög gyarmatvárosokat?
    A tarentumi háború során - i.e. 280-272.
  33. Mi jelent az "Oszd meg és uralkodj!" = "Divide et impera!" elv?
    • A legyőzött városokkal a rómaiak különböző feltételekkel kötöttek szerződést. Mindegyik Róma szövetségese lett, de az egyiknek kevesebb, a másiknak több jogot biztosítottak.
    • Így nem tudtak eredményesen fellépni Róma ellen.
  34. Kiknek hoztak hasznot a római köztársaság kezdeti hódításai?
    • Mindenkinek hasznot hoztak
    • - A patríciusoké lett a hadizsákmány és a föld zöme
    • - A patríciusok egyre többet tudtak bérelni az állami tulajdonú földekből (ager publicus).
    • - A plebejusoknak kis földterületek jutottak
  35. Rendelkeztek-e a plebejusok politikai jogokkal a római köztársaság kezdeti időszakában?
    Kezdetben a plebejusok nem rendelkeztek politikai jogokkal.
  36. Miért tudtak eredményes küzdelmet indítani a plebejusok politikai jogokért?
    Mert a belőlük álló nehézfegyverzetű gyalogság szerepe egyre nőtt a földszerző háborúk során.
  37. Ki volt a néptribunus?
    • - A néptribunus egy külön plebejus tisztség volt.
    • - Évente választották
    • - A plebejusok érdekeit védte
    • - Megvétózhatták (érvényteleníthették) a plebejusok számára hátrányos törvényeket és intézkedéseket.
    • - Személyük és házuk sérthetetlen volt.
  38. Mikor választottak először néptribunust?
    Kr.e. 494-ben
  39. Miként támogatták a plebejusok a néptribunusokat?
    • - A plebejusok saját (plebejus) népgyűlést alakítottak.
    • - A képviselőket kerületenként választották.
  40. Mikor foglalták először írásba a törvényeket és miért volt ez fontos?
    • Kr. e. 450 körül foglalták írásba a törvényeket.
    • Fontos lépés a jogegyenlőség felé.
    • Az írásba foglalt törvények egyaránt vonatkoztak a plebejusokra és a patríciusokra.
  41. Hogyan harcolták ki a plebejusok a néptrubunus intézményét Kr.e. 494-ben?
    • Kivonultak a Szent-hegyre és új város alapításával fenyegetőztek.
    • Ez volt a történelem első szervezett munkabeszüntetése.
  42. Mik a XII táblás törvények főbb jellemzői?
    • - Nem tesz különbséget patríciusok és plebejusok között
    • - A büntetés kiszabásánál a vagyoni helyzetet veszi alapul
    • - Különbséget tesz szabadok és rabszolgák között
    • - A családfőknek korlátlan hatalmat adott a család tagjai felett
    • - Ősi szokásjog elemei is jelen vannak (pld. szemet szemért)
  43. Hány csoportból állott a római társadalom a Kr. e. IV. században?
    • A római társadalom öt csoportból állt, amit a vagyon alapján osztottak fel.
    • Ez volt az alapja a katonáskodásnak és a politikai jogokból való részesedésnek.
  44. Hogy hívjuk Róma azon szervezetét, ami a Kr.e. IV. században elfogadta a törvényeket és mi jellemezte ezt a szervezetet?
    • Az újonnan szervezett népgyűlés fogadta el a törvényeket.
    • A részvétel vagyoni csoportok alapján történt.
    • Az első vagyoni osztály több egységgel képviseltette magát, mint a másik négy összesen. Így  a legvagyonosabbak tartották kezükben a törvényhozást.
  45. Hogyan hívták a vagyonbecslést végző tisztségviselőket és mikortól létezett ez a tisztség.
    • Censoroknak hívták őket, s Kr.e. 443-tól léteztek.
    • Ők jelölték a senatus tagjait is a leggazdagabb családfők közül.
  46. Mi mutatta, hogy a plebejusok egyre jobban tért nyertek a politikában?
    • Eleinte csak a patríciusok tölthettek be fontos tisztségeket, később a plebejusok számára is lehetővé vált egyre több tisztség betöltése.
    • Utolsóként (Kr.e. 300-ban) a papi tisztségeket is betölthették plebejusok.
    • Kr.e. 326-ban eltörölték az adósrabszolgaságot, mivel a hódítások révén egyre több rabszolga került Rómába.
  47. Hogyan alakult a plebejus népgyűlések szerepe?
    • Kr.e. 287-től a plebejus népgyűlés határozatai kötelezőek voltak az egész római nép számára, nem volt szükséges azok szenátusi jóváhagyása.
    • A patríciusok is képviseltették magukat a területi alapon szerveződő plebejus népgyűléseken.
  48. Milyen réteg alakult ki a patríciusok és a plebejusok összeolvadásával?
    A patríciusok és a plebejusok összeolvadásával az új vezető réteg, a nemesség (nobilitas) alakult ki.
  49. Kinek a birtoka volt Szicília a Kr.e. 3. századig?
    A punok birtoka volt, a fővárosuk Karthágó volt.
  50. Mikor volt az első pun háború?
    Kr.e. 264-241-ben
  51. Mivel ellensúlyozták a rómaiak az első pun háborúban a karthágóiak tengeri fölényét?
    A csapóhíd feltalálásával, valamint a görögök is a rómaiakat támogatták.
  52. Mi tartalmazott az első pun háborút lezáró békeszerződés?
    • Szicília Róma birtoka lett
    • Karthágó hatalmas hadisarcot fizetett Rómának
  53. Mi volt Róma első provinciája (tartománya)?
    Szicília
  54. Mi jellemezte a provinciák jogállását?
    • Adót fizettek Rómának
    • Hivatalnokait Róma nevezte ki egy évre
  55. Ki a questor?
    vagyonkezelő
  56. Milyen funkcióik voltak az aedilisek-nek?
    Kereskedelmi, közrendészeti és vallási funkciók
  57. Mi a fasces?
    Vesszőnyalábra tűzött bárd
  58. Kik voltak a lictor-ok?
    Törvényszolgák, ők hordták a vállukon a fasces-t.

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview