A Római köztársaság sikerei és válsága

Card Set Information

Author:
Lajos
ID:
309313
Filename:
A Római köztársaság sikerei és válsága
Updated:
2015-10-11 15:40:51
Tags:
történelem
Folders:

Description:
Róma történelme II.
Show Answers:

Home > Flashcards > Print Preview

The flashcards below were created by user Lajos on FreezingBlue Flashcards. What would you like to do?


  1. Mivel kárpótolta magát Karthágó az első pun háborúban elszenvedett vereségért?
    Hispánia elfoglalásával
  2. Jellemezze röviden Karthágó-t!
    • - A főniciai Türosz gyarmatvárosa
    • - Köztársaság
    • - Élén két választott vezető tisztségviselő állt
    • - A két vezető rétege- kereskedők és a nagybirtokos arisztokrácia - ellentétes érdekűek
    • -  A földeken zömében rabszolgák dolgoztak
    • - Zsoldoshadserege volt
  3. Mikor volt a második pun háború?
    Kr.e. 218-201.
  4. Honnan támadott a pun sereg a második pun háborúban?
    • Északról, az Alpokon átkelve támadt Itáliára.
    • A Pó völgyében élő gallokat a maga oldalára állítva támadt Rómára.
    • Több súlyos csapást mért a római seregekre.
  5. Mikor volt a Cannae-i csata?
    Kr.e. 216-ban, a Hannibál vezette pun sereg hatalmas győzelmével végződött.
  6. Mit jelent "Hannibal ante portas!"?
    "Hannibál a kapuk előtt!" A Cannae-i csata után Hannibál Róma felé tartott seregével.
  7. Mi hozott fordulatot a második pun háborúban?
    • Cornelius Scipio-t tették meg a római seregek vezérévé.
    • A parasztság besorozásával újabb és újabb seregeket állítottak fel.
    • A rómaiak átkeltek Afrikába, amire Karthágó hazarendelte Hannibált és seregét.
  8. Mikor volt a Zámai csata?
    Kr.e. 202-ben Hannibál serege döntő vereséget szenvedett Scipio csapataitól.
  9. Milyen feltételekkel kötött Róma békét Karthágó-val Kr.e. 201-ben?
    • Karthágó fennhatósága csak a városra és közvetlen környékére terjedt ki.
    • Karthágó flottáját elkobozták.
    • Óriási összegű hadisarcot kellett fizetnie a rómaiak számára.
  10. Mi lett a következménye a második pun háborúnak?
    • Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének korlátlan ura lett.
    • Karthágó elvesztette nagyhatalmi állását.
  11. Mikor volt a harmadik pun háború?
    Kr.e. 149-146.
  12. Mi lett a harmadik pun háború következménye?
    Róma elpusztította és földig lerombolta Karthágó-t, a helyén Africa néven provinciát hoztak létre.
  13. Mikor volt a püdnai csata?
    Kr.e. 168-ban, a rómaiak legyőzték és provinciájukká tették Makedóniát.
  14. Miért volt jelentős Hellász elfoglalása?
    • Az akkori civilizáció központját foglalták el.
    • Achaia néven római provincia lett.
  15. Mik voltak a hódítások gazdasági hatásai?
    • Róma gazdasága fellendült.
    • A provinciákból olcsó gabona áramlott be Rómába. A mezőgazdaság belterjesebbé válhatott (szőlő, olaj, gyümölcs termesztése), ez pedig nagyobb bevételt hozott.
  16. Mik voltak a hódítások társadalmi hatásai?
    • A mezőgazdasági fellendülés a nagybirtokoknak kedvezett. Ők tudták kihasználni a háborúk után beáramló rabszolgák olcsó munkaerejét.
    • Növelte a nagybirtokok versenyelőnyét, hogy Hannibál hadjáratai sok parasztgazdaságot tönkretettek. A távoli hadszínterek miatt egyre hosszabb háborúk is a parasztságot sújtották, mert egyre kevesebb idejük volt gazdálkodni.
  17. Hogyan alakult ki az antik proletariátus?
    • A parasztok egy része nem bírta a versenyt. Eladósodtak, tönkrementek, s elveszítették földjüket. Rómába költöztek, hogy ott keressenek megélhetést. Őbelőlük alakult az antik proletariátus.
    • Műhelyekben dolgoztak, alkalmi munkákat végeztek.
    • Egy részük az ingyenélők tömegét gyarapította, akiket bárki bármilyen célra fel tudott használni nagyon olcsón. Még a szavazatukat is áruba bocsátották.
  18. Hogyan alakult ki a lovagrend?
    • A provinciákkal folytatott kereskedelem növelte kereskedők bevételeit.
    • A gazdag kereskedők megfizették az államnak több évre előre a provinciák adóit, majd azt maguk szedették be. Ez az adóbérlet.
    • Róma törvényei szerint a kereskedelemmel, adóbérlettel foglalkozók nem vállalhattak hivatalt. Így alakult ki a lovagrend, kik hatalmas vagyonnal rendelkeztek, de a poltikai életben közvetlenül nem vettek részt.
  19. Kik tartoztak a senatori rendhez?
    Az a nagybirtokos réteg, akik a senatus tagjai voltak.
  20. Mikor volt néptribunus Tiberius Gracchus?
    Kr.e. 133-ban.
  21. Milyen politikai problémát próbált orvosolni Tiberius Gracchus?
    A parasztság egy részének elnyomorodását, a városi tömeg növekedését.
  22. Mi lett volna Tiberius Gracchus reformjának a lényege?
    A Licinus féle földtörvényt (Kr.e.367) szerette volna felújítani, amely korlátozta a közföldekből (ager publicus) bérelhető földek nagyságát. Mivel ezeket főleg az egykori patríciusok, a kor senatori rendje bérelte, őtőlük kívánt földet elvenni és a földnélküliek között kiosztani.
  23. Mi lett Tiberius Gracchus reformterveinek a  sorsa?
    • A nagyföldbirtokosok, azaz a senatori rend ellenállásán megbukott. 
    • A földreform elindult, de csak nagyon lassan, kevés parasztot juttatott földhöz.
  24. Mi lett Tiberius Gracchus sorsa?
    Mikor a következő évben is néptribunus kívánt lenni, 300 hívével együtt megölték.
  25. Mikor lett néptribunus Caius Grachus, Tiberius Grachus öccse?
    Kr.e. 123-ban.
  26. Mi volt a terve Caius Grachus-nak?
    A Karthágó területén kialakított Africa provinciában szeretett volna letelepíteni a földnélkülieket.
  27. Milyen módon próbált szövetségeseket találni Caius Grachus a terveihez?
    A lovagoknak adóbérletet szeretett volna osztani, az itáliai szövetségeseknek római polgárjogot ígért.
  28. Miért fordult szembe a plebs Caius Grachus-szal?
    A városi szegények, a plebs számára a római polgárjog a megélhetést jelentette, s ezért nem akarták, hogy az itáliai szövetségesek is megkapják.
  29. Mi lett a következménye Caius Grachus földreform-kísérletének?
    A társadalmi feszültségek véres összecsapásba torkolltak, s Caius Grachus öngyilkos lett.
  30. Kik alkották a néppártiakat?
    A politikai hatalomból részesedni akaró lovagrend képviselői, akik megpróbálták a tömeg támogatását megnyerni.
  31. Kikből lettek az optimaták?
    A hatalmát féltő szenatori rend képviselőiből, a köztársasági hagyományok védelmében léptek fel.
  32. Mi okozta a hadsereg válságát?
    A parasztság tönkremenetelét nem sikerült megállítani. A római hadsereg zömét az önmagukat felfegyverző parasztok adták, s emiatt egyre csökkent a hadra foghatók száma.
  33. Miért nem vettek részt szívesen a hadjáratokban a parasztkatonák?
    • A hosszú és távoli szolgálat veszélyeztette az otthoni gazdaságuk működését. 
    • A hadizsákmány nem volt elegendő kárpótlás.
  34. Milyen megoldást kínált a hadsereg problémáira Marius?
    • Márius a néppárt vezére volt. A katonáit nem a parasztok, hanem a vagyontalan római polgárok közül sorozta.
    • 16 évig szolgáltak, s eközben felszerelést, zsoldot és ellátmányt kaptak.
    • Amikor leszereltek, azaz veteránok lettek, földhöz jutottak.
  35. Melyek voltak Marius harcászati újításai?
    • - Mozgékonyabbá tette a hadsereg legnagyobb szervezeti egységét, a légiót.
    • - Bevezette a katonák rendszeres kiképzését.
    • - Egységesítette a katonák fegyverzetét.
    • - A falanxtaktikáról áttértek a manipulusrendszerre:
    •          - A légió három sorban, kisebb egységekben állt fel
    •          - Így jobban tudtak alkalmazkodni a terepviszonyokhoz és az első sorok elfáradt katonáit fel tudták váltani
    •          - Az egységeket külön lehetett irányítani.

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview