A Római köztársaság sikerei és válsága

Home > Preview

The flashcards below were created by user Lajos on FreezingBlue Flashcards.


  1. Mivel kárpótolta magát Karthágó az első pun háborúban elszenvedett vereségért?
    Hispánia elfoglalásával
  2. Jellemezze röviden Karthágó-t!
    • - A főniciai Türosz gyarmatvárosa
    • - Köztársaság
    • - Élén két választott vezető tisztségviselő állt
    • - A két vezető rétege- kereskedők és a nagybirtokos arisztokrácia - ellentétes érdekűek
    • -  A földeken zömében rabszolgák dolgoztak
    • - Zsoldoshadserege volt
  3. Mikor volt a második pun háború?
    Kr.e. 218-201.
  4. Honnan támadott a pun sereg a második pun háborúban?
    • Északról, az Alpokon átkelve támadt Itáliára.
    • A Pó völgyében élő gallokat a maga oldalára állítva támadt Rómára.
    • Több súlyos csapást mért a római seregekre.
  5. Mikor volt a Cannae-i csata?
    Kr.e. 216-ban, a Hannibál vezette pun sereg hatalmas győzelmével végződött.
  6. Mit jelent "Hannibal ante portas!"?
    "Hannibál a kapuk előtt!" A Cannae-i csata után Hannibál Róma felé tartott seregével.
  7. Mi hozott fordulatot a második pun háborúban?
    • Cornelius Scipio-t tették meg a római seregek vezérévé.
    • A parasztság besorozásával újabb és újabb seregeket állítottak fel.
    • A rómaiak átkeltek Afrikába, amire Karthágó hazarendelte Hannibált és seregét.
  8. Mikor volt a Zámai csata?
    Kr.e. 202-ben Hannibál serege döntő vereséget szenvedett Scipio csapataitól.
  9. Milyen feltételekkel kötött Róma békét Karthágó-val Kr.e. 201-ben?
    • Karthágó fennhatósága csak a városra és közvetlen környékére terjedt ki.
    • Karthágó flottáját elkobozták.
    • Óriási összegű hadisarcot kellett fizetnie a rómaiak számára.
  10. Mi lett a következménye a második pun háborúnak?
    • Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének korlátlan ura lett.
    • Karthágó elvesztette nagyhatalmi állását.
  11. Mikor volt a harmadik pun háború?
    Kr.e. 149-146.
  12. Mi lett a harmadik pun háború következménye?
    Róma elpusztította és földig lerombolta Karthágó-t, a helyén Africa néven provinciát hoztak létre.
  13. Mikor volt a püdnai csata?
    Kr.e. 168-ban, a rómaiak legyőzték és provinciájukká tették Makedóniát.
  14. Miért volt jelentős Hellász elfoglalása?
    • Az akkori civilizáció központját foglalták el.
    • Achaia néven római provincia lett.
  15. Mik voltak a hódítások gazdasági hatásai?
    • Róma gazdasága fellendült.
    • A provinciákból olcsó gabona áramlott be Rómába. A mezőgazdaság belterjesebbé válhatott (szőlő, olaj, gyümölcs termesztése), ez pedig nagyobb bevételt hozott.
  16. Mik voltak a hódítások társadalmi hatásai?
    • A mezőgazdasági fellendülés a nagybirtokoknak kedvezett. Ők tudták kihasználni a háborúk után beáramló rabszolgák olcsó munkaerejét.
    • Növelte a nagybirtokok versenyelőnyét, hogy Hannibál hadjáratai sok parasztgazdaságot tönkretettek. A távoli hadszínterek miatt egyre hosszabb háborúk is a parasztságot sújtották, mert egyre kevesebb idejük volt gazdálkodni.
  17. Hogyan alakult ki az antik proletariátus?
    • A parasztok egy része nem bírta a versenyt. Eladósodtak, tönkrementek, s elveszítették földjüket. Rómába költöztek, hogy ott keressenek megélhetést. Őbelőlük alakult az antik proletariátus.
    • Műhelyekben dolgoztak, alkalmi munkákat végeztek.
    • Egy részük az ingyenélők tömegét gyarapította, akiket bárki bármilyen célra fel tudott használni nagyon olcsón. Még a szavazatukat is áruba bocsátották.
  18. Hogyan alakult ki a lovagrend?
    • A provinciákkal folytatott kereskedelem növelte kereskedők bevételeit.
    • A gazdag kereskedők megfizették az államnak több évre előre a provinciák adóit, majd azt maguk szedették be. Ez az adóbérlet.
    • Róma törvényei szerint a kereskedelemmel, adóbérlettel foglalkozók nem vállalhattak hivatalt. Így alakult ki a lovagrend, kik hatalmas vagyonnal rendelkeztek, de a poltikai életben közvetlenül nem vettek részt.
  19. Kik tartoztak a senatori rendhez?
    Az a nagybirtokos réteg, akik a senatus tagjai voltak.
  20. Mikor volt néptribunus Tiberius Gracchus?
    Kr.e. 133-ban.
  21. Milyen politikai problémát próbált orvosolni Tiberius Gracchus?
    A parasztság egy részének elnyomorodását, a városi tömeg növekedését.
  22. Mi lett volna Tiberius Gracchus reformjának a lényege?
    A Licinus féle földtörvényt (Kr.e.367) szerette volna felújítani, amely korlátozta a közföldekből (ager publicus) bérelhető földek nagyságát. Mivel ezeket főleg az egykori patríciusok, a kor senatori rendje bérelte, őtőlük kívánt földet elvenni és a földnélküliek között kiosztani.
  23. Mi lett Tiberius Gracchus reformterveinek a  sorsa?
    • A nagyföldbirtokosok, azaz a senatori rend ellenállásán megbukott. 
    • A földreform elindult, de csak nagyon lassan, kevés parasztot juttatott földhöz.
  24. Mi lett Tiberius Gracchus sorsa?
    Mikor a következő évben is néptribunus kívánt lenni, 300 hívével együtt megölték.
  25. Mikor lett néptribunus Caius Grachus, Tiberius Grachus öccse?
    Kr.e. 123-ban.
  26. Mi volt a terve Caius Grachus-nak?
    A Karthágó területén kialakított Africa provinciában szeretett volna letelepíteni a földnélkülieket.
  27. Milyen módon próbált szövetségeseket találni Caius Grachus a terveihez?
    A lovagoknak adóbérletet szeretett volna osztani, az itáliai szövetségeseknek római polgárjogot ígért.
  28. Miért fordult szembe a plebs Caius Grachus-szal?
    A városi szegények, a plebs számára a római polgárjog a megélhetést jelentette, s ezért nem akarták, hogy az itáliai szövetségesek is megkapják.
  29. Mi lett a következménye Caius Grachus földreform-kísérletének?
    A társadalmi feszültségek véres összecsapásba torkolltak, s Caius Grachus öngyilkos lett.
  30. Kik alkották a néppártiakat?
    A politikai hatalomból részesedni akaró lovagrend képviselői, akik megpróbálták a tömeg támogatását megnyerni.
  31. Kikből lettek az optimaták?
    A hatalmát féltő szenatori rend képviselőiből, a köztársasági hagyományok védelmében léptek fel.
  32. Mi okozta a hadsereg válságát?
    A parasztság tönkremenetelét nem sikerült megállítani. A római hadsereg zömét az önmagukat felfegyverző parasztok adták, s emiatt egyre csökkent a hadra foghatók száma.
  33. Miért nem vettek részt szívesen a hadjáratokban a parasztkatonák?
    • A hosszú és távoli szolgálat veszélyeztette az otthoni gazdaságuk működését. 
    • A hadizsákmány nem volt elegendő kárpótlás.
  34. Milyen megoldást kínált a hadsereg problémáira Marius?
    • Márius a néppárt vezére volt. A katonáit nem a parasztok, hanem a vagyontalan római polgárok közül sorozta.
    • 16 évig szolgáltak, s eközben felszerelést, zsoldot és ellátmányt kaptak.
    • Amikor leszereltek, azaz veteránok lettek, földhöz jutottak.
  35. Melyek voltak Marius harcászati újításai?
    • - Mozgékonyabbá tette a hadsereg legnagyobb szervezeti egységét, a légiót.
    • - Bevezette a katonák rendszeres kiképzését.
    • - Egységesítette a katonák fegyverzetét.
    • - A falanxtaktikáról áttértek a manipulusrendszerre:
    •          - A légió három sorban, kisebb egységekben állt fel
    •          - Így jobban tudtak alkalmazkodni a terepviszonyokhoz és az első sorok elfáradt katonáit fel tudták váltani
    •          - Az egységeket külön lehetett irányítani.

Card Set Information

Author:
Lajos
ID:
309313
Filename:
A Római köztársaság sikerei és válsága
Updated:
2015-10-11 19:40:51
Tags:
történelem
Folders:

Description:
Róma történelme II.
Show Answers:

What would you like to do?

Home > Flashcards > Print Preview